Izrael-Gáza petíció a Tóra és a halacha szemszögéből

Nemrég nagy port kavart egy petíció, amelyhez sokan hozzászóltak. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés: mi a Tóra álláspontja? 

Az első forrás, ami számomra ehhez kapcsolódik, a Brachot traktátus (és több más traktátus) utolsó oldala (64b):

A Tóratudósok sokasítják a békét a világban, ahogy írva van:
‘És minden fiad az Örökkévaló tanítványai lesznek, és nagy békesség lesz fiaidon.’
Ne olvasd: ‘bánájich – fiaid’, hanem: ‘bonájich – építőid’.”

Az nem valószínű, hogy mi innen Magyarországról össze tudjuk hozni az izraeli–palesztin békét, de legalább a hazai közösségen belül törekedni kellene rá.

A petíció viszont inkább megosztottságot szított: „ilyen” és „olyan” emberek szembefordításával, árkok ásásával. Ez nem a Tóra útja. A Talmud ezt a mentalitást nem támogatja.

A megszégyenítés tilalma

Mit mond a halacha arról, ha valaki Facebookon durva hangnemben támadja a másikat? Erről ír Bava Mecia 58b-ben:

„Aki elfehéríti a barátja arcát a nyilvánosság előtt, az úgy számít, mintha vért ontana.”

Valamint:

• Az, aki nyilvánosan megszégyeníti a felebarátját, egyike annak a háromnak, aki lemegy a Gehinnomba [pokol], és nem jön fel onnan.
• „Jobb, ha az embert a tüzes kemencébe vetik, mintsem hogy megszégyenítse a felebarátját nyilvánosan.” – így tanulják a Bölcsek Jehuda és Támár történetéből.

Ez különösen fontos a közösségi médiában, ahol mindig sokaság van jelen. A nyilvános megszégyenítés súlyos vétek, és bár nem minden indulatos vita esik ebbe a kategóriába, a határ nagyon vékony.

Izrael védelme és a logikai hibák

Úgy tűnik, sokan úgy gondolják, hogy Izrael a létezéséért vív háborút, ezért minden megengedett – még a megszégyenítés is. Ez hibás logika. A micvák nem szünetelnek háborúban sem – ugyanúgy, ahogy a koronavírus járvány idején sem „szüneteltek” a micvák.

Az embertárs tisztelete micva, amelyet nem írhat felül a politikai vita.

Az is téves érv, hogy „október 7. meg fog ismétlődni.” A történelem során mindig voltak merényletek, intifádák, amelyek egyszer véget értek. Az egész világtörténelemben mindezidáig összesen 4 alkalom volt, amikor egy terrortámadásnak több mint 1000 áldozata volt.

„A föld, amelyen az Örökkévaló szemei rajta vannak”

A Tóra írja Izrael földjéről:

„Ez olyan föld, amelyet az Örökkévaló, a te Istened keres; az Örökkévaló szeme rajta van, az év kezdetétől év végéig.” (Mózes 5., 11:12)

A szatmári Rebbe megjegyzi: az elején „hasana – Az Év”, de a végén csak „sana – év”. Az év elején lelkesek vagyunk, hogy „ez lesz Az Év”, de a végén előfordulhat, hogy csak „egy év volt a sok közül”.

Ez a vers arra is magyarázat, miért van mindig a világ szeme Izraelen: mert az Örökkévaló szeme is rajta van.

Lakhatnak-e nem zsidók Izraelben?

A kérdés: lakhatnak-e arabok Izraelben?

A Rambam a Hilchot Avoda Zara 10:6-ban írja:

• Bálványimádóknak tilos ott tartózkodni, még ideiglenesen is.
• Csak akkor maradhat valaki, ha magára veszi a Noé hét parancsolatát– ekkor nevezzük gér tosávnak, azaz betelepülő jövevénynek.

Mindez csak akkor lesz érvényes (minden jel szerint évtizedeken belül), amikor a zsidóság többsége Izrael földjén él [bizmán sehájovél nohég].

Tehát: igen, arabok lakhatnak Izraelben, ha betartják a Noé fiainak hét parancsolatát – köztük a „ne ölj!” tilalmát. A terroristáknak természetesen nincs helyük sem Izraelben, sem más országban.

Zárás: a béke lehetősége

A béke lehetősége mindig nyitva áll. A történelem során láttuk, hogy helyzetek gyökeresen megváltoztak – sokszor egyik pillanatról a másikra. A próféták tanítják, hogy az Örökkévaló képes váratlan fordulatokat hozni.

Ezért hinnünk kell abban, hogy a béke is eljöhet – nemcsak emberi erőfeszítésből, hanem az Örökkévaló akaratából. (Az írás eredetileg az orti.hu oldalon jelent meg.)