Hangos tanúk egy embertelen korszakról
Online-archívumba gyűjtötték össze a nácik által elhurcolt közel 600 volt kényszermunkás élettörténetét Németországban. Az archívumban magyarok is mesélnek a borzalmakról.
Forrás: Népszabadság
A kárpátaljai Huszton született Évát és családját 1944 márciusában deportálták Auschwitzba, a koncentrációs tábort csak az akkor 13 éves lány élte túl. Évát 1944 őszén egy szászországi lőszergyárba vitték kényszermunkásnak, a front közeledtével a nácik az összes “foglalkoztatottat” halálmenetben elindították Theresienstadt felé. A csoport az előrenyomuló szovjet csapatoknak köszönhetően menekült meg, Éva előbb visszatért Magyarországra, majd az Egyesült Államokba emigrált.
Az Amerikában élő Éva B. egyike annak a közel hatszáz egykori kényszermunkásnak, akik a Berlinben minap bemutatott „Zwangsarbeit 1939-1945” portálon, hang-, és videó-interjúkban mesélnek szörnyűséges megpróbáltatásaikról. Az Emlékezés, Felelősség és Jövő Alapítvány (EVZ) a berlini Freie Universität-tel és a Német Történelmi Múzeummal (DHM) közösen indított projekttel kíván megemlékezni arról a 12 millió kényszermunkásra, akiket a nácik a második világháború idején hurcoltak el, s bányákban, hadiipari üzemekben, illetve a mezőgazdaságban dolgoztattak embertelen körülmények között.
Ahogy az egykori 12 millió sorstársak, úgy a meginterjúvolt 26 országból származó közel hatszáz volt kényszermunkás között is vannak zsidók, romák, oroszok, ukránok, fehéroroszok, csehek, szlovákok, olaszok, franciák és más népcsoportok tagjai. – Sok közép-, és kelet-európai túlélő most beszélt először a kényszermunkáról, s az 1945 után átélt nehéz időszakról.
Az on-line archívum a nácizmus áldozatai előtt akarunk fejet hajtani, de egyben lehetőséget kívánunk adni tudományos kutatóknak, illetve fiataloknak, hogy kutatási-oktatási célokra is felhasználják az ott lévő anyagokat – mondta Günter Saathoff, az EVZ elnöke. Gertrud Pickhan, a berlini Freie Universität történész-professzora szerint a digitalizált gyűjtemény révén új ismereteket lehet szerezni magáról a kényszermunkáról is.
A 2,5 millió eurós költségvetéssel kialakított online-archívumot jelenleg tudományos kutatók, pedagógusok, egyetemi hallgatók használhatják, az év folyamán középiskolások is regisztrálhatnak. Az anyagot folyamatosan bővítik, s a második világháború kitörésének 70. évfordulójára több interjút tartalmazó, oktatási célokat szolgáló DVD-t megjelentetnek.
A meginterjúvolt 341 férfi és 249 nő anyanyelvén meséli el életét, hogyan lettek kényszermunkások, mi történt családjaikkal, s mi lett velük a háború után. Az interjúalanyok egyharmada zsidó származású, mellettük még 110 lengyel, 84 ukrán, 70 orosz és 48 roma egykori kényszermunkással készítettek beszélgetést. Jelenleg 2-2 magyar nyelvű audio-, és videó-interjú található az anyagban.