György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.

A múlt heti EU-Törökország-csúcstalálkozót értékelve Orbán Viktor azt mondta: az európai nagyhatalmak azért akartak megállapodni Ankarával, mert a törököket akarják rávenni arra, hogy védjék meg az érdekeiket és Európát. A kormányfő ma reggeli rádiós interjújában sem felejtette el megemlíteni Soros Györgyöt: Azt is mondta, hogy “Soros Györgyék, az általuk fenntartott alapítványok és azok aktivistái, az eurobürokraták tekintélyes része Brüsszelben”, balliberális európai vezetők azt gondolják, a nemzetek rossz dolgok. Magyarország szerint viszont “nemzetek nélkül nincs Európa” – fogalmazott.
Magyarország szerint ez hibás logika. Magyarország támogatja a megállapodást Törökországgal, de annak az az előfeltétele, hogy Európa saját erejéből is képes legyen megvédeni a határait, “nem koldulhatunk biztonságot” – fejtette ki. Megjegyezte ugyanakkor, nem látta volna bölcs dolognak, ha Magyarország megvétózza az EU-Törökország-megállapodást az európai nagyhatalmakkal szemben.

Kanada kormányával és egyes ottani szervezetekkel – különösen a magyar gyökerű zsidó közösségekkel – tárgyalt a kulturális együttműködés elmélyítéséről az elmúlt hat napban öt városban Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A zsidó közösség hagyományaihoz híven, idén A decemberi ünnepi időszakban nagyszabású közös adománygyűjtést szervez – Mert segíteni kell, Mert segíteni jó!

A Negyed7Negyed8 Fesztivál 2015 hanukai kiadásának vallási, ünnepi programjai (dec. 6-14.)

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

Ma már nem nagyon tartják számon, de Kellér Dezső, a magyar kabaré feledhetetlen alakja, a nótaszerző és „a konferanszié” ifjabb korában néha-néha a költészettel is megpróbálkozott. Voltak egészen „komoly” versei, melyekben az élet nagy kérdéseit boncolgatta, ám legtöbbször pesti életképeket örökített meg – röviden, szellemesen, hibátlan ritmusban, s ha magáról beszélt, legtöbbször finom öniróniával.

Huszár Gábor, Szentgotthárd fideszes polgármestere hétfőn közleményben kért elnézést “egy bizottsági ülésen nem a nyilvánosságnak szánt, a vita hevében szerencsétlenül megfogalmazott, kellőképpen át nem gondolt” mondata miatt.

Tudományos konferencia 2015. december 7-én a Goldmark teremben (1075 Budapest, Wesselényi u. 7.)

Megújult a debreceni Kápolnás utcai zsinagóga: a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HURO) keretében felújított templomot szombat este avatták fel.

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) elnöke elmondta: a vallási turizmus erősítésére … Tovább »

Arthur Schnitzler „A Bernhardi-ügy” c. drámáját Ascher Tamás rendezésében mutatták be az Örkény Színházban. A rendezővel Váradi Júlia beszélgetett.

Felavatták Nagyváradon csütörtök este a felújított neológ zsinagógát, a műemlék épület helyreállítására a helyi önkormányzat a debreceni zsidó hitközséggel társulva nyerte el az Európai Unió támogatását, a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében.

“Esőkre és a jó hírekre azt mondja: „Áldott legyen, aki jóságos, és aki jót tesz.” Rossz hírekre azt mondja: „Áldott legyen, igaz bíró.””

MAZSIHISZ közlemény

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége visszautasítja mindazon vádakat, amelyeket a Népszabadság 2015. november 23-ai számában megjelent „ Eladták a nagyapjuk sírhelyét, nagy botrány lett belőle” című írás tartalmaz, különösen Oberlander Baruch … Tovább »

Ezzel a címmel tartotta meg hagyományos őszi szakmai tanácskozását a Vajdasági Helytörténeti Egyesület szombaton Topolya Község Múzeumában, ahol számos új információval gazdagodhattak a résztvevők. A program Tomik Nimród, a Helytörténeti Egyesület elnöke és Gazsó Hargita, a múzeum megbízott igazgatója köszöntőszavaival kezdődött, amit az Élettől életig a holokauszton című kötet bemutatója követett.

A frankfurti Auschwitz-per kompromisszum nélküli államügyésze Lars Kraume új filmjében.

XIX. Izraeli Filmhét Magyarországon 2015. december 3. és 9. között a Puskin Moziban.

A lengyelországi Cieszynben hatalmas falfestménnyel tisztelegnek Irena Sendler emléke előtt. Irena lengyel ápolónő volt, aki mintegy 2500 zsidó gyerek életét mentette meg azzal, hogy – saját élete kockáztatásával – kicsempészte őket a varsói gettóból.