The Restless Hungarian – a Weidlinger Pál sztori

Írta: Lázár György - Rovat: Politika

Kaliforniában is bemutatták A nyughatatlan magyar (The Restless Hungarian) c. angol nyelvű filmet és remélem, hogy az alkotást hamarosan a Budapesten is láthatják. Kíváncsi vagyok a honi közönség reakciójára.

 

Meghökkentően őszinte családtörténet ez, nagyhatású doku-játékfilm, egyfajta Holokauszt történet is, amelyet részben Budapesten forgattak Weidlinger Pál életéről.

Nem kis izgalommal ültünk be nejemmel a filmre, hiszen a Covid miatt évek óta kerüljük a mozikat. Szerencsére mindenki maszkot viselt és szigorúan ellenőrizték az oltási kártyákat. Tulajdonképpen a film címe miatt vettünk jegyet, és nem tudtam, hogy az alkotó is jelen lesz. Aki nem más mint a 67 éves Tom Weidlinger, „civilben” neves amerikai dokumentumfilmes; Weidlinger Pál fia.

Az angol nyelvű alcím találó – Modernism, Madness and the American Dream (Modernizmus, Őrület és az Amerikai Álom). Az Amerikában Paul Weidlinger néven ismertté vált statikus építész története, sikerei és személyes tragédiái szorosan kapcsolódnak a múlt század magyar és amerikai történelmi eseményeihez. A film nagy szimpátiával, de ugyanakkor kendőzetlen öszinteséggel mutatja be a messze nem tökéletes Weidlingert.

Weidlinger Pál tehetős zsidó család fiaként született Budapesten 1914-ben. 29-évesen, 1943-ban érkezett az USA-ba.

Sorsa már a gimnáziumban megpecsételődött. Tizenévesen az ifjúszocialista mozgalommal kerül kapcsolatba, mire azonnal felfüggesztik és eljárás is indul ellene. A Numerus Clausus miatt amúgy sem volt sok esélye a továbbtanulásra, de a jogi eljárás miatt el kell mennie Budapestről.

Országról-országra vándorol. Csehszlovákia, Svájc, Anglia és Franciaország után 1939 márciusában Boliviában találja magát. Onnan 1943-ban sikerül az Egyesült Államokba emigrálnia.

A nyughatatlan Weidlinger tanulmányait a rangos svájci Swiss Polytechnic Institute-ban fejezi be – Albert Einstein és Neumann János is tanulói voltak az intézménynek. A fiatalember kapcsolatba kerül Le Corbusier-vel, majd a Bauhaus nagysággal, Moholy-Nagy Lászlóval dolgozhat együtt. Jóval később, Amerikában Breuer Marcellel, a másik magyar származású Bauhaus építésszel, dolgozik közös projekteken.

Svájcban találkozik nagy szerelmével, első feleségével, a feltűnően szép és magas Madeleine Friedli-vel, aki követi Boliviába. Lánya, Michele, Boliviában született, fia, Tom, a későbbi filmrendező már az USA-ban. A házasság zátonyra fut. Madeleine skizofréniával küzd, Michele fiatalon tragikus körülmények között hunyt el.

Tom Weidlinger, a film készítője

Pedig Weidlinger ekkor már nem nincstelen menekült. Sikeres statikus mérnöki irodát (Weidlinger Associates) alapít és vezet és korának legjelentősebb amerikai építészeivel, művészeivel áll kapcsolatban. Az egykori budapesti ifjúszocialista szupertitkos atomrakéta silókat is tervez az amerikai hadsereg számára.

Meglepő ellentmondás ez. A művészeteket kedvelő, a fasizmus elől menekülő magyar bevándorló, a hidegháború egyik építészévé válik. Irodája Amerika tömegpusztító fegyvereinek alkalmazására készít nagyszabású terveket. Közeli barátja Herman Kahn, a nukleáris hadviselés egyik brilliáns de ellentmondásos teoretikusa.

Az öntörvényű Weidlinger nem ápol szoros kapcsolatokat Magyarországgal, de neve néha felbukkan a magyar sajtóban is. Meglepett hogy 1937-ben még cikke is megjelenik a Tér és Forma c. építészeti lapban a párizsi világkiállitásről.

A film egyik meglepő mozzanata az, hogy Weidlinger tagadta zsidó származását, fia véletlenül, éppen egy budapesti látogatása során tudja meg, hogy édesapja zsidó származású és hogy magyar rokonai túlélték a Holokausztot.

A vetítés után beszélgetek a barátságos alkotóval, aki elmondja, hogy 2019-ben egy sikeres (és díjnyertes) könyvet is megjelentetett édesapjáról hasonló címmel.

Weidlinger válása után újra megnősült, és 1999-ben hunyt el New York-ban. 84 éves volt.

Építészek gyakran akkor kérték segítségét, amikor bajban voltak. Breuer akkor fordult Weidlingerhez, amikor a Minnesota államban épült hatalmas Szent János Apátsági templom beton tetőszerkezetében repedések keletkeztek, és attól tartottak, hogy az összeomlik.

Weidlinger tervei alapján erősítették meg a födémet, anélkül hogy az épület eredeti látványtervein változtatni kellett volna. A templomot Breuer művészetének és a modern építészet kiváló példájának tartják.

A statikusok statikusa volt és a róla készült film napokig motoszkál bennem. Rendkívüli történet egy kivételesen tehetséges emberről.

Weidlinger Pál idősebb korában

 

Címkék:Weidlinger Pál

[popup][/popup]