Eugène Ionesco – abszurd dráma, abszurd élet zsidó gyökerekkel

Ionesco híres színdarabja, az Orrszarvú még soha nem volt ilyen népszerű, mint manapság. Igencsak időszerű az, ahogyan a francia kisváros elfogadja a fasizmust – a színdarab rezonál a mai társadalom félelmeire.

A drámaíró élete is a figyelem középpontjába került, főleg az, hogy vélelmezhető zsidó gyökerei ellenére közeli barátai voltak a román fasizmust, a Vasgárdát is támogató párizsi román emigráns körök.

*

Ionesco 1909-ben született Romániában, az Olt megyei Slatina városában.

Jómódú családból származó édesapja jogi tanulmányokat folytatott Párizsban, és 1910-ben az egész család Franciaországba költözött. 1914-ben kitört az első világháború, 1916-ban Románia belépett az Antant oldalán és Ionesco édesapja visszatért Romániába. Családját Franciaországban hagyta, elvált, és újra megnősült.

1922-ben a már 14 éves Ionescot visszavitték Romániába, ahol édesapja családja nevelte. Elvégzi a Bukaresti Egyetemet, tanárként helyezkedik el. 1936-ban megnősül, Rodica Burileanut, egy filozófus hallgatót vesz feleségül.

1938-ban, az akkor 29 éves Ionesco nejével visszatér Párizsba, Baudelaire-ről ír doktori disszertációt, de 1940-ben, Franciaország német megszállása után visszatér Romániába.

Majd amikor 1941-ben Románia Hitler oldalán belép a második világháborúba, Ionesco mint a fasiszta román kormány kulturális diplomatája tér vissza Franciaországba. Feladata az Antonescu rezsim kultúrpolitikájának népszerűsítése, és nem kis mértékben a Horthy propaganda ellensúlyozása a Vichy Franciaországban. A Ministerul Propagandei Naționale (Propaganda Minisztérium) munkáját segíti.

A házaspár 1942-44 között Marseille-ben él, majd 1945-ben Párizsba költöznek. Ionesco később mélyen hallgat kollaboráns tevékenységéről, soha nem említi azt. Sőt, soha nem tér vissza Romániába.

1948-ban írja első színdarabját, A kopasz énekesnőt. Az 1950-ben bemutatott darab sikert arat. Ionesco világhírnevet szerez, a következő 44 év számára valóságos diadalmenet.

Ő az abszurd színház megteremtője, darabjait ünnepli a közönség. Az Orrszarvút 1959-ben írja.

1970-ben a Francia Akadémia rendes tagja. 1994-ben 84 évesen éri a halál. Párizsban a Montparnasse temetőben van eltemetve.

Ionesco darabjai tiltva voltak Romániában a Ceausescu diktatúra évei alatt.  Még 1995-ben sem engedélyezte Marie-France Ionesco, az író lánya, azok bemutatását Bukarestben. Így tiltakozott a román kormány emberjogi politikája ellen.

Aztán Romániában foglalkozni kezdtek az író családjával is. Édesapja, Eugen Ionescu, neves ügyvéd volt, az ortodox egyház tagja. Édesanyja, eredeti neve Thérèse Ipcar, akiről korábban úgy tudták, hogy francia származású. Valójában egy Craiova-ból származó szefárd zsidó család lánya volt, de nem ellenezte, hogy fiát ortodox rítus szerint megkereszteljék.

A drámaíró 1941-ben Franciaországban, egy zsidó származású román barátjának, Mihail Sebastiannak elmondta, hogy tudja: maga is zsidó származású. Meghökkentő, de valószínű, hogy a fasiszta Antonescu rezsim diplomatájaként kerülte el a deportálást.

Az antifasiszta hangvételű Orrszarvú megírását pedig éppen az inspirálta, hogy Ionesco ráébredt: közeli barátai közül is sokan szimpatizáltak a román fasizmussal. Talán legjobb barátja, a filozófus Emil Cioran volt, aki csodálta a román Vasgárdát. Az szerinte “hitet adott” Romániának. Cioran 1945 után szintén Párizsba emigrált és többé nem beszélt korábbi, romániai életéről.