Közvélemény-kutatás az amerikai zsidók identitásáról és Izraellel kapcsolatos nézeteiről
Az amerikai Associated Press és a chicagói egyetem NORC kutatóintézete nyilvánosságra hozta az amerikai zsidók körében végzett közös közvélemény-kutatásuk eredményeit. A felmérést 2026. június 11–17. között végezték; 3040 felnőttel készítettek telefonos (vezetékes és mobil) és online interjúkat.
Képünk illusztráció
Összességében, a válaszolók 43%-a szerint nagyon vagy „rendkívüli módon” fontos az életében az, hogy zsidó. A holokauszt emlékezete mind a vallásos, mind a világi zsidók többsége számára fontos. Azonban eltérő módon ítélik meg a zsidó szokások fontosságát vagy Izrael támogatását vagy a zsidó törvények betartását.
Az amerikai zsidók körülbelül 3/10-e etnikailag, kulturálisan vagy családi háttér alapján azonosítja magát zsidóként, de vallási szempontból agnosztikusnak, ateistának, vallásilag nem kötődőnek vallja magát. Ezek a világi zsidók kevésbé vesznek részt a vallási szertartásokon, kevésbé tartják a zsidó ünnepeket és a hagyományokat. Emellett politikailag erősebebben demokrata irányba tendálnak, mint a vallásos zsidók.
Az elemzések azt mutatják, hogy sokan éreznek érzelmi kötődést Izraelhez, és a támogatását a zsidó identitásuk részének tekintik. Ugyanakkor a nézetek gyakran eltérnek a vallásilag is azonosulók, illetve azok között, akik inkább etnikai, kulturális vagy családi kötelék alapján tartják magukat zsidónak.
A vallásilag is kötődő zsidó felnőttek általában szorosabb kapcsolatot éreznek Izraellel, mint a világiak: 40%-a érzi magát Izraelhez érzelmileg kötődőnek, és 48%-uk szerint az ország támogatása a zsidó identitásuk fontos része. A világi zsidók mindössze 11%-a érez erős érzelmi kötődést, és csak 12%-uk tekinti a zsidó identitása kulcsfontosságú elemének Izrael-támogatását. A világi zsidók 45%-ának egyáltalán semmilyen kötődése nincs Izraelhez.
A vallásos zsidók sokkal nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy a „cionista” kifejezés nagyon vagy teljes mértékben rájuk illik (31%, szemben a világiak 6%-ával). Mindkét csoportban csak körülbelül minden tizedik személy határozza meg magát „anticionistaként”.
A vallásilag kötődő zsidók nagyobb arányban támogatják Izraelt mint zsidó államot, mint a világiak (61% vs. 26%). Mindkét csoportban nagyon kevesen támogatnának egy független palesztin államot, bár a vallásos zsidók inkább elleneznék, míg a világiak nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy nem tudnak eleget a kérdésről ahhoz, hogy véleményük legyen.
Gázával kapcsolatban a vallásos zsidók 52%-a szerint indokolt Izrael jelenlegi katonai művelete, szemben a világi zsidók 21%-ával. Míg a vallásos zsidók 60%-a szerint Izrael gázai ténykedése nem minősül népirtásnak, addig a világiaknál ez az arány csak 27%.
A gázai háborúval kapcsolatos nézetek egy másik megosztó tényezője az életkor: a 45 év alattiak 37%-a szerint Izrael népirtást követett el Gázában, szemben a 45 év felettiek 23%-ával.
A felmérés szerint az amerikai zsidók körülbelül 4/10-e vitatkozott már családtaggal, vagy letiltott, „kikövetett” már valakit az Izraellel kapcsolatos nézetek miatt. 55%-uk mondta, hogy megbántódott egy Izraellel kapcsolatos megjegyzésen. Minden harmadik amerikai zsidó hagyott már abba Izraellel kapcsolatos beszélgetést a nézetkülönbségek miatt.
