A Bundestag határozatban ítélte el az Izrael bojkottját szorgalmazó BDS mozgalmat

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A német parlament – jogi következményeket nem tartalmazó – határozata kijelenti, hogy nem részesít pénzügyi támogatásban olyan projekteket, amelyek Izrael bojkottjára bíztatnak, vagy azt aktívan támogatják. A német törvényhozók a BDS (Byocott, Divestment, Sanctions – Bojkott, tőkekivonás, szankciók) mozgalmat elítélik, módszereit és érvrendszerét antiszemitának minősítik. Izrael sürgeti az európai országokat, hogy kövessék Berlin példáját.

A Bundestag ülésterme

A német parlament határozata szerint „A kampány az izraeli művészek bojkottjára szólít fel, az izraeli árukra olyan röplapokat ragaszt, amelyekkel megpróbálják az embereket eltántorítani azok megvásárlásától. Ez a ‘Don’t Buy’ felszólítás a nácik ’Zsidótól ne vásárolj!’ jelszavára emlékeztet, amely annak idején, falakon és üzletek kirakatüvegén jelent meg.”

Benjamin Netanjáhu elégedettségét fejezte ki, és jelezte, reméli, hogy a határozatot „konkrét lépések” követik majd. Jeremy Issacharoff, Izrael németországi nagykövete is üdvözölte és fontosnak nevezte a döntést. „A határozat bizonyítja, hogy megértették: A BDS nem épít hidakat, gátolja a párbeszédet és a stabilitást; akadályozza az Izrael és szomszédai közötti békét.” Jair Lapid képviselő, aki a BDS-t „egy ősi gyűlölet modern megnyilvánulásának” nevezte, kijelentette: a többi európai országtól is elvárja, hogy kövessék a példát.

Az AfD radikálisabb megfogalmazást ajánlott

A pénteken elfogadott parlamenti határozati javaslatot a kormánykoalíció két pártja, a kereszténydemokraták és szociáldemokraták együttesen nyújtották be, és azt két ellenzéki párt, a zöldek és a liberális szabad demokraták is támogatták. Egyidejűleg a berlini Bundestag elvetett két – párhuzamosan beterjesztett – határozati javaslatot. A szélsőjobb Alternative für Deutschland (AfD) a BDS mozgalom betiltását javasolta, míg a radikális baloldali Die Linke elítélt „minden fajta antiszemitizmust” a BDS bojkottra szólító felhívásaiban.

A migráció és iszlám ellenes AfD-et azzal vádolják, hogy lebecsüli a náci bűnöket. Helge Lindh, szociáldemokrata képviselő kijelentette: „Nemet mondunk az AfD olcsó fogására, hogy az antiszemitizmust az általuk hirdetett moszlim ellenes rasszizmus ellenében játsszák ki.”

Vita folyik arról, hogyan kezelje Németország az Izrael állam ellen irányuló bojkott-felhívásokat. Különböző kritikusok – ide értve izraeli és zsidó tudósok és egyetemi oktatók mintegy hatvanfős csoportját – úgy vélik, hogy amennyiben a bojkottra történő felhívás és az antiszemitizmus közé egyenlőségjelet tesznek, azzal akadályt gördítenek a szólásszabadság elé: Ugyanők kifogásolják, hogy a határozat elmossa az Izrael és a telepek közötti különbséget, melyeket a nemzetközi közvélemény jelentős része illegálisnak tart.

„A BDS antiszemita módszereket alkalmaz”

Idézetek a határozatból: „Az antiszemita érzelmeket nem lehet legitim módon igazolni. A német állameszmével ellenkezik a zsidógyűlölet, a zsidók állampolgárságától függetlenül. Tűrhetetlen, hogy a németországi antiszemitizmus az elmúlt években növekvő tendenciát mutat, ami változatlanul aggasztja az itteni zsidó közösséget. Németország határozottan ellenzi a zsidók rágalmazását és a demokratikus Izrael Állam jogának létezéshez és önvédelemhez való jogának megkérdőjelezését. Németország támogatja az ENSZ határozatok által ajánlott kétállami megoldást, amely elvezet a zsidó, demokratikus Izrael Államhoz, és a független, demokratikus és életképes Palesztinához.”

