Arab-izraeli katonai szövetség?

Írta: Bassa László - Rovat: Politika

A RTVi orosz nyelvű internetes tévécsatorna heti hírösszefoglalójában első helyen szerepelt négy arab ország (Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Marokkó, Egyiptom), valamint Izrael és az USA külügyminiszterének két napos értekezlete a Negev Sivatat-beli Szdé Bóker kibucban. A helyszín megválasztása akár szimbolikusnak is tekinthető: itt élt életének végén és nyugszik Ben Gurion, a zsidó állam első miniszterelnöke.

Borisz Stern műsorvezető a felvezetésben föltette a kérdést: Miért hoztak létre az amerikaiak egy új katonai-politikai blokkot a Közel-Keleten?

Erről faggatta Mihail Pellevert izraeli politikai szemleírót.

Израиль за неделю / 02.04.2022

В этом выпуске:📌 Зачем США создают новый военно-политический блок на Ближнем Востоке? Удивит ли это Тегеран и принесет ли мир в регион?📌 Израильские специа…

Az egyetemen az első politológia órán tanítják „az ellenségem ellensége a barátom” elvet – kezdte válaszát az interjúalany. A fenyegetettség Irán részéről nyilván komoly szerepet játszott a szövetség létrejöttében. Ám az nem kevésbé fontos, hogy a résztvevő országok mindegyike vár valamit az USÁ-tól. Egységesen azt, hogy ne hagyja magára a régiót ebben a helyzetben, amikor az iráni atomegyezmény megújítása küszöbön áll, és úgy tűnik, Amerikát éppenséggel jobban foglalkoztatja a kelet-európai helyzet. Persze vannak parciális érdekek is: Marokkó érvényesíteni igyekszik Nyugat-Szaharával kapcsolatos területi érdekeit, míg Egyiptomot a közelgő gabonaválság nyugtalanítja.

Washington bonyolult helyzetben manőverezik: szüksége van a terrort pártoló Irán olajára, de nem kevésbé a régió északi részének (Kaszpi-térség) biztonságára. Ugyanakkor szeretnék leszorítani az olaj világpiaci árát, ami eddig nem sikerült. Ezek saját szempontjai, de hát Izrael is gyakran szállít fegyvert morális vonatkozásban egyébként megkérdőjelezhető országoknak. Európának a mostani helyzetben égető szüksége van a szaúdi, emírségi, bahreini olajra, az izraeli, katari gázra. Utóbbiak fontolgatják a jüanban történő kereskedést. Jelenleg a forgalom 85%-a dollárban bonyolódik a 15 billiódolláros piacon.

Izrael helyzete kényelmesnek nevezhető, de nem árt ügyelnie arra, hogy saját – az amerikai érdekektől független – politikát alakítson ki. Az ellen tiltakoznia kell, hogy az Iráni Forradalmi Gárdát levegyék a terrorista szervezetek listájáról az USÁ-ban.

Bahrein külügyminisztere Abdullatif bin Rashid al-Zayani, Egyiptom külügyminisztere, Sameh Shoukry, Izrael külügyminisztere, Jair Lapid, Antony Blinken USA külügyminiszter, Marokkó külügyminisztere Nasser Bourita és az Egyesült Arab Emirátusok’ külügyminisztere Abdullah bin Zayed Al Nahyan sejk március 28-án, Szdé Bokerben Izraelben. (Fotó: AP/Jacquelyn Martin, Pool)

A Biden/Blinken adminisztráció lényegében folytatja a Trump/Netanjahu által megkezdett vonalat, de a két nép – két állam elv hangsúlyosabban jelentkezik. A palesztin kérdés megoldása benne van az Ábrahám-egyezményekben. Mindazonáltal föltűnt, hogy Jordánia nem képviseltette magát a tárgyalásokon, pedig érdekei javarészt egybeesnek Egyiptommal érdekeivel. Talán éppen a feszültség oldása céljából látogat el a napokban Jichák Herzog államfő II Abdullah királyhoz Ammanba.

A helyzet feszültté vált a 11 halálos áldozatot követelő márciusi és április elején is folytatódó merényletsorozatot követően és a közeledő Ramadánnal. Nem tudni, mi lesz a 85 éves Abu Mazen (Mahmúd Abbász PH elnök) utódlásával. A Nyugati-part és Gáza közötti megosztottság is Izrael problémája, abban az amerikaiak és a négy arab ország kevésbé érdekelt. Így azután könnyű a zsidó államot okolni azért, hogy nem eléggé törődik a palesztin üggyel.

Izraelnek saját megoldást kell találnia, de úgy tűnik, a jelenlegi kormányzat elég tanácstalan. Arra viszont nem számíthat, hogy a palesztin kérdés ’magától fölszívódik’.

A külügyminiszteri tanácskozást légiparádé zárta öt ország harci gépeinek részvételével. Izrael új technológiát ajánl az araboknak, többek között lézeres légelhárító fegyverzet eladását is fölajánlotta. Az igazi áttörés az lenne, ha Szaúd-Arábia csatlakozna a blokkhoz.

Stern műsorvezető a beszélgetést azzal zárta: az Arab NATO egyelőre még csupán a fantázia birodalmában létezik.

A vonatkozó rész a felvételen az 5-15 perc között látható.

támogatás
Pop up banner1

Címkék:arab országok, Izrael, katonai szövetség

[popup][/popup]