Kinek fogy el előbb a rakétája?

A The New York Times szerint az iráni nukleáris program sorsát alakító, potenciálisan sorsfordító amerikai beavatkozáson kívül két tényező fogja eldönteni az izraeli-iráni háború hosszát: Izrael rakétaelfogó tartaléka és Irán nagy hatótávolságú rakétáinak készlete.

Amióta Irán megkezdte a válaszcsapásokat Izrael múlt pénteken indított támadására, Izrael világelső légvédelmi rendszere elfogta az iráni ballisztikus rakéták többségét, így az izraeli légierőnek több ideje volt Irán elleni csapást mérni anélkül, hogy nagyobb veszteségeket szenvedne el otthon.

Most, ahogy a háború elhúzódik, Izrael gyorsabban lövi az elfogórakétákat, mint ahogy azokat legyártani tudja. Ez kérdéseket vetett fel az izraeli biztonsági vezetésen belül azzal kapcsolatban, hogy vajon az országnak kifogynak-e a légvédelmi rakétái, mielőtt Irán elhasználja ballisztikus arzenálját, idézett a lap nyolc jelenlegi és volt tisztviselőt.

A tisztviselők szerint az izraeli hadsereg már most is kénytelen tartalékolni az elfogók használatával, és nagyobb prioritást élvez a sűrűn lakott területek és a stratégiai infrastruktúra védelme.

Ran Kochav dandártábornok, aki 2021-ig irányította Izrael légvédelmi rendszerét, és jelenleg is a tartalékos állományban szolgál az elfogók kapcsán azt mondta, hogy ,,Számuk véges.”

„Ha egy rakéta a haifai finomítókra irányul, egyértelmű, hogy fontosabb elfogni azt a rakétát, mint egy olyat, amelyik a Negev-sivatagot fogja eltalálni” – mondta Kochav dandártábornok. Izrael elfogó rakétáinak beosztása „kihívás” – tette hozzá. „Meg tudjuk csinálni, de ez egy kihívás.”

Megkérdezték az izraeli hadsereget az elfogó rakétái arzenáljának korlátaival kapcsolatban, mire egy rövid közleményben azt mondta, hogy „felkészült és készen áll bármilyen forgatókönyv kezelésére, és védekezően és támadóan is fellép az izraeli civileket fenyegető veszélyek elhárítása érdekében”.

A háború kezdetén egyes izraeli tisztviselők becslése szerint Iránnak nagyjából 2000 ballisztikus rakétája volt. Izraeli tisztviselők szerint ezeknek egyharmadát-felét használták fel – vagy azért, mert Irán kilőtte őket Izraelre, vagy azért, mert Izrael csapást mért azokat a rejtekhelyekre, ahol tárolták őket. Irán egy ponton sokkal kevesebb rakétát kezdett kilőni támadássorozataiban, talán tudatában annak, hogy fennáll a veszélye annak, hogy kifogy a lőszerből. Irán ENSZ-képviselete nem reagált a megkeresésre.

Ugyanakkor Izrael is elhasználja elfogó rakétáit. Szerda reggelig Irán nagyjából 400 rakétát lőtt ki, amelyek közül közel 40 kikerülte az izraeli légvédelmi rendszert és lakott területeken csapódott be, az izraeli hadsereg szerint. A fennmaradó 360 rakétát vagy elfogó rakéták fogták el, vagy megfigyelték őket, amíg nyílt területen vagy a tengerbe csapódtak be, közölte a hadsereg. Egyes iráni rakétákat többször is eltalálhattak, és a felhasznált elfogó rakéták teljes számáról nincs pontos adat.

Egyik izraeli tisztviselő sem árulta el, hogy hány elfogó áll még Izrael rendelkezésére; egy ilyen szigorúan őrzött titok felfedése katonai előnyt biztosíthatna Iránnak.

A válasz hatással lesz Izrael azon képességére, hogy fenntartson egy hosszú távú, felőrlő háborút. A háború természetét részben az fogja eldönteni, hogy Donald Trump elnök úgy dönt-e, hogy csatlakozik Izraelhez Irán észak-iráni Fordóban található nukleáris dúsítóüzemének megtámadásában, vagy Irán úgy dönt, hogy feladja dúsítási programját egy ilyen beavatkozás megelőzése érdekében.

De a háború végkifejletét az is alakítja majd, hogy a két fél meddig bírja elviselni a gazdaságában okozott károkat, valamint a nemzeti morálban elszenvedett károkat, amelyeket a növekvő civil halálos áldozatok száma okoz.

