Köves Slomó vitatja a Bét Din pártatlanságát, de EMIH-es rabbik nem vállalták, hogy részt vegyenek benne

Mint ismeretes a Frölich Róbert országos főrabbi által vezetett Bét Din (zsidó vallási bíróság) a napokban meghozta döntvényét abban a perben, amelyet Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke indított Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija ellen. 

Heisler András egy hónapja adta hírül, hogy rabbinikus bírósághoz fordul. Kifogásolta, hogy Köves Slomó több alkalommal rá nézve sértő megjegyzéseket tett, „ateistának” vagy „Isten létezésében bizonytalan textilvállalkozónak” nevezte őt.

A Bét Din – amelynek vezetője Frölich Róbert országos főrabbi volt, két tagja pedig Darvas István főrabbi és Schönberger András főrabbi – két alkalommal ülésezett az ügyben: a második tárgyalást amiatt tartották, mert Köves Slomó az elsőről távol maradt, s a főrabbik meg akarták adni neki a lehetőséget arra, hogy a másodikon esetlegesen megjelenjen.

Mivel Köves a második tárgyaláson sem vett részt, a főrabbik kénytelenek voltak az ő meghallgatása nélkül döntvényt hozni, amelyet múlt pénteken juttattak el az érintett felekhez.

Heisler András annyit közölt: a döntvény értelmében Köves Slomó azon állítása tévesnek tekinthető, hogy ő ateista volna.

*

A rabbinikus bíróság írásba foglalt döntését Heisler András megosztotta a Népszavával. (Frölich Róbert közlése szerint a testület nem publikálja a dokumentumot, ám az érintettek azt nyilvánosságra hozhatják.)

Bár Köves Slomó előzőleg azt közölte a nyilvánossággal, hogy áll az eljárás elébe, végül sem az első, sem a második tárgyalási napon nem jelent meg. Távollétében a bíróság csak az általa elmondottakból tudott kiindulni.

A rabbinikus testület felkérte szakértőnek Kálmán László nyelvészt, aki nem találta megalapozottnak Köves Slomó állítását. Ennek nyomán a bíróság megállapította, hogy az EMIH vezető rabbija csak valamiféle sajátos logikával juthatott a „heisleri ateizmus végkövetkeztetésére”, a szóban forgó interjúrészlet semmiféle alapot nem szolgáltatott erre, Köves Slomó e tárgyban tett nyilatkozata nem fedte a valóságot.

A vallási bíróság kimondta, hogy a Heisler Andrásra „vonatkozó tényállítás téves”, egyúttal felhívta Köves Slomó figyelmét a talmudi alapelv betartására. A bíróság ugyanakkor kitért arra is, hogy mindez „Heisler András mint magánszemély irányában lehet sérelmes és orvosolandó”. Heisler azonban a Mazsihisz elnökeként a Mazsihisznek okozott károkkal vádolta Kövest. Mivel a vallási bíróságnak ilyesféle károkozásról nincs ismerete, Heisler András ez irányú keresete ügyében nem tudott dönteni.

A bíróság kijelentette, hogy ezen eljárást követően Heisler Andrásnak lehetősége van konzultálni a világi jogban járatos személyekkel: járjon el útmutatásuk szerint.

A Népszava reagálást kért Köves Slomótól.  A laphoz eljuttatott válaszában az EMIH vezető rabbija eltekintett a döntés értékelésétől, inkább arról számolt be, miért nem ment el a tárgyalásra.

Érvelése szerint a zsidó kánonjogban, akárcsak a polgári jogban, a bírói függetlenség alapérték. A Bét Din (vallási bíróság) működésének egyik legjelentősebb kitétele, hogy tagjai semmilyen módon nem lehetnek elfogultak egyik peres féllel szemben sem. Köves Slomó levélben tudakolta, a Mazsihisz elnökének ügyében hogyan képes objektív eljárást lefolytatni az a testület, amelynek három tagja a Mazsihisz alkalmazottja. „Kérdésemre, sajnos, válasz helyett egy újabb meghívót kaptam” – állapította meg.

A Népszava hozzáteszi: az általuk megkapott bírósági irat arról tanúskodik, két másik felekezethez (az EMIH-hez és az ortodoxiához) tartozó rabbikat, tudósokat is felkértek az eljárásban való részvételre, ők azonban nem kívántak élni a lehetőséggel.