A német államfő teára hívta a 80 éves Konrád Györgyöt

Írta: Cs. L. - D. A./NOL.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

A németek szerint az író „a demokratikus és haladó Magyarország hangja a világ számára”.
Kétoldalas születésnapi köszöntőlevelet írt a 80 éves Konrád Györgynek Joachim Gauck német államfő, aki teára is meghívta születésnapja alkalmából. Rajta kívül több német méltóság is köszöntötte az írót. A berlini Művészeti Akadémia elnöke a Konrádot ért magyarországi diszkreditációt is megemlítette, s továbbra is felajánlotta az akadémia pódiumát a „magyarországi jogállamiság csendes lebontása” elleni harcához.
Lesung Joachim Gauck
Számos köszöntést és elismerő szavakkal teli levelet kapott 80. születésnapja alkalmából Konrád György, főleg Németországból, ahol 1997-től éveken át töltötte be a berlini Művészeti Akadémia elnöki tisztét. A gratulálók között szerepel Joachim Gauck német államelnök ugyanúgy, mint Bernd Neumann kultúráért és médiáért felelős államminiszter, Norbert Lammert, a német felsőház, a Bundestag elnöke, Klaus Wowereit, Berlin kormányzó főpolgármestere és Klaus Staeck, a berlini Művészeti Akadémia vezetője. Közülük Lammert és Neumann is a kormányzó konzervatív, kereszténydemokrata CDU tagjai, akik politikai hovatartozásuktól függetlenül méltattak a Németországban nagy tiszteletnek örvendő Konrád emberségét és művészetét.
A keletnémet származású, a diktatúrát saját bőrén is tapasztaló Gauck államfő azt írta: „Ön
különleges tanúja annak az évszázadnak, amelyben az európai emberek szörnyűséges tapasztalatokat szereztek. Túlélte a holokausztot, és hazájában megszenvedte a kommunista diktatúrát is. A jövőhöz szükséges az emlékezet – mondta Ön, s ez az emlékezés a regényeiben megkapó és felkorbácsoló. Műveiben nemcsak az elárult ideákról, eszményekről, a kelet-európai diktatúrák elveszett illúzióiról lehet tanulni, de művei történelmi tanulságok egész tárháza. (…) Amennyire a gonoszról és a terrorról szólnak a regényei, annyira az ezzel szembeni ellenállásnak is a bizonyítékai, amelyekből kiderül, hogy az emberben van erő a jóhoz és a megbékéléshez”.
Joachim Gauck – mint írja – személyesen is szeretne köszönetet mondani Konrádnak a Kelet és a
Nyugat közötti közvetítő munkájáért, amelyet a berlini Művészeti Akadémia elnökeként végzett, s teára hívta őt május 24-re (a német nemzeti ünnep másnapjára) az államfői rezidenciául szolgáló Bellevue kastélyba.
konrad3
Bernd Neumann (CDU) kultúráért és médiáért felelős államminiszter gratuláló levelében úgy fogalmazott, Konrád a műveivel hozzájárult a kelet-európai változásokhoz. Nagy szerencse volt, hogy 1997-ben a berlini Művészeti Akadémia első nem német elnökévé álasztották, mert meggyőződéses és meggyőző európaiként hozzájárult az újraegyesített intézmény egységéhez és újraelismeréséhez. A holocaust és a kommunizmus szenvedései Konrádot a 20. század nagy írójává és krónikásává, a béke és a szabadság kompromisszummentes harcosává avatták, amit díjak és elismerések sora igazol.
Norbert Lammert (CDU), a Bundestag elnöke a Konrádnak 2001-ben odaítélt Károly díjára emlékeztette az írót, s felhívta figyelmét, hogy a nagy császárhoz hasonlóan szintén április 2-án született, a „jelenkori Európa nagyjai” sorolva őt.
Klaus Wowereit, Berlin kormányzó főpolgármestere köszönetet mondott azért, amit Konrád György Berlinért tett az ottani Művészeti Akadémia elnökeként. Ezen a poszton maradandót alkotott az interkulturalitás terén, továbbá sokat tett Berlin művészeti és szellemi kisugárzásáért, s mindeközben önmagához is hű maradt. Wowereit levele kiemeli Konrád nyíltságát és humanizmusát, amely különösen fontos most, amikor az író „a demokratikus és haladó Magyarország hangja a világ számára.”
Marcel Philipp, a Károly-díjat adományozó Aachen város polgármestere, valamint Jürgen Linden a kuratórium elnöke szerint Konrád szellemisége hozzájárult ahhoz, hogy kontinensünkön a szabadság minél nagyobb teret nyerjen. Mint írják, Konrád folyamatosan síkra szállt a szabadelvű gondolatokért, a szabadság ideákért, kulturális és szellemi alapvetésekért, amelyek meghatározzák európai életünket.

Ivo Gönner (SPD), Ulm főpolgármestere, a dunai városok és régiók tanácsának elnöke Konrád Györgynek az 1998-as ulmi nemzetközi Duna-fesztiválon elmondott köszöntőjét idézte, melyben Konrád azt mondta, „a Duna Európa főutcája szeretne lenni”. Nyolc évvel később, amikor ezzel a címmel rendeztek európai konferenciát a városban, a gondolat valósággá vált.

 

A teljes cikk itt olvasható.

támogatás