Josep Borrell: Az izraeli politika bírálata nem jelent zsidóellenességet

Az izraeli kormány politikájának bírálata nem jelent zsidóellenességet – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban szerdán. Josep Borell korábban számos – vagy inkább számtalan – alkalommal fejtett már ki egyoldalú Izrael-bírálatot.

Josep Borrell, az Európai Parlament plenáris ülésnek a gázai humanitárius helyzetről tartott vitáján hangsúlyozta, Izraelnek joga van megvédeni önmagát, de az ember okozta humanitárius katasztrófát a gázai övezetben egyebek mellett az okozza, hogy az izraeli blokád miatt a segélyszállítmányok nem juthatnak el a rászorulókhoz.

Kijelentette: Izraelnek nem csak erkölcsi, hanem jogi kötelezettségei is vannak a Hamász iszlamista terrorszervezet elleni háborúja során. Az iskolák és a kórházak nem lehetnek támadások célpontjai mindaddig, amíg a civilek nem hagyták el ezeket az objektumokat – mondta. Akármilyen háborút folytat is Izrael a Hamász ellen, az ivóvíz-, az élelmiszer- és az egészségügyi ellátás biztosítása kötelessége Izraelnek – emelte ki. Aggasztónak nevezte továbbá, hogy izraeli telepesek a palesztin lakosságot támadják Ciszjordániában.

“Az, hogy kritikával illetjük az izraeli kormány politikáját, nem jelent zsidóellenességet” – szögezte le.

Kijelentette azt is, hogy az izraeli-palesztin konfliktusra nem létezik katonai megoldás. A hosszú ideje tartó megosztottságot fegyverekkel nem lehet megoldani – mondta. Csak nemzetközi egyműködéssel létrejött kétállami, azaz Izrael Állam mellett egy palesztin állam létrehozása lehet tartós megoldás a problémára – húzta alá Borell, majd hozzátette: ennek előfeltétele, hogy mindkét félnek elkötelezettnek kell lennie a békés megoldás mellett.

Felül kell kerekedni a Hamász kezdeményezte borzalmas események okozta fájdalmon és békére kell törekedni – hangoztatta. Az Európai Uniónak szerepet kell vállalnia a tartós és békés izraeli-palesztin viszony kialakításában – tette hozzá beszédében az uniós diplomácia vezetője.

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost mindenek előtt leszögezte: Izraelnek önvédelmi háborúja során be kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot. Kijelentette: újabb humanitárius folyosók megnyitására, valamint humanitárius tűzszünetekre van szükség a lehető leghosszabb, de a minimálisan elégséges időszakra, hogy a segélyek ne csak bejussanak a folyamatos támadás alatt álló övezetbe, hanem a területen belül mindenhova el is lehessen juttatni őket.

Az uniós biztos fontosnak nevezte, hogy a politikai megoldás érdekében újra asztalhoz lehessen ültetni a feleket. Szavai szerint a tárgyalásokon a kétállami megoldásra kell törekedni a hosszantartó izraeli-palesztin megbékélés érdekében. Meg kell előzni a Hamász visszatérését, segíteni kell a ciszjordániai feszültség feloldását, a palesztin lakosságot fenyegető szélsőséges izraeli telepes mozgalmakat pedig meg kell fékezni – jelentette ki.

“Nincs más lehetőség, most kell megoldást találni, ha az erőszak spirálját meg akarjuk törni, ha a reményt vissza akarjuk adni a térség lakóinak és, ha a békét újra vissza akarjuk állítani a Közel-Keleten” – tette hozzá az uniós biztos. (MTI nyomán)