Mint ismert, Törökország és Izrael viszonya az elmúlt két évben
jelentősen megromlott. Ennek legfőbb oka az a tavaly május 31-i eset,
amikor kilenc török állampolgár vesztette életét egy izraeli kommandós
akció során.

Egy nappal az új, “többségi” alkotmány hatályba lépése után több ezren
tüntettek az alaptörvény ellen, számol be terjedelmes tudósításban a
budapesti eseményekről a New York Times európai online kiadása, aminek
címlapján vezetőanyag volt a tüntetés, mint azt a Hettie nevű
mikroblogger jelezte is. 

A Time című amerikai magazin online felmérése alapján Recep Tayyip
Erdogan török miniszterelnök lett 2011 legnépszerűbb és egyben
legnépszerűtlenebb embere. Az ellentmondásos végeredmény Törökország
nemzetközi megítélését is tükrözi, amely a harmadik kormányzati ciklusát
koptató, iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetésével a
közel-keleti térség egyik legbefolyásosabb, ugyanakkor sokat bírált
politikai szereplője lett

Ortodox zsidók jeruzsálemi nagygyűlésén a résztvevők egy része a náci
haláltáborok egyenruháját idéző fekete-fehér csíkos ruhában vonult fel,
így akarván tiltakozni az ellen, hogy az izraeli társadalom szekuláris
többsége „üldözi” őket.

A felmérések szerint Magyarországon a lakosság aránylag nagy csoportja
szélsőségesen előítéletes. Különösen a választások éveiben nő a
zsidósághoz negatív érzelmeket társító antiszemiták száma.

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

Nadav Lapid izraeli rendező első nagyjátékfilmje, A rend őre párhuzamosan mutatja be egy terrorelhárító csoport munkáját, valamint azoknak a fiataloknak az életét, akik velük szemben válnak lépésről lépésre aktivistából terroristává. A rend őrét a budapesti Vörösmarty és Odeon mozikban lehet megtekinteni.

Kevesebb melankólia, világosabb kontúrokkal megrajzolt karakterek jellemzik Ámosz Oz e kisregényét, mint korábbi munkáit, melyek gyerekkorát idézik. Az érlelődő öntudat és a megszületőben lévő zsidó állam mindennapjaiba vezet a szerző, mint már korábban is, például A Gonosz Tanács hegyében.

Interjúnkban Moti keren egyarán beszél Régiónk kutúrális gazdagságáró, saját zsidó múltjáról és cége stratégiáiról

Suttogva mesélt családi történetekből kiindulva írta meg első regényét a magyar származású amerikai szerző. A seperc alatt nemzetközi bestsellerré vált Láthatatlan híd kapcsán egyebek mellett a múlttal való szembenézésről és az életmentő humorról beszélgettünk.

Történhetett volna úgy, hogy nem siet összerántani a Magyar Zsidó
Kongresszust, a nesze-semmi-fogd-meg-jól áldemokrácia szervezetét,
melyre se igazi hatalmat nem ruháztak, se igazi büdzsével nem
stafírozták ki, egyetlen igazi célja az erődemonstráció: többen vagyunk,
egységben vagyunk, erősebbek vagyunk. Miközben hiába vannak többen, ha
se egység, se erő.

Nagyapa
Töredeznek a gyerekkori emlékek. Az egyiknek leszakad a széle, a másiknak foszladozik a közepe. Még határozott körvonalakkal jelnik meg egy arc, de elveszett a hozzá tartozó név, vagy arc nélküli nevek lebegnek a levegőben. Schönfeldnek hívták, Schönfeld Zsuzsának, de hogy … Tovább »

Dagad a sár a falusi porta udvarán, azaz a Trafó színpadán, ahol a Staatsschauspiel Hannover vendégjátékában a Tiszaeszlári Solymosi Esztert adják. A Krúdy Gyula regénye nyomán készült előadás az ösztönök fékezhetetlen erejére helyezi a hangsúlyt. 
A darabor Mundruczó Kornál … Tovább »

Ruth Fainlight 1931-ben született New Yorkban, és tizenöt éves kora óta
Angliában él. Hosszabb időt töltött Franciaországban és Spanyolországban
is, fordított is e nyelvekből. Verseken kívül színdarabokat,
novellákat, operalibrettókat ír. 

1.
Kabátomat már a kezemben tartottam, de hirtelen elfogott a bizonytalanság:
„Menjek ma tanítani, vagy ne menjek?”
Szörnyű idő van, nyirkos és hideg. A tanítványom messze lakik, csaknem fél mérföldnyire. És amúgy is, minek ez az egész? Hogy egy fiú fejébe töltögessem a héber … Tovább »

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, … Tovább »

„Akinek nem folyik bor a házában, mint a víz, az nem részesül a Tóra áldásából” – fogalmaz a Talmud (Eruvin traktátus, 65a). Ha nem is feltétlenül emiatt, de az izraeli borok egyre divatosabbak.
A bor nélkülözhetetlen vallási kellékünk, a borfogyasztás mértékkel vallási … Tovább »

Fröhlich Cukrászda vs. Carimama Pizzéria. A két hely – két világ. Az egyik: Magyarország egyetlen kóser cukrászdája a pesti zsidó negyed szívében. A másik a kóser fogyasztás iránti megnövekedett érdeklődés üdítő színfoltja. Mindkét hely tejes étkeket kínál.
Önképe … Tovább »

Ha létezik Pesten funky zsidó cucc, akkor a Steiner Zsófi-féle KosherCakes mindenképpen az.
Az ötlet pofonegyszerű: az elmúlt két évtized zsidó újjászületése mára „kitermelt” jó pár öntudatos és tradicionális háztartást vezető zsidó családot, ahol komoly igény van kóser … Tovább »