A háború és a politikai nyomás dacára szárnyal az izraeli high tech
Annak ellenére, hogy a gázai háború miatt a gazdaság elszigetelődését jósolták, Izrael 2025-ben többmilliárd dolláros védelmi, technológiai és energetikai megállapodásokat kötött nyugati és arab hatalmakkal, ily módon bővítve kereskedelmi kapcsolatait a hatalmas diplomáciai nyomás közepette.
A PwC Israel könyvvizsgáló cég múlt héten közzétett jelentése szerint az izraeli technológiai akvizíciók és tőzsdei bevezetések értéke 2025-ben elérte az 59 milliárd dollárt, ami mintegy 340%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ezt a kiberbiztonsági, biztosítási és fintech szektorokban kötött milliárdos üzletek, valamint a tőzsdei kibocsátások (IPO-k) fellendülése hajtotta. Németországgal, Görögországgal és az Öböl-menti partnerekkel többmilliárd dolláros rakétavédelmi, tüzérségi és hadianyag-szállítási szerződéseket írtak alá. Izrael emellett jóváhagyott egy több tízmilliárd dollár értékű földgázüzletet Egyiptommal, amely az ország eddigi legnagyobb energiaexportja.
Erel Margalit kockázati tőkebefektető és volt Kneszet-képviselő szerint Izrael innovációs gazdasága 2025-ben „bebizonyította ellenálló képességét” a „háborúval, a geopolitikai nyomással és a lassulásról szóló ismételt jóslatokkal szemben”.
Az Alphabet 32 milliárd dolláros üzlete, amellyel felvásárolta az izraeli Wiz kiberbiztonsági céget, a valaha volt egyik legnagyobb kibertranzakció volt, és jelentős részét tette ki Izrael 2025-ös technológiai üzletkötéseinek. De a PwC Israel szerint a Wiz-üzlet nélkül is több mint kétszeresére, mintegy 32 milliárd dollárra nőttek az izraeli technológiai cégeladások (exit). Ez magában foglalt további hat, egyenként több mint egymilliárd dollár értékű kivásárlást és hét izraeli alapítású vállalat tőzsdére lépését összesen 14,6 milliárd dollár értékben – szemben az előző évi mindössze 781 millió dollárral.
A lendület a hosszú távú külföldi befektetésekre is kiterjedt. Az amerikai chipóriás, az Nvidia múlt héten jelentette be, hogy egy „többmilliárd sékeles” kutatás-fejlesztési (K+F) központot épít Észak-Izraelben, amely várhatóan a vállalat szilícium-völgyi központja után a második legnagyobb lesz. Kiryat Tivon közelében 2027-ben kezdik építeni azt a létesítményt létesítmény több mint 10 000 embert foglalkoztat majd. Jensen Huang alapító és vezérigazgató Izraelt az Nvidia „második otthonának” nevezte, hozzátéve, hogy az ország „a világ legbriliánsabb technológusainak ad otthont”.
Az Nvidia emellett mintegy 1,5 milliárd dollárt különített el Izrael legnagyobb adatközpontjának felépítésére Galileában, amely egy új, AI-fejlesztéseket támogató szuperszámítógépnek ad majd helyet. A bejelentés olyan hírek közepette érkezett, miszerint az Nvidia megállapodott a Groq nevű AI-chip startup mintegy 20 milliárd dolláros készpénzes felvásárlásáról, ami a cég eddigi legnagyobb üzlete.
Az izraeli K+F központtal kapcsolatban Huang kijelentette: „Új kampuszunk olyan hely lesz, ahol csapataink együttműködhetnek, alkothatnak és építhetik a mesterséges intelligencia jövőjét.”
A védelem terén az elmúlt hetekben több nagy szerződést véglegesítettek. Németország múlt héten hagyta jóvá az izraeli Arrow-3 rakétavédelmi rendszer beszerzésének többmilliárd dolláros bővítését, amivel a megállapodás összértéke körülbelül 6,5 milliárd dollárra nőtt – ez Izrael történetének legnagyobb védelmi exportja. Görögország a múlt hónapban hagyta jóvá az Elbit Systems PULS kilövőinek megvásárlását egy mintegy 755 millió dollár értékű üzlet keretében. Egy különálló, rendkívül titkos üzletben a védelmi óriáscég a múlt hónapban aláírta eddigi legnagyobb szerződését: egy 2,3 milliárd dolláros megállapodást egy fejlett stratégiai rendszer szállításáról egy külföldi ügyfélnek, amely széles körű értesülések szerint az Egyesült Arab Emírségek.
Az energetika volt a másik terület, ahol Izrael nagy horderejű megállapodással zárta az évet. Izrael a múlt héten jóváhagyott egy 35 milliárd dolláros földgázexport-megállapodást Egyiptommal, amely az ország történetének eddigi legnagyobb ilyen jellegű üzlete. A megállapodás értelmében az izraeli Leviathan gázmező partnerei – a Chevron vezetésével – mintegy 130 milliárd köbméter gázt szállítanak Egyiptomnak 2040-ig. A bevétel nagyjából fele, becslések szerint 112 milliárd sékel, az izraeli államkasszába folyik be. Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint az üzlet „jelentősen megerősíti Izrael pozícióját regionális energiahatalomként”, és több tízmilliárd sékelt csatornáz a gazdaságba és a közszolgáltatásokba.
Az egyiptomi tisztviselők – akiknek kormánya közvetítőként lépett fel az Izrael és a Hamász közötti konfliktusban – hangsúlyozták, hogy a megállapodás kereskedelmi tranzakció, amelynek „nincsenek politikai aspektusai”.
Margalit szerint a 2025-ös üzletkötések mértéke nem spekulatív túlzásokat, hanem az alapokhoz való visszatérést tükrözi. „Ez nem egy hájp-ciklus volt” – nyilatkozta a The Algemeinernek –, „hanem Izrael azon képességének megerősítése, hogy technológiát tud építeni – különösen a fejlett AI vertikumokban – a reálgazdaság legnehezebb és legszabályozottabb területein: a kiberbiztonságban, a fintechben, a biztosításban, a védelemben és az energetikában.”
„Ezeken a területeken a bizalom, a precizitás és az elszámoltathatóság dönti el az eredményeket, és éppen ezért tért vissza a globális tőke és a stratégiai partnerek tömege Izrelbe.
