No Jews – no news
A szudáni reguláris hadsereggel szembenálló Gyorsreagálású Erők (Rapid Support Forces – RSF) mintegy másfél éves ostrom után október 26-án elfoglalta Szudán Darfúr régiójában Al-Fashír városát. Az RSF a 2000-es évek elején alakult a Dzsandzsavíd arab milíciából, amelyek tagjai már eddig is több százezer fekete-afrikai, nem arab darfúri lakost mészároltak le. Szudán katonai vezetője megerősítette, hogy a hadsereg feladta a várost. Az onnan elmenekült szemtanúk népirtásról számoltak be, többek között az AFP hírügynökségnek.
Lángokban áll egy piaci épület a harcok idején. (Forrás: Wikipedia)
„Rettenetes jelentéseket kaptunk tömeges kivégzésekről, tömeggyilkosságokról, nemi erőszakról, humanitárius segélyszervezetek elleni támadásokról, fosztogatásokról, emberrablásokról és kényszer-áttelepítésekről” – jelentette ki Seif Magango, az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának szóvivője. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének közlése szerint a város szülészeti klinikáját is bevette az RSF. Először az ott dolgozó személyzetet rabolták el, majd visszatértek és mindenkit kivégeztek: kismamákat, újszülötteket és civileket, akik ott kerestek menedéket. A menekültek arról számoltak be, hogy az RSF emberei szétválasztották a fekete bőrű férfiakat és nőket. A férfiakat kivégezték, a nőket megerőszakolták. A Yale Egyetem kutatócsoportjának a műholdas felvételei arra utalnak, hogy a tömeggyilkosság továbbra is folytatódik, a lakosság nagy része meghalt, fogságba esett vagy bujkál. Alultápláltság, betegség és éhínség gyötri őket.
2023 áprilisa óta dúl a véres hatalmi harc a kelet-afrikai országban Abdel-Fattah al-Burhan elnök és egykori szövetségese, Mohamed Hamdan Dagalo RSF-parancsnok között. Sok tízezer ember esett áldozatául ennek az esztelen rivalizálásnak, tizenkét millióan menekültek el a harcok elől. Dagalo néhány napja beleegyezett egy három hónapos humanitárius tűzszünetbe, de a jelek szerint mindez álnok megtévesztés. Az öldöklés gátlástalanul folytatódik.
Évek óta a világ legsúlyosabb humanitárius válsága tombol Szudánban. Mindkét fél kegyetlenül elbánik a másik fél valós vagy vélt támogatójával. Szükség van a világ segítségére!
Mégsem szerveznek „aggódó” egyetemisták tüntetéseket, ilyenek sehol nem randalíroznak. Nem mázolnak „Free Al-Fashir!” vagy „Free Sudan!” feliratokat a falakra és máshová, senki sem skandálja, hogy „Stop the genocide!”. Nincsenek hashtagek, nincs erkölcsi őrület. Az ENSZ nem fogad el Szudán elleni határozatokat. Senki nem beszél bojkottról. Senki nem követeli az RSF lelkes támogatójától, az Egyesült Arab Emírségektől a pénzelés és a fegyverszállítások leállítását. És nem kezd el ál-segély konvojt szervezni egyetlen egy, ál-emberjogi harcossá vedlett környezetvédelmi aktivista sem. De még egy szudáni zászlót sem lengetett meg eddig senki.
A nyugati képzeletben Izrael maga a gonosz, Darfúr legfeljebb egy apró mellékügy, ahol nem nagyon számít az ottani szörnyű humanitárius katasztrófa. Miért nem?
No Jews – no news.