Izrael legalább hétféle légvédelmi rendszerre támaszkodik. Ezek többsége automatizált rendszereket használ, amelyek radar segítségével érzékelik a beérkező rakétákat, majd javaslatokat adnak a tiszteknek az elfogásukra. A katonai tisztviselőknek másodperceik vannak arra, hogy reagáljanak bizonyos rövid hatótávolságú tűzre, de perceik arra, hogy megítéljék a válaszokat a nagy hatótávolságú támadásokra. Időnként az automatizált rendszerek nem adnak ajánlásokat, így a tiszteknek maguknak kell döntéseket hozniuk, mondta Kochav dandártábornok.

A Nyíl rendszer nagyobb magasságban, a Dávid Parittyája rendszer alacsonyabb magasságban képes elfogni a nagy hatótávolságú rakétákat, míg a Vaskupola a rövidebb hatótávolságú rakétákat, amelyeket általában Gázából lőnek ki, vagy más védelmi rendszerek által már elfogott rakéták töredékeit kapja el.

Az Egyesült Államok legalább két további védelmi rendszerrel támogatja Izraelt, némelyiket a Földközi-tengeren tartózkodó hajók vetik. E, Izrael pedig egy új és viszonylag még nem tesztelt lézersugarat is tesztel, a Magen Ort. Végül vadászgépeket is bevetnek lassan mozgó drónok lelövésére.

Néhány izraeli úgy érzi, ideje lezárni a háborút, mielőtt Izrael védelmi rendszerét túlságosan próbára teszik. Legalább 24 civil halt meg Irán csapásaiban, és több mint 800-an megsérültek. Néhány kulcsfontosságú infrastruktúrát, köztük Észak-Izraelben található olajfinomítókat, valamint civil otthonokat találtak az iráni rakéták. Csütörtök reggel Dél-Izrael legnagyobb kórházát, a Szorokát érte találat.

Izraeli mércével mérve már így is magas halálos áldozatok száma meredeken emelkedhet, ha az izraeli hadsereg kénytelen lesz korlátozni az elfogók általános használatát néhány stratégiai helyszín, például a dél-izraeli Dimona atomreaktor vagy a tel-avivi katonai főhadiszállás (Kiria) hosszú távú védelmének garantálása érdekében.

„Most, hogy Izraelnek sikerült csapást mérnie az iráni nukleáris célpontok többségére, két-három nap áll rendelkezésére, hogy kihirdesse a győzelmet és véget vessen a háborúnak” – mondta Zohar Palti, a Moszad, Izrael hírszerző ügynökségének korábbi magas rangú tisztje.

„Amikor azt terveztük, hogyan védjük meg Izraelt a jövőbeli háborúkban, senki sem gondolt arra, hogy ennyi fronton kellene harcolnunk, és ennyi ballisztikus rakétatámadás ellen kellene védekeznünk” – mondta Palti, aki évekig részt vett Izrael védelmi tervezésében.

Mások abban bíznak, hogy Izrael képes lesz megoldani a problémát azzal, hogy megsemmisíti Irán rakétaindítóinak nagy részét, megakadályozva az iráni hadsereget abban, hogy felhasználja a még meglévő készleteit. Két izraeli tisztviselő szerint Iránnak vannak fix és mobil indítóberendezései is, amelyek szétszórva vannak a területén. Néhány rakétáját a föld alatt tárolják, ahol nehezebb megsemmisíteni őket, míg mások föld feletti rejtekhelyeken vannak.

Az izraeli hadsereg állítása szerint a rakétaindítók több mint egyharmadát megsemmisítették. Tisztviselők és szakértők szerint ez már korlátozta az Irán által egyetlen támadás során kilőhető rakéták számát. Amerikai tisztviselők szerint Izrael rakétaindítók elleni csapásai megtizedelték Irán rakétakilövési képességét, és rontották a nagyszabású rakétatámadás sorozatok végrehajtásának képességét.

„A lényeg a rakétaindítók, nem pedig a rakéták száma” – mondta Aszaf Cohen, az izraeli katonai hírszerzés iráni részlegének vezetője.

„Minél többet találnak el közülük, annál nehezebb lesz rakéta záport küldeniük” – tette hozzá Cohen. „Ha rájönnek, hogy problémájuk van a kilövési kapacitással, áttérnek a zaklatásra: időnként egy-két rakétára, egyszerre két különböző területre irányítva.”

Teljes cikk