Alma, vida y corazon – Szfárád szelleme
Ötszáz évvel a zsidók Spanyolországból való kiűzése után világszerte jelentős érdeklődés mutatkozik a szefárd kultúra iránt. Az irodalmi és történeti dokumentumok mellett a népzene tanúskodik a legszuggesztívebben a szefárd zsidók történetéről és életéről.
Szefárd est a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában
|
|
Az „őshazából” hozott spanyol zsidó dialektusban, ladinóul énekelt dalok egyszerre bizonyítják a zsidók egykori beágyazottságát a középkori ibériai társadalomba, kultúrába és a befogadó országokban érvényesülő asszimilációs hatásokat; emellett vallanak a szerelemről, a hétköznapokról és a zsidó hagyomány jegyében telő életciklusról.
A XX. század népirtásai és migrációs hullámai nyomán a mediterráneum egykor virágzó szefárd közösségei mára gyakorlatilag eltűntek, az elsősorban Izraelben továbbélő szefárd közösségek kultúrája – más népi kultúrákhoz hasonlóan – gyorsan erodálódik, muzeálissá válik. Ezzel párhuzamosan azonban tanúi vagyunk a szefárd zene reneszánszának is: a rendkívül változatos dallamokon megszólaló poétikus, érzelem dús dalokat az utóbbi húsz-harminc évben egyre több művész dolgozza fel a legkülönbözőbb felfogásokban, a historikustól a világzeneiig. Ennek ellenére Magyarországon mindmáig szinte teljesen ismeretlen ez a repertoár.
A koncerten a spanyol reneszánszot és a szefárd diaszpóra kezdeteit felidéző dallamok után sokszor egymásba fűzve szólalnak meg szerelmi dalok, esküvői dalok, altatók és hosszabb lélegzetű balladák. A koncert – mintegy ráadásként és az egykor istenszolgálat céljára épült hely szellemének adózva – egy szefárd pijuttal, héber nyelvű vallási énekkel zárul. A zenei blokkok között korabeli dokumentumok (pl. a kiűzetést elrendelő ediktum, levelek, visszaemlékezések) prózai betétei, az elbeszélő jellegű darabok, balladák előtt azok fordításai is elhangzanak.
Közreműködik:
Budai Miklós- ének, lant, gitár
Gyulai Csaba – ütőhangszerek
Jánosházi Péter – cselló
Pintér Ágnes – ének, reneszánsz hárfa
