Az amerikaiak több mint harmada valamilyen mértékben „a zsidókat” hibáztatja a gazdasági válságért. A sajtó jobban tenné, ha nem firtatná egyes bűnelkövetők származását.
 

Bécsbe készülünk Sávuot hosszú hétvégéjén, de nem fűlik hozzá a fogam. Mintha nem esne jól idegen közegben tölteni az ünnepet. Elindulunk, de az autópálya felé menet, rövid vívódás után, végül keletnek vesszük az irányt: Debrecenbe indulunk. 

Tíz izraeli polgár közül hat úgy gondolja: Benjamin Netanjahu miniszterelnök el kellene utasítsa azt az amerikai sürgetést, hogy állítsák le a Jordán nyugati partján az új zsidó települések bővítését.
 

Jean-Luc Godard 80. éve küszöbén is meglepetést szerez rajongóinak. Spielberg, Polanski és Lelouch nyomdokain haladva ő is megpróbálja filmre vinni a XX. század egyik legnagyobb tragédiáját, a holokausztot.

Megválasztották hétfőn a brit parlament alsóházának új elnökét, John Bercow konzervatív párti képviselő személyében.
 

Egy brit akadémikus alaposan megváltoztatja a Franz Kafkáról kialakult képet. James Hawes a British Libraryben kutatva jutott hozzá azokhoz a könyvtári dokumentumokhoz, amelyekből az Excavating Kafka (Kafka kiásása) című könyve táplálkozik.

Harminc éve halt meg Örkény István, a huszadik század egyik legnagyobb magyar… estébé. Tankönyvízű méltatás helyett üzenjen most ő, egy perc erejéig a palackból, hátha meghalljuk az éjszaka sűrű sötétjében, a zuhogó esőben.

Az eddig leghosszabb ideig érlelt láger-regény Gosztonyi János új könyve. Tulajdonképpen megmenekülésének csodával határos, olykor azon is túli története.
 

Miért lesz női jogvédőből egy erőszakot dicsőítő férfipárt egyetlen női képviselője? Az a kérdés is tisztázásra vár, hogyan jut el valaki egy tiszteletre méltó társadalmi vállalástól a dicstelen kalandorságig. Lévai Katalin írása az egykori női jogvédőről

A miniszterelnök szerint a Jobbik előretörésével olyan ordas eszmék szabadulhatnak ki és kerülhetnek a közbeszédbe, a hétköznapokba, amelyeket egyébként karanténba kellene zárni.
 

Imahellyé átalakított lakókocsi járja a moszkvai utcákat, hogy segítsen a zsidóknak “visszatérni a gyökereikhez”.
 

Az Európai Néppárt, így a konzervatív vonal további megerősödését hozta az európai parlamenti választás. A győztesek közé sorolhatja magát a Zöld párt és a liberálisok is, ha utóbbiak nem is tudták növelni mandátumaik számát. Európai trendnek tűnik továbbá, hogy a szocialista, szociáldemokrata vonal nem tudott profitálni a gazdasági válság „kínálta” lehetőségekből.

Hogyan lehet Európát Auschwitz után újrafogalmazni? – ez a nagy kérdés foglalkoztatja Kertész Imrét a Le Monde című napilap kritikusa szerint A holocaust mint kultúra című esszékötetében.
 

„Nem azért jöttem Magyarországra, hogy a Turullal dolgozzak. Véletlenül vettem észre a szobrot, amikor busszal a Budai hegyekbe tartottunk.
 

Fasiszta köszöntésen kapta az olasz sajtó a jobbközép politikust, Michela Vittoria Brambillát, aki idegenforgalmi miniszter Silvio Berlusconi kormányában – írja az Azta.hu.
 

Ezt a levelet nem azért írom, hogy békét kössek a magyarországi jobboldallal. Nem azért, hogy rokonszenvet ébresszek magam iránt, hogy „jó pontokat szerezzek” a küszöbönálló hatalomváltás előtt. Nem azért, hogy összefogásra buzdítsak, hogy kiegyezésre törekedjem, még csak azért is csak kevéssé, hogy meggyőzzem a jobboldalt erről vagy arról, és nem azért, hogy kerülő úton érveket hozzak föl ellene, vagy szelídebb retorikával megismételjem a szokásos hadüzeneteket és harci riadókat.

Miért csak kis kört érintő e-mailekben, szemérmes közleményekben szerveződik a tiltakozás, miért nem szólal meg a katolikus egyház, vagy a köztársasági elnök?
 

Orbán Viktor, Áder János és Pokorni Zoltán első fokon fejenként 200 ezer forintot nyert a Jobbik Magyarországért Mozgalomtól jó hírnévhez való joguk megsértése miatt.
 

Egy fiatal történelemtanár, Magóné Tóth Gyöngyi összegyűjtötte az egykori kalocsai zsidó családok történetét, és elhurcolásuk 65. évfordulójára emléknapokat szervezett a kisvárosban, amelyre túlélőket is meghívtak.

Június 14-én a brüsszeli nagyzsinagógában zsidó-keresztény találkozóra került sor, amelyen Godfried Danneels bíboros, Malines-Bruxelles-i érsek is beszédet mondott.