Újjáépül a történelmi zsidó könyvtár – könyvről könyvre

A nácik több tízezer kötetet hurcoltak el a budapesti Országos Rabbiképző Intézet könyvtárából, de a művek lassan hazatalálnak, köztük egy ritka példány is, amelyet éppen most csütörtökön adtak vissza New Yorkban. A New York Times terjedelmes riportban számol be a fejleményekről.

Egy belvárosi épület szerény bejárata mögött rejlik Európa egyik legnagyobb és legértékesebb zsidó könyvgyűjteménye: a budapesti Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem könyvtára.

A gyűjteményből azonban mintegy 20 ezer kötetnek és számos értékes kéziratnak veszett nyoma a második világháború végén. 1944. március 19-én, a német megszállás napján Adolf Eichmann embereivel elfoglalta az intézményt, letartóztatásokat hajtott végre, és lefoglalta a könyveket.

Nyolcvan évvel később a kötetek lassan visszatérnek a 150 éves intézménybe, hol egyenként, hol kisebb csoportokban, Európából és a tengerentúlról egyaránt.

Most éppen egy 16. századi velencei miniatűr kiadású Hamisa Chumsei Torah – Mózes öt könyve és a prófétai szakaszok – kerül vissza a gyűjteménybe. A kötetet szerdán, a New York-i magyar konzulátuson adták át ünnepélyesen az amerikai hatóságok. A ritkaság tavaly még 19 ezer dollárért szerepelt egy online antikvárium kínálatában, mielőtt a magyar fél értesítette az amerikai nyomozóhatóságokat, akik lefoglalták a könyvet. (A kötetet időközben már átadták az OR-ZSE rektorának – Szombat szerk.)

A szakértők szerint a kötetek eredetileg a náci párt „Zsidókérdés Kutatóintézetének” frankfurti gyűjteményébe kerültek volna, ám valamilyen okból nem jutottak el Németországba. Több ezer példány Prágában rekedt, ahonnan a rendszerváltás idején körülbelül 3000 darabot adtak vissza Budapestre. További kötetek csak évtizedekkel később kezdtek felbukkanni.

„Néhány éve azt hittem, lezárult a történet” mondja Tamási Balázs, a könyvtár igazgatója. „Aztán 2020-ban Heidelbergből megkerestek minket egy kutatás után. Ott kezdődött az új fejezet.”

A Heidelbergi Zsidó Tanulmányok Egyeteme azóta több ritka 16. századi nyomtatványt is visszaszolgáltatott Budapestre, és további kötetek átadását tervezi. A prágai Zsidó Múzeum proveniencia-kutatásai révén további 1850 kötetet azonosítottak, amelyek szintén a budapesti könyvtárból származnak.

A visszaszolgáltatásban kulcsszerepet játszanak a könyvekben található tulajdonbélyegzők és az egyre szélesebb körben elérhető online levéltári anyagok – nyilatkozta Peresztegi Ágnes ügyvéd, aki a könyvtár visszaszerzési munkáját segíti.

Az említett, most visszakerülő Tórában például egyértelműen látható a Lelio Della Torre-könyvtár bélyegzője; ezt a gyűjteményt 1877-ben vásárolta meg a szeminárium.

Új lendületben az intézmény

Az 1877-ben alapított Rabbiképző a neológ irányzat központjaként működött, és a kommunista évtizedek elnyomása ellenére is regionális szerepet játszott a keleti blokkban. 2000 óta egyetemi státuszban működik, jelenleg mintegy 200 hallgatóval, köztük először angol nyelvű képzésben résztvevő külföldiekkel.

Az új rektor, Balázs Gábor, aki doktorátusát Izraelben szerezte, célul tűzte ki, hogy visszaállítsa az intézmény nemzetközi tekintélyét. A kormány, Orbán Viktor miniszterelnök ígérete szerint, akár 28 millió dollárral is támogatná az épület teljes felújítását a 2027-es 150. évfordulóra. „A miniszterelnöknél magasabb szintű ígéretet nem kaphatunk, ezért reméljük, hogy ez megvalósul” – mondta a rektor.

Jelenleg az épület sok helyisége használhatatlan az elöregedett elektromos hálózat, a lukas tető és a penészes falak miatt. Egy magánalapítvány támogatásával azonban modern raktár is épült az archív anyagoknak, ahová 45 ezer ritka kötet kerülhet.

“Megpróbálunk mindent megtenni” – mondja Komoróczy Szonja, az egyetem rektorhelyettese, miközben utat tört a folyosón oszlopokba halmozott könyvesládák között. “Néhány dolgot össze tudunk foltozni, de kritikus ponthoz érkeztünk.”

„A könyvtár az egyetem egyik legfontosabb kincse, amely nemzetközi kutatókat vonz Budapestre” hangsúlyozza Balázs Gábor. A nemzetközi együttműködéseknek köszönhetően újabb és újabb kötetek bukkannak fel világszerte.

Legutóbb a Torontói Egyetem ritka könyvek gyűjteményében találtak meg egy 1766-ban, Londonban kiadott héber kötetet, amely a budapesti könyvtár bélyegzőjét viselte. A kanadai intézmény azonnal jelezte: visszaküldi a könyvet eredeti helyére.

Tamási Balázs szerint a következő lépés egy kutató felvétele, aki a háború előtti leltárakat feldolgozva teljes képet tud majd adni az elveszett állományról.

„Rengeteg 16. századi munka hiányzik” mondja. „Látjuk a veszteségeket, de még mindig nincs átfogó képünk.”

Ford: Szabó Boglárka