A Hamász utolsó bástyája: Mi vár Gázavárosban az IDF-re?
A hadsereg már célzott csapásokat hajtott végre Zeitúnban és Szabrában, és mintegy 80.000-100.000 tartalékost mozgósítottak. A humanitárius intézkedések akár egymillió lakost is érinthetnek.
Kép forrása: IDF
Az izraeli erők egy lehetséges szélesebb körű szárazföldi műveletre készülnek Gáza város központjában, célba véve a Hamász által régóta birtokolt negyedeket, köztük a “Palesztina tér” néven ismert területet, amelyet az IDF a “Gonosz terének” nevezett.
2023 decemberében az IDF katonái meggyújtották az első hanukai gyertyát a téren, amely a Hamász uralmának szimbóluma. Benny Aharon dandártábornok, a 401. dandár parancsnoka úgy jellemezte ezt a gesztust, mint ami “a tisztaság, a jóság, a remény és az Izrael Állam álmainak fényét” hozza a sötétbe borult városba. Aharon szerint az ünnepség, két hónappal a háború kitörése után, az IDF erejének kinyilvánítása és Izrael Hamász elleni harcának folytatása.
A konfliktus kezdete óta az IDF többször is behatolt Gáza városába korlátozott szárazföldi hadműveletek során, amelyek olyan városrészeket céloztak meg, mint Zeitoun és Sabra. A gyalogságot légicsapások, tüzérség és drónok támogattak. A város teljes ellenőrzése vagy egy alternatív hatóság felállítása soha nem volt cél, lehetővé téve a Hamász számára erőinek részleges újjászervezését.
A jelenlegi tervezés egy nagyobb művelet előkészületeire utal. Az izraeli illetékesek fokozzák a haderő készenlétét, felfrissítik az egységeket és tartalékosokat mozgósítanak. Becslések szerint 80 000-100 000 főre van szükség egy kiterjedt hadjárathoz. Eyal Zamir altábornagy, az IDF vezérkari főnöke jóváhagyta a hadművelet “fő koncepcióját” egy magas rangú parancsnokokkal és a Shin Bet tisztviselőivel tartott megbeszélésen. Hangsúlyozta, hogy készen állnak, miközben meg kellett küzdenie a túszok családjainak és a kimerült tartalékosoknak a tiltakozásával.
A biztonsági tisztviselők átfogó humanitárius intézkedéseket is terveznek annak biztosítására, hogy az evakuáltak számára elegendő élelmiszer, víz, orvosi ellátás és alapvető infrastruktúra álljon rendelkezésre. Becslések szerint akár egymillió lakost is át kell telepíteni Gáza északi részén a művelet előtt.
Gáza város, az övezet legnagyobb és Kelet-Jeruzsálem és Hebron után a harmadik legnagyobb palesztin város, az oslói megállapodások óta gyorsan növekedett, és több egyetemnek ad otthont, köztük a Hamász által ellenőrzött Iszlám Egyetemnek. Szakértők szerint a Hamász már régóta beágyazta katonai és szociális infrastruktúráját a városba, ami bonyolulttá teszi a műveleteket.
Izz al-Din Al-Haddad
Az utolsó magas rangú Hamász-parancsnok, aki vélhetően Gáza városában maradt, Izz al-Din Al-Haddad, a jelentések szerint továbbra is a városban tevékenykedik, egy dandárt irányítva, miközben az izraeli erők elől menekül. Az IDF szisztematikusan célba vette a Hamász sejteknek otthont adó magas épületeket. A mintegy egymillió lakos, köztük a Gáza déli részéről kitelepítettek, tovább nehezítik a katonai műveleteket, mivel sokan még a fenyegető veszély esetén sem hajlandók elhagyni a várost.
Megfigyelők arra is intenek, hogy Gáza városának elfoglalása vagy lerombolása éles nemzetközi bírálatot váltana ki politikai, humanitárius és szimbolikus jelentősége miatt. Elemzők azt is megjegyzik, hogy a folyamatban lévő izraeli műveletek, beleértve a nehéztüzérséget, a légicsapásokat és a célzott rombolásokat, részei lehetnek a szélesebb körű erőfeszítéseknek, amelyek célja a közvélemény figyelmének elterelése a stratégiai célokról.
