Majdnem egy évezredet fog át A halhatatlanság elixírje, a Norvégiában élő magyar-zsidó származású író regénye, melyet az Athaeneum Kiadó jelentetett meg magyarul.

Isten nemigen volt jelen a Szovjetben.

Kolozs öt év alatt egyetlenegy emberrel sem futott össze, aki vallásosnak mondta, vagy mutatta volna magát, kivéve a szerzeteseket, akiket egy szuzdali évfolyam-kiránduláson pillantott meg az ottani székesegyházban. Szovjet zsidót pedig végképp … Tovább »

A magyar kormánynak az antiszemita jelenségek elleni munkájáról beszélt múlt szerdán Jeruzsálemben Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki az antiszemitizmus elleni harc világfóruma negyedik konferenciáján a magyar küldöttséget … Tovább »

Ha mély lélegzetet veszünk, és egy pillanatra elcsöndesedünk, átélhetjük a Trianon ürügyén kirekesztő, előítéletes és gyűlölködő hangokon túl a magyar nemzet csendes fájdalmát, melyet értő, érző és szolidáris közösségként, mi, magyar zsidók is magunkénak tudunk érezni.

Orosz Ferenc a focimeccsek „rendjéről”, Wallenberg példájáról és a nyomasztó múltról

Válasz Bodansky György Miért nem bírok zsidó lenni című cikkére, mely az Élet és Irodalom 2013. április 5-i számában jelent meg.

Anyám, apám zsidó. Budapesten születtek mindketten. Anyám a háború után pár évvel,  apám negyvennégy tavaszán született. A családunkból senkit … Tovább »

Egy palesztin család az eladó, amely nem csekély felháborodást keltett eáltal a régészek és a Bibliával foglakozó történészek körében.

A Holt-tenger térségének egyik barlangjában felfedezett állatbőr pergamenek – amelyek közül az elsőket 1947-ben találták – a héber … Tovább »

Az amerikai és a német külügyminiszter szerint elnyújtják a polgárháborút az orosz fegyverek.

Oroszországnak nem lenne szabad fejlett légvédelmi fegyvereket szállítania az Aszad-rezsimnek, mert azok csak elnyújthatják a szíriai polgárháborút, veszélybe sodorhatják az átmeneti … Tovább »

„Én nem vagyok zsidó”, mondja az apám. Anyámnak mondja. Anyám mérges rá.

Izrael nagy kihívása a vallásos közösség integrálása a munka és a modern ismeretek világába. Az új pénzügyminiszter erre buzdít.

Részlet a Múlt és Jövő Kiadónál megjelent Mátyásföld, alkonyuló éden című regényből, melyet június 4-én, 18.00-kor mutatnak be a Bálint Házban.   

Többen mondták, ez a téglagyár, de magam is rájöttem volna. Láttam az égetőkemencéket és a gyárkéményt. A  fészerek … Tovább »

AQABAT JABER CAMP – adja tudtára a világnak Jerikótól alig két kilométernyi fekvő menekülttábor bejárat előtt öles betűkkel a kék-fehér színezetű ENSZ logóval megtűzdelt tábla.

Menekülttábor, ami már csak a nevében az. A tábort 1952-ben az ENSZ húzta fel, hajlékot és … Tovább »

Június az izraeli szerzők és a héber nyelvű irodalom jegyében telik az Izraeli Kulturális Intézetben. A hónap során az intézet vendége lesz A. B. Yehoshua és Robbie Friedmann, Szántó T. Gábor pedig Amosz Oz munkásságáról tart előadást. Az intézetben már megszokott filmklubban … Tovább »

Az I. zsidótörvény elfogadásának 75. évfordulójával egybeesve, Budapest Főváros Önkormányzata 2013. május 29-én utcát nevezett el a II. kerületben az az antiszemita írónőről, Tormay Cécile-ről. A Fidesz és a Jobbik támogatta a javaslatot a Fővárosi Közgyűlésben, az MSZP … Tovább »

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1938. május 29-én lépett hatályba az első zsidótörvény, amellyel kezdetét vette a magyarországi zsidóság teljes jogfosztása. 
 

Darányi Kálmán miniszterelnök, az első zsidótörvény beterjesztője
A magyarországi zsidóság 19. század közepétől … Tovább »

Marton Lászlóval, a Vígszínház főrendezőjével beszélget Várnai Pál

A gyűlölet felszámolásában csak a minél szélesebb, aktív és konstruktív párbeszéd jelentheti a továbblépést – közölte a Tett és Védelem Alapítvány hétfőn az MTI-vel azzal a levéllel kapcsolatban, amelyben zsidó szervezetek az amerikai külügyminisztertől aktívabb kapcsolattartást kértek a magyarországi zsidósággal.

2013. június 5-7. között két amerikai művész hozza el Budapestre Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című kisregényének első angol nyelvű színpadi változatát. A darab a Kaddis címet viseli. 

Kertész Imre 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, ma Európa-szerte … Tovább »