Összesen 34 találat (1 - 20) : Bácskai Éva.
Ön mire tippel?
A katasztrofális állapotban lévő Ortodox Levéltár cigarettacsikkel, felhalmozott tűzifákként tárolt, tépett tóratekercsekkel teleszórt madárfészke. Jó nagy, hogy kényelmesen fészkelhessenek a madarak.
Az EMIH Baross u. 61. sz. épülete előtti szemeteskonténer, … Tovább »
A szerbiai Borból Magyarországra vezényelt munkaszolgálatosok gyalogmenete 1944. október 5-én érte el a nyugat-bácskai Cservenka községet. A magyar katonák kísérte csoport létszáma ekkor mintegy 3000 főt számlálhatott.
A zömében bácskai svábokból verbuválódott Waffen-SS alakulatok … Tovább »
Petri György rokonsága
A Perl család egy ága az 1860-as években választotta Szabadkát otthonául. Gyökeret eresztettek a bácskai talajon, beilleszkedtek a magyar-bunyevác város társadalmába, s alig pár évtized alatt gazdag kereskedőkké váltak. A történelem viharai, … Tovább »
A köznyelv inkább Kistemplomnak hívta. A másik, a Nagytemplom 1873-ban épült, a kissé már romossá vált, szerény kinézetű régi helyett.
Fél évszázaddal később, ugyanabban a városban, de immár másik országban – a Szerb-Horvát-Szlovén (későbbi nevén Jugoszláv) Királyságban … Tovább »
Ez év október 19-20-án zajlott Elválasztva a társadalomtól elnevezésű konferencia, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány szervezett. Itt szólalt fel Pejin Attila muzeológus, a délvidéki zsidóság kutatója. A konferenciáról és a budapesti … Tovább »
Az alábbiakban részletet közlünk Bányai Viktória – Frojimovics Kinga – Gombocz Eszter: A vészkorszak árvái c. kötetéből, amely egy átfogó történeti tanulmány kíséretében a holokauszt számos elárvult gyermektúlélőjének visszaemlékezéseit gyűjti össze.
Hitközségi … Tovább »
A Lánchíd budai hídfőjénél ma felavatták a Jeruzsálem parkot.
A mostoha idő sem akadályozta meg, hogy Budapest Főváros Önkormányzata, Izrael Állam Nagykövetsége és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közös szervezésében ma átadják az I. kerületi Vizivárosban … Tovább »
Hosszas kutató és írói munka végére született meg negyvenharmadik könyvem, Ida és Gyula – dédszüleim története című családregényem.
Dédanyám, a tekintélyes szegedi zsidó családba született Seifmann Ida, s férje, dédapám, Vaniss Gyula, egy Arad megyei katolikus középnemesi … Tovább »
Nehezen fogtam neki ennek az írásnak. Messzi távolból, idegen emberek jóvoltából, a véletlenek sorozatának köszönhetően hazakerült Dömsödre egy gyönyörű állapotban megmaradt gyógyszerész diploma, amelyet 1912-ben állítottak ki, és a tulajdonosa Dömsödön született.
Bencze … Tovább »
Savuot a Tóra adás ünnepe. Ilyenkor végigtanuljuk az éjszakát – így tesszük jóvá, hogy a hagyomány szerint nem sikerült ébren megvárnunk a Tórát. Beszélgetünk, vitatkozunk, együtt gondolkozunk.
Az idei téma a nő és a férfi. Mit jelent férfinak illetve nőnek lenni ma, és … Tovább »
Május 6. és 14. között rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat Budapesten; az idén második alkalommal megvalósuló összművészeti esemény neves művészek fellépésével kínál koncerteket, színházi, irodalmi programokat és táncprodukciókat is.
A Zsidó Művészeti Napok (Zsimü) … Tovább »
Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.
Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál
A kissé provokatív cím miatt fontos leszögezni az elején, hogy ez a bejegyzés nem a trianoni békszerződésről szól, sokkal inkább a magyar állam azt megelőző széthullásáról.
Mint amikor egy ezeréves tölgyfát elfűrészelnek derékban, úgy pattant ki számtalan “sarj-állam” … Tovább »
“Mit akarsz Palesztinától, Franz? Sivatag, mocsarak, pára, moszkitók. A te egészségeddel! Mit csinálnál ott? Városokat építenél? Maltert hordanál? Téglákat adogatnál?… Zsakettben és keménykalapban? Térj észhez! Örülj, hogy nyugaton élsz. Örülj, hogy szabad vagy. Örülj a kultúrádnak, a doktorátusodnak, hogy kalapot emelnek neked a hitközségben… Meg aztán, te nem az a fajta vagy, aki képes volnál itt hagyni apádat, anyádat.”
A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.
Kafka temetéséről jövet a gyászolók döbbenten észlelték, hogy az óváros tornyának órája megállt (Max Brod). Megpattant benne egy rugó. Jelképesen is, miképpen a valóságban, Kafka műve fölött megállt az idő. Jóslatait ugyan lefordították a diktatúrák fenyegetésére (Fritz Stern), ám ez az aktualizálás hatásos volt esetleg, de korántsem tartós.
„Egy percig sem éreztem magam veszélyben. Egyetlen egyet tudtunk: hogyha kell, szó nélkül meg tudunk halni. Fegyverrel jártunk, amit az ágy mellett tartottunk. Egyszer vettem részt harcban. Lőttek ránk besáncolt arab katonák és kaptunk egy parancsot, hogy azt a hegyrészt meg kell tisztítani az araboktól. Megtisztítottuk. De akiket ott találtunk, ha élt, ha nem, a lábánál fogva össze volt kötözve, úgyhogy ha akart volna, sem tudott volna menekülni.”
Forrás: Hetek 2008. január 24. / Szegő Péter Több változatban kering az interneten, s most már egy magyar videómegosztó honlapon is elérhető Tények Izraelről címmel egy nyolcperces, angol nyelvű összeállítás. Végignéztem. A film nemcsak tele van – mind a szöveget, mind a képeket … Tovább »