A mikve, vagyis a zsidó rituális fürdő, az évezredek során a zsidó vallásos élet legfontosabb helyszíne volt a zsinagóga mellett.

Paul Celan (1920-1970)

Kivándorolt tanítványa emlékezett Scheiber Sándor születésének centenáriumán édesapja kollégájára, a diktatúra idején az állambiztonság által zaklatott rabbira, professzorra.

A civil forrásteremtő összefogás elindította kampányát.

Interjú Gyárfás Endre íróval

Közös toleranciaprojektet indított Sós kávé (Salziger Kaffee) címmel a Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából a Budapest XX. Kerületi Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium, valamint németországi testvériskolája, a saarlouis-i Gymnasium am Stadtgarten, a magyar holokauszttúlélő nők visszaemlékezéseit tartalmazó Sós kávé című kötet egyes részeit színpadra állítva. A két iskola diákszínjátszói 2014. január 31-én Saarlouis-ban mutatták be először német nyelven előadásaikat, április 2-án és 3-án pedig Budapesten az Izraeli Kulturális Intézet, illetve a Bálint Ház közönsége ismerhette meg a darabokat.

Megjelent a Szombat áprilisi száma
Borbély Szilárd egyik utolsó írása és Jeszenszky Géza válasza az Emlékezetközösség körkérdésére. Holokauszt a magyar irodalomban: Osztovits Ágnes, Szegő János és Vári György kerekasztal-beszélgetése. Gyerekkönyvek a vészkorszakról, Heller … Tovább »

Az egykori tartományi főváros, Csernovic két különös kultúrtörténeti esemény kapcsán került be újra néhány évvel ezelőtt az európai köztudatba: Karl Emil Franzos, Alfréd Margul-Sperber, Rose Ausländer és Paul Celan városáról nyílt sikeres irodalmi kiállítás Berlinben … Tovább »

A modern Izrael megalakulását kezdeményező mozgalom két atyja, Herzl és Nordau pár utcányira született egymástól Pesten. Ugyanabba az iskolába jártak, mégsem ismerték egymást. A városképből nagyrészt már kitörölték az emléküket. Merker Dávid szociológus a Cionista Budapest címmel rendezett sétán idézte fel ezt a rég elfeledett történetet.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija A hungarikumról még egyszer című válaszában a tények ismeretét és ismertetését kéri. Ebben egyetérthetünk. Íme.

Megtisztelő számomra, hogy a Szombatban megjelent írásomra Schweitzer Gábort követően Schweitzer József professzor is reagált…

Anyai ágon nagyapja báró Weiss Manfréd volt, apai ágon Kornfeld Zsigmond.

Schweitzer Gábor cikkemre írt válaszcikkének „aktuálpolitikai indítékaival nem foglalkoznék…

Kis írásunk címét kölcsönvettük Köves Slomó rabbinak a Szombatban megjelent írásából. Azzal a különbséggel, hogy amit ő megkérdőjelez (kérdőjelet tesz a hungarikum után), azt mi állító mondatban használjuk. 

A tárgyra térve: Köves Slomó a neológiát egy sajátos … Tovább »

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija nekirontott a MAZSIHISZ-nek.

Körkérdés női irodalomról és identitásról, kisebbségi helyzetről, előítéletekről

A mai napon átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A Kossuth Nagydíjat Jókai Anna kapta, Kossuth-díjban részesült többek közt Jávori Ferenc, Mácsai Pál és Dobai Péter. A Széchényi Nagydíjat idén John Lukacsnak ítélték, Széchenyi-díjat vehetett át mások mellett Schmidt Mária is.

Az amerikai történészprofesszor a zsidóellenes nyelvhasználat eszmetörténetének feltárására tesz kísérletet. Azt állítja, hogy kontinuitás jellemzi az ókortól a középkoron át a huszadik századig ívelő előítéletes zsidó-metaforát. Bár a zsidó-metafora alkalmazása nem … Tovább »

Neológia – hungarikum
A hungarikum kifejezés hallatán mindannyiunkban fellobbannak a hazafias érzések. Jólesik hallani és magyar egyediségünket visszaigazolva látni abban, hogy a magyar tudomány, kultúra, gasztronómia valami egyedülállót alkot. Talán nem véletlen az a tendencia sem, … Tovább »

„Ahol kilazulhatnak a testből a lélek görcsei…”