Összesen 357 találat (81 - 100) : Novák Attila .
Az antiszemita gondolkodásmód a 19. század utolsó harmadában jelent meg Magyarországon. Azóta eltelt egy bő évszázad, nem túlzás tehát azt állítani, hogy a zsidóellenes előítéleteknek komoly hagyománya alakult ki hazánkban. A legtöbb európai országban szintén a nemzeti kultúra részévé vált az antiszemitizmus, mindez azonban nem adhat fölmentést senki számára, ahogy természetesen igazolást sem.
Nagyon jellemző a magyarországi viszonyokra, hogy a palesztinok jogos sérelmeivel (leszámítva persze a több évtizedes szovjet propagandát) szinte kizárólag a szélsőjobboldal foglalkozik. Ők szerveznek tüntetéseket a palesztinok mellett – és Izrael ellen –; és nyilvánvalóan a saját antiszemita és Izrael-ellenes ágendájuk erősítését remélik a palesztin ügyek felkarolásától.
2010 MÁJUSI SZÁM
Novák Attila: Papírforma, meglepetésekkel
Idegenség, otthonosság Izraeli jelenlét a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon (Turi Tímea, Vári György)
„Az ódzkodás nem új keletű” – Sanders Iván műfordító, irodalomprofesszor (Várnai Pál)
Biró-Nink … Tovább »
2010. május 14-én, pénteken az MR1 Kossuth Rádió Esti beszélgetés tudományról című műsorban Várkonyi Benedek Novák Attila történésszel és Szántó T. Gábor íróval beszélgetett Kafka hagyatékáról és a Szombat folyóirat az író munkásságának szentelt tematikus mellékletéről.
A Magyar Köztársaság hatodik választásán elsöprő győzelmet aratott a jobbközép Fidesz-KDNP pártszövetség, a Szocialista Párt pedig óriási vereséget szenvedett el, bár még mindig a parlament második legnagyobb pártja. A szélsőjobboldali Jobbik a harmadik, míg a posztmodern-ökoszociális … Tovább »
Az Amerikai alapítványi Iskola sok szeretettel meghív minden kedves barátját és az érdeklődőket a 2010.május 12-én (szerda) 16 órakor kezdődő Jeruzsálem napi rendezvényére.
Palesztin menekültek – mítosz és valóság, Budapesti Könyvfesztivál – díszvendég Izrael és Amosz Oz
„A palesztin–zsidó viszony újabb tragikus paradoxona – s ezt már sokan megfogalmazták – hogy az eredeti képletet tekintve nem elnyomók és elnyomottak, gyarmatosítók és … Tovább »
A probléma nem csak a félelmi politizálás tartalmi irracionalitásában rejlik, hanem hogy olyan reakciókat válthat ki, melyek később maguk képezhetik okát nem pusztán a jövőbeni jobboldali kormány és a zsidóság közti feszültségeknek, de a zsidóság indokolatlan szorongásának is.
2010. április 19. hétfő, 18:00 óra
Szombat Szalon / Palesztin menekültek – mítosz és valóság, Budapesti Könyvfesztivál – díszvendég Izrael és Amosz Oz
Vendégek:
Heller Ágnes filozófus, Vári György irodalomkritikus
Házigazdák:
a Szombat szerkesztői
Időpont: április … Tovább »
2010 MÁRCIUSI SZÁM
Gadó János: Kádár helyett Horthy
Novák Attila – Szavazz önmagadra
Magyar Kornélia – Bal-jobb Gondolat
Mráz Ágoston Sámuel – A szélsőségesek jövőjéről
„Az sem fog meglepni, ha a Jobbik lesz a második” – Kéri László politológussal beszélget … Tovább »
Gyermekkoromban semmi úgynevezett zsidós nem volt, a Kádár-korszakban ez a téma a szőnyeg alá volt söpörve, legfeljebb a Kosciuszko Tádé utcai általános iskola, mely a Kodolányi Főiskolának adott otthont (mára ez is kiköltözött), folyosóin osztottuk meg a családi ’coming out’ után osztálytársaimmal azt a tényt, hogy ki milyen vallású, vagy ki milyen családból származik.
Februárban a Szombat című folyóirat egy egész számot szentel a prágai születésű írónak, kedden pedig a Bálint Házban beszélgetnek a hagyatékáról abból az alkalomból, hogy a Szombat című folyóirat Kafkának szenteli februári számát.
1924. június 3-án hunyt el Franz Kafka, 2010 februárjában pedig egy teljes lapszámot szenteltünk a világhírű írónak. Az alábbiakban az akkor megjelent írások olvashatók a címre kattintva.
Buda, zsidók című tematikus számmal jelentkezett a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat című folyóirata tavaly decemberben.
Novák Attila: A Mazsihisz-rendszer válsága
A Mazsihisz leépülési folyamata nem most indult meg. A nemzedékek romlása az elmúlt évtizedekben folyamatos volt, a zsidók szélesebb közösségével már régen elvesztette a kapcsolatát, ezért komoly felelősség terheli. A zsidó értelmiségieket … Tovább »
Kenyerem javát megettem. Azt hittem: meglepetések nem érhetnek. Tévedtem. Mindig is tudtam, hogy egy félig megtöltött poharat egyesek félig telinek, mások viszont félig üresnek látják. Aszerint, miként nézzük, s főként miként értékeljük, amit láttunk.
Buda, zsidók
Ablonczy Balázs: Csendes árnyak – Zsidóság a Hegyvidéken
A jámbor baloldali azt gondolhatná, hogy egy ilyen, eredendően konzervatív kerületben élhetetlen a lég, a villamoson kikapkodják az ember kezéből a 168 Órát és az ún. nemzeti (jelentsen is ez akármit) könyvesboltok … Tovább »
A mai Magyarországon mindenki valamilyen kulturális vagy történeti mintát keres magának, hagyományt, melybe belekapaszkodhat vagy hozzákötheti magát, elődöket, akikre feltétel nélkül büszke lehet. A szocialista évtizedek megakasztották a szerves társadalmi fejlődést (direkt nem „haladást” írok) hogy aztán maguk is szervesüljenek valahogyan a történelembe, de mielőtt távozott volna a korszak, azért meggyökereztetett számos szokást és gondolkodásmódot. A hagyományok utáni keresgélés nagyobb méretekben is folyt, a viszonyítási pontok felkutatása főleg a rendszerváltás után indult meg s sokáig a polgárosodás fogalma uralkodott egyes történetírói és közírói szférákban (a másik ilyen mindenre csodaszerként használt pszedudofogalom a civil társadalom volt).
Szombat Szalon, a folyóirat Budapest-számának bemutatója a Mumus kertben, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében az Európai Zsidó Kultúra Napján
Nemrég került bemutatásra a kolozsvári Tranzit házban a Budapesten megjelenő Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat 2008 decemberi lapszáma, amely az erdélyi magyar-zsidó élet sajátosságaira fókuszál.