Cornell Egyetem: egy milliárdos katari támogatás eltitkolt részletei
Szövetségi vizsgálatot sürget a Cornell Egyetem és Katar pénzügyi kapcsolatainak feltárása érdekében az antiszemitizmus ellen küzdő szervezet, az ISGAP (Institute for the Study of Global Antisemitism and Policy).
A Cornell Egyetem központi épülete
Az ügy előzménye, hogy júliusban kiderült: Katar több mint 1 milliárd dollárral finanszírozza az egyetemet, és olyan, korábban nem ismert feltételek is kapcsolódnak a támogatásokhoz, amelyek az oktatókra és a kutatási eredményekre vonatkoznak.
Az ISGAP alapos tanulmányban tárja fel a részleteket. A legnagyobb, 1,08 milliárd dolláros szerződés az egyetem orvostudományi intézete, a Weill Cornell Medicine–Qatar működésének finanszírozásához kapcsolódik 2026 és 2032 között. Az ISGAP szerint a szerződés olyan oktatói korlátozásokat is tartalmaz, amelyek már 2020 óta érvényben lehetnek. Ezek az oktatók alkalmazását, elbocsátását vagy egyetemi megbízásait is érinthetik. Az ISGAP szerint különösen aggályos, hogy ezeket az információkat csaknem hat év késéssel hozták nyilvánosságra.
Egy másik, 2025-ös szerződés Katar tudástranszfer-programjához kapcsolódik. Ennek keretében az egyetemnek bizonyos szellemi tulajdont meg kell osztania katari állami szervezetekkel.
Az ISGAP vezetője, Charles Asher Small szerint ezért nemcsak azt kell megvizsgálni, hogy Cornell mennyi pénzt kapott Katartól, hanem azt is, hogy milyen feltételekhez kötötték a támogatásokat, és miért nem hozták ezeket időben nyilvánosságra. Szerinte az amerikai Oktatási Minisztériumnak és az Igazságügyi Minisztériumnak ki kell vizsgálnia, hogy a Cornell megőrizte-e tudományos függetlenségét, illetve teljesítette-e a külföldi finanszírozások bejelentésére vonatkozó kötelezettségeit.
A tanulmány egy másik neves amerikai egyetemet, a Carnegie Mellont is példaként említi. Egy szövetségi bírósági ügyben ott is felmerült, hogy a katari finanszírozás befolyást biztosított bizonyos egyetemi döntésekre. Az ISGAP szerint ez azt mutatja, hogy a külföldi állami finanszírozás és az egyetemi függetlenség kapcsolatát komolyan ellenőrizni kell.
Small szerint „egyetemeinknek a nyílt tudományos kutatás és a szabadság pilléreinek kellene lenniük. Amikor azonban az ésszerűen elfogadhatónál éveken át tovább eltitkolják külföldi kapcsolataikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatos információikat, akkor jogosan merülhet fel az aggodalom, hogy maguk is külföldi ügynökökké váltak.”