A határozat végül felhívja a szövetségi intézményeket és helyi önkormányzatokat, hogy szüntessék be az izraeli bojkottot támogató vagy az Izrael létezési jogát tagadó csoportok pénzügyi és logisztikai támogatását.

A Spiegel Online szerint zöld és szociáldemokrata képviselők eredetileg olyan kiegészítést javasoltak, amely hangsúlyozta volna, hogy „az izraeli kormányzati politika kritikája” továbbra is védelmet élvez a szólásszabadságot hirdető törvények értelmében. A szabaddemokraták ezt megvétózták, hivatkozással arra, hogy más országok kormányainak kritikája magától értetődő, és nem szorul említésre.

Némiképp ironikus, hogy éppen populista AfD a nem találja elég keménynek az elfogadott határozatot. A zsidó közösség vezetői és izraeli hivatalos körök nem tartanak fönn kapcsolatot a párttal, annak náci nosztalgiára hajló retorikája miatt.

Beatrix von Storch

Az AfD alternatív javaslata ellenezte azt, hogy Izraelt és a telepeket különbözőképpen kezeljék nemzetközi szinten. Azt is, hogy a ciszjordániai településeken készült árukat külön címkékkel lássák el. Az EU tagállamok és más országok által elfogadott címkézési rendszer egy palesztin állam „de facto gazdasági elismerését” jelenti „miközben az semmilyen legitim formában nem létezik” – így az AfD. A radikális párt rámutat, hogy az elfogadott változat „joghézagot tartalmaz a politikai pártok számára ahhoz, hogy – a korábbihoz hasonlóan – továbbra is pénzeljék a BDS csoportokat”. „Csak a ’BDS események és projektek’ támogatásának beszüntetéséről esik szó, nem pedig az ilyen csoportok betiltásáról”. Beatrix von Storch, az AfD ismert politikusa megígérte, hogy „továbbra is küzdeni fog az ellen, hogy a német adófizetők pénzétől támogassák az Izrael-ellenes csoportokat.” Von Storch az EP-ben működő Friends of Judea and Samaria elnevezésű tömörülés egyik alapítója.

A szélsőbaloldali Die Linke a Nakbát is említette volna a határozatban

A szélsőbal Die Linke határozati javaslata „korlátlan szolidaritását” fejezte ki a zsidó nép „történelmi jelentőségű emancipációjával” kapcsolatban, amely Izrael Állam megalapításával csúcsosodott ki. Ugyanakkor a palesztinok szenvedéséről tesz említést az 1948-as Függetlenségi Háború során és az 1967-es Hatnapos Háború következtében; utal arra, hogy a „nakba” mélyen él a palesztinok kollektív tudatában. Felszólítja a német kormányt, hogy „minden olyan BDS felhívást ítéljen el, amely izraeli tudósok, művészek, sportolók bojkottjára, valamint izraeli áruk és vállalkozások bojkottálására szólít föl”.

Ugyanakkor egy – mintegy 60 izraeli és zsidó közéleti személyiség által aláírt – online petíció azt állítja, hogy a bojkottra szólító felhívásokat helytelen egybemosni az antiszemitizmussal; ez elfogadhatatlan és veszélyezteti a német állam demokratikus alapjait. Több aláíró – köztük Tel Aviv, Jeruzsálem, Haifa, Beér-seva, London és Párizs egyetemeinek professzorai – nyilatkozott úgy, hogy „mindnyájan elítéljük azt az állítást, hogy a BDS mozgalom antiszemita lenne, és védelmezzük minden egyén és szervezet jogát arra, hogy azt támogassa.”

A Times of Israel cikkét Bassa László fordította.

támogatás

Címkék:antiszemitizmus, BDS, Bundestag