A német kormány rekordösszegű támogatást ígért a Holokauszt-túlélők otthoni gondozására

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Bár a túlélők száma az évek során drámaian csökkent, a megmaradtak egészségügyi és szociális szükségletei sokkal nagyobbak, és további forrásokat igényelnek.

Stuart E. Eizenstat

A német kormány megállapodott abban, hogy 1,08 milliárd dollárt különít el a Holokauszt-túlélők otthoni gondozására 2026-ra, ami a jóvátételi program történetének legnagyobb ilyen célú költségvetése. Ez a döntés az idős túlélők növekvő szükségleteire reagál.

A finanszírozásról a Németországgal tárgyaló Zsidó Anyagi Kárpótlási Konferenciával (Conference on Jewish Material Claims Against Germany, röviden Claims Conference) folytatott egyeztetések után született megállapodás.

A megállapodás értelmében — Stuart E. Eizenstat, a Claims Conference német tárgyalásainak vezetője szerint — mostantól minden olyan Holokauszt-túlélő, aki eddig várólistán szerepelt az otthoni gondozásra, hozzájuthat a szükséges ellátáshoz.

„Úgy hisszük, hogy ezzel — a Claims Conference 1952 óta tartó tárgyalásainak történetében a legnagyobb otthoni gondozási költségvetéssel — képesek leszünk ellátni mindenkit, aki eddig várólistán volt” – mondta Eizenstat egy interjúban.

Tavaly Németország szintén rekordösszeget, összesen 1,5 milliárd dollárt fordított a Holokauszt-jóvátételekre.

Ám mivel a túlélők egyre idősebbek — az átlagéletkor ma már 87 év —, az otthoni gondozás vált a legnagyobb kiadási tétellé a támogatási programon belül.

A Claims Conference (Zsidó Anyagi Kárpótlási Konferencia) áprilisban közzétett demográfiai elemzése szerint a ma még élő Holokauszt-túlélők szinte mindannyian el fognak hunyni a következő 15 éven belül, és felük 2031-ig meghal.

„Most már a túlélők életének utolsó szakaszában járunk — tíz év múlva a mintegy 200 000 ma élő túlélő fele már nem lesz köztünk —, ezért olyan emberekről van szó, akik életük legvégső szakaszában vannak. Felemelő érzés, hogy valamennyi méltóságot adhatunk nekik, részben az anyagi támogatásokkal, de különösen az otthoni gondozás révén” – mondta Eizenstat.

Mint mondta, az egyik legnagyobb nehézség a tárgyalások során az volt, hogy megértessék a német tisztviselőkkel: bár a túlélők száma drámaian csökkent, a megmaradtak szükségletei sokkal nagyobbak, ezért további forrásokra van szükség.

„Igen, kevesebb a túlélő, de akik megélték a nyolcvanas, kilencvenes éveiket, azok természetüknél fogva nagyobb gondozásra szorulnak” – mondta Eizenstat. „Tehát bár kevesebben vannak, a szükségletek nőnek – ezt nagyon nehéz volt megértetni.”

Eizenstat szerint a megmaradt mintegy 200 000 túlélő közül a volt Szovjetunió országaiban élők több mint 80%-a él a szegénységi küszöb alatt vagy annak közelében, míg az Egyesült Államokban és Izraelben ez az arány körülbelül egyharmad.

„Remélem, hogy ez arra ösztönzi majd a helyi zsidó közösségeket és szövetségeket, hogy egészítsék ki azt, amit mi elértünk, és gondoskodjanak róla, hogy a túlélők életük utolsó éveit ne nyomorúságban, hanem méltóságban élhessék meg – azt a méltóságot, amelyet fiatalon megtagadtak tőlük” – mondta Eizenstat.

Hozzátette, hogy a 2025-ös tárgyalások voltak számára „a leginkább kielégítőek” azóta, hogy 2009-ben átvette a szervezet tárgyalási delegációjának vezetését — különösen figyelembe véve, hogy a mai németek többsége már nem élt a háború idején, valamint az ország gazdasági nehézségeit.

„Ezek az emberek szó szerint nem is éltek a háború idején, vagy ha igen, akkor még kisgyerekek voltak, és mégis erkölcsi kötelességüknek érzik a felelősség vállalást” – mondta Eizenstat.

„Ez ellentmond annak a feltételezésnek, hogy Németországban ‘Holokauszt-fáradtság’ lenne, hiszen mindez olyan időszakban történik, amikor az ország súlyos gazdasági terhekkel küzd — Ukrajna támogatása, a lassú növekedés és a gazdaságélénkítés igénye miatt. Ez igazán figyelemre méltó, és Németországot dicséret illeti azért, hogy ilyen nehéz körülmények között is helytáll.”

A tárgyalások támogatást biztosítottak egy új csoportnak is, amelyet a Claims Conference „Igaz Megmentőknek” nevez – olyan nem zsidó embereknek, akik életüket kockáztatták, hogy zsidókat mentsenek meg a Holokauszt idején.

„Ez azt mutatja, hogy mélyen törődünk azzal, hogy ők is megkapják mindazon juttatásokat, amelyekben azok a zsidó túlélők részesülnek, akiket ők segítettek megmenteni” – mondta Eizenstat.

Holokauszt-oktatás

A német kormány 2029-ig meghosszabbította a Holokauszt-oktatási programok támogatását, összesen 205 millió dollár értékben a következő négy évre. A Claims Conference először 2022-ben tárgyalt ki támogatást Németországtól e célra.

„A túlélők, a szemtanúk, nem lesznek többé köztünk, és égető szükség van a Holokauszt-oktatásra abban az időszakban, amikor növekszik az antiszemitizmus, a Holokauszt elferdítése, tagadása és a puszta tudatlanság” – mondta Stuart E. Eizenstat.

Eizenstat reményét fejezte ki, hogy a túlélők gondozásának és a Holokauszt-oktatásnak ez a megnövelt finanszírozása szélesebb társadalmi üzenetet is hordoz — az empátia és a tolerancia fontosságáról.

„Remélem, hogy ez a két fő tanulság marad meg: emlékeztessen minket – az Egyesült Államokban és világszerte tapasztalható traumatikus intolerancia közepette – arra, hogy a Holokauszt igazi üzenete az, hogy legyünk toleránsak másokkal, akik különböznek tőlünk, tanuljunk meg békésen rendezni a nézeteltéréseinket, és ne bélyegezzünk meg másokat” – mondta Eizenstat.

„Toleranciára van szükségünk. Emberségre van szükségünk. Együtt kell dolgoznunk problémáink megoldásán, és nem ellenségként tekinteni egymásra.” (Jerusalem Post)