Nagyszabású temetőfelújítások az ESJF és a Mazsihisz együttműködésével 

BARABÁS
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye északkeleti részén lévő Barabás községben egykor jelentős zsidó közösség élt: a zsidó lakosság a település lélekszámának mintegy 10 százalékát tette ki. A vészkorszakot közülük mindössze ketten élték túl. A zsidó temetőt területét hosszú időn át sűrű növényzet borította, így az 1864 és 1943 között emelt sírkövek közül mára 33 maradt fenn.

A helyreállítást követően az emlékhely rendezett, védett állapotba került. Az utolsó sírkő Iczkovics Ignác nyughelyét jelöli. Leszármazottai a munkálatok befejezése után megrendülten fejezték ki köszönetüket a temető megőrzéséért. 

CSÁKVÁR
A Fejér vármegyei Csákváron a zsidó temetőt hosszú évtizedeken át sűrű orgonabokrok ölelték körül. A bozót nemcsak elrejtette a sírköveket a szem elől, hanem némiképp óvta is őket az idő pusztításától és az emberi beavatkozástól. A területet borító, elburjánzott növényzet eltávolítása után, majd az alapos kutató- és terepmunka eredményeként sikerül meghatározni a temető ősi határait, ezzel szerezve érvényt a tórai parancsnak: „Ne told el az ősrégi határt, melyet vetettek az őseid.”

Az egykor mintegy ötven főt számláló csákvári zsidó közösségből mindössze ketten élték túl a soát. Nem maradt, aki rendszeresen gondozza a temetőt, és az elmúlt évtizedekben a helyiek közül is csupán kevesen tudtak a létezéséről. A rekonstrukció nyomán a temető kilépett a feledésből: gondozását a Vértes Múzeum Baráti Köre Egyesület vállalta magára, és a csákvári zsidó temető mára a város kulturális örökségének látható, aktív elemévé vált.

CSÁSZLÓ
Az ugyancsak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Császlón a zsidó temető helyreállítása rendkívül sürgető beavatkozás volt, amely példaértékűen valósult meg. A létesítményt több oldalról ma is működő keresztény köztemetők veszik körül, miközben a zsidó temető határvonalai az évtizedek során elmosódtak. Ennek következtében a temetkezések fokozatosan a zsidó temető irányába tolódtak, és belátható időn belül reális veszéllyé vált a rátemetés lehetősége is. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a temető területét sűrű növényzet és fiatal erdő borította, valamint rendszeresen bejártak rókák, ami közvetlen veszélyt jelentett a sírokra.

A fehérgyarmati járásban található régi zsidó temető sírkövei az 1843 és 1930 közötti időszakból származnak. A temető bekerítésével és rendezésével sikerült egyértelműen kijelölni és megvédeni a szent hely határait, megelőzve a további károkat és visszafordíthatatlan beavatkozásokat.

LÓNYA
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye északkeleti csücskében, forgalmas autóút mellett található Lón­ya zsidó temetőjében mintegy húsz sírkő maradt fenn. Elhelyezkedése miatt az emlékhely fokozott veszélynek volt kitéve: a sírkövek állapota jelezte, hogy beavatkozás hiányában rövid időn belül az utolsó látható emlékek is eltűnhetnek. A területen állatok tevékenységének nyomai is láthatók voltak, ami közvetlen veszélyt jelzett  a meglévő sírok épségére.

A helyreállítás során szakszerűen kijelölték a temető eredeti határát. Ennek mentén épült meg a tartós, betonpaneles kerítés, amely a temető teljes területének védelmét biztosítja, beleértve azokat a részeket is, ahol sírkövek már nem láthatók. A temető gondozását a település önkormányzata vállalta magára. Külön köszönet illeti Nagy Ernő polgármestert, aki személy szerint is szívügyének tekinti az emlékhely megőrzését.

SÉNYŐ
A Nyíregyháza vonzáskörzetében lévő Sényő zsidó temetője két út kereszteződésében, egy saroktelken található. Elhelyezkedése miatt az emlékhely nemcsak az élénk autós forgalomnak, hanem az esetleges rongálások veszélyének is ki volt téve.

A temetőben jelenleg 18 épen fennmaradt sírkő van, ezeket 1880 és az 1940-es évek eleje között emelték. A holokauszt előtt 68 főt számláló helyi zsidó közösség a kemecsei hitközséghez tartozott. A temető területén álló, impozáns mauzóleum Blau Pál és családja temetkezési helye, ami a vidéki zsidó temetőkben ritkaságnak számít. Az új kerítés megépítésével és a terület megtisztításával az emlékhely rendezett, védett állapotba került, és ma a mauzóleummal együtt különleges látványosságot nyújt mindazok számára, akik az út mellett elhaladnak.

VÁMOSÚJFALU
Az év végére maradt az egyik legnagyobb kihívás: a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Vámosújfalu zsidó temetőjének rekonstrukciója. Bár írott források jelezték a temető létezését, a fizikai fellelése már komoly nehézséget jelentett, hiszen az erdős területen fekvő temető szinte teljesen eltűnt a sűrű növényzetben. Közlekedési útvonal mentén fekszik, de teljesen észrevétlenül.

A rabbinikus felméréssel vált azonosíthatóvá a temető területe. A bozótirtás szinte méterről méterre haladt, elsődleges szempontként kezelve a síremlékek felkutatását és megóvását. A temetőben jelenleg mintegy húsz sírkő található, amelyek többségét a 20. század első felében emelték.

Az első zsidó családok a 19. század elején telepedtek le Vámosújfalun, szoros kapcsolatban állva a közeli olaszliszkai hitközséggel. A helyiek élő kapcsolatot ápoltak a Jungreis rabbi által vezetett nagy tolcsvai közösséggel is.

A hat temető felújítása és bekerítése a Német Szövetségi Kormány pénzügyi támogatásával valósult meg.

Szöveg és fotók: Baranyi Mária (Mazsihisz.hu)