Magyarország nem támogatta az EU “mindenfajta erőszakot” elítélő nyilatkozattervét az “izraeli-palesztin” konfliktusban

Rendkívüli videokonferenciát hívott össze ma délutánra Josep Borrell az EU külügyi főképviselője az “izraeli-palesztin” konfliktus miatt, amelyen az uniós külügyminiszterek vettek részt. Borrell az esemény utáni sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva közölte: Magyarország nem támogatta a közös nyilatkozatot.

A megbeszélés az előzőekhez képest hosszabb ideig tartott – írja a hvg.hu – majd a jelentős késéssel megkezdett sajtótájékoztatón Josep Borrell főképviselő hangsúlyozta, hogy ez nem hivatalos találkozó volt, ennek ellenére az EU szeretett volna egy közös nyilatkozatot kiadni, amelyben az “izraeli-palesztin” konfliktusban kialakult helyzetről mondják el véleményüket. Ezt a 27 tagállam közül 26 támogatta volna, az egyetlen kormány, amely blokkolta, az a magyar volt.

“Őszintén szólva nem tudom megérteni, hogy egy ország hogyan nem tud egyetérteni ezzel az állásfoglalással. De emlékeztettem kollégáimat arra, hogy a külügyminiszterek tanácsa felelős a közös kül- és biztonságpolitika kialakításáért. És ez nem valamiféle szeszély, hanem az EU-szerződésekből származó megbízás, amely szerint minden tagállam lojálisan hozzájárul a közös politikához” – mondta Borrell.

Az MTI tudósítása szerint a főképviselő szavai alapján a nyilatkozat többek között tartalmazta volna, hogy az EU elítél “mindenfajta erőszakot”, s hogy csak a politikai megoldást vezethet el a békéhez, valamint azonnali tűzszünetre szólított volna fel.

Szavai szerint az EU elítéli a Gázai övezetet kormányzó Hamász és más iszlamista csoportok izraeli célpontok elleni rakétatámadásait, és elismeri Izrael jogát arra, hogy megvédje magát. Az önvédelemnek azonban mindkét fél részéről arányosnak kell lennie, és tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot – jelentette ki az uniós diplomácia vezetője.

A civil lakosság elleni bármifajta támadás elfogadhatatlan. Emellett minden félnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a szent helyek különleges státusát, és a vallási közösségek jogát azok meglátogatására – mondta.

Tájékoztatása szerint a tagországok minisztereinek legtöbbje “határozottan támogatta”, hogy Izrael ne költöztessen ki palesztin családokat a kelet-jeruzsálemi területről, aminek lehetősége kiváltotta a jelenlegi konfliktust.

Borrell hangsúlyozta: az Izrael és a palesztinok közötti konfliktusnak csak politikai megoldása lehet, csak tárgyalások útján érhető el tartós béke a régióban. A megoldás érdekében politikai horizont megnyitására, valamint a felek teljes elkötelezettségére van szükség a párbeszéd és a békefolyamat lehetséges újraindítása mellett – tette hozzá.

A palesztin választások április végén bejelentett elhalasztásával kapcsolatban azt mondta, a voksolás megtartása elsődleges fontosságú. Ezzel összefüggésben Borrell a választások megtartásának segítésére szólította fel valamennyi felet.

A gázai iszlamista szervezetek és Izrael közötti feszültség április közepén újult ki, ezúttal azért, mert zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonaikból, akik tiltakoztak ez ellen. Szintén fokozta a feszültséget, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az al-Aksza mecsetnél.

A Hamász iszlamista szervezet múlt hétfőn kezdte rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapásokat. Izrael harci repülőgépekkel és tüzérséggel több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él.