Misna magyarul – P’szachim 3.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

“Ez a szabály: bármi, ami gabonafélék magjából készült (és megerjed) pészahi használata vétek. Ezekért figyelmeztetés jár, de káret (a túlvilágból való kitiltás) nem. “

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan(tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

Az Eruvin traktátus után most a P’száhim (Pészahok) – traktátus fordítását közöljük. Az első rész itt, a második részt itt olvasható.

A „Pészahok” a „Moed” (Ünnep) rend harmadik misna sorozata, amely a Széder ünnepével és annak törvényeivel foglalkozik, köztük a bárányáldozattal. Az első négy fejezet a hámec szabályait tárgyalja. Az 5-9 fejezetek a pészahi bárány áldozatáról, a tizedikpedig a Széder ünnepéről szól.

 

Pészahok (3)

3/1

Peszahkor, a következő dolgok fogyasztása véteknek számít[1] : a babilóniai kutah[2], a médiai sör, az edomi ecet, egyiptomi sörféle, festők leve, szakácsok kelt tésztája, az írók ragasztója (csiríz). Rabbi Eliezer azt mondja: női kozmetikai szerek. Ez a szabály: bármi, ami gabonafélék magjából készült (és megerjed) pészahi használata vétek. Ezekért figyelmeztetés jár, de káret[3] nem.

 

3/2

Ha a dagasztóteknő repedéseiben olajbogyónyi tészta maradékot talál, el kell égetni. Ha nem, (vagy ennél kevesebbet) eltekintünk. Így van a tisztátalanság (héb. tumáá) tekintetében is. Ha zavarja, elkülöníti a tésztát, ha azt akarja, hogy a dagasztóteknőben maradjon, (a tisztátalanságot) a teknő részeként tekinti. Ami a „néma” tésztát[4] illeti, vagy ehhez hasonló, fogyasztása tilos.

 

3/3

Hogyan választjuk le az ünnepi hálát,[5] mely tisztátalan lett? Rabbi Eliezer azt mondja: Nem kell hálának nevezni, csak azután, hogy megsült. Rabbi Jehuda ben Betera azt mondja: hidegen kell leválasztani. Rabbi Josua azt mondja: ez nem az a fajta hámec, amelyre figyelmeztettek, mondván: „ne lássák és ne találjanak sehol”, hanem az, melyet különválasztanak és estig állni hagynak, és ha megkelt, hát megkelt.

 

3/ 4

Raban Gámliel azt mondja: három asszony együtt dagaszt (tésztát) és utána egy kemencében sütik meg, egyik a másik után. A Bölcsek így vélekedtek: három asszony együtt készíti a tésztát, a következő módon: egy gyúrja, egy formálja és a harmadik süti. Rabbi Ákiva mondja: nem minden asszony, nem minden fa, és nem minden kemence egyformák. Ez a szabály: ha megkelt a tészta, hidegen gyúrják.

 

3/5

Ha a tészta kelni kezdett (szeur)[6], el kell égetni, és aki eszik belőle a vétektől mentes.[7] Tészta, mely megrepedezett, el kell égetni. Ha eszik belőle, káret jár neki. Mi a szeur? Mely olyan, mint a tücsök csápja.[8] Sziduk? Ahol a repedések egymásba folynak. Ezek Rabbi Jehuda szavai. A Bölcsek azt mondják: bárki ilyet eszik, büntetése káret. És milyen a széur? Amelynek fehér a felülete, mint az az ember, akinek haja megőszül az ijedtségtől.

 

3/6

Tizennegyedike, (Niszán hónapban) mely szombatra esik, mindent szombat elé hoznak, Rabbi Meir szerint. A Bölcsek szerint időben megteszik.[9] Rabbi Elázár bár Cádok azt mondja: a trumát szombat előtt (semmisítik meg) a hulint időben.

 

3/7

Aki a pészahi bárány levágására, vagy a fia körülmetélésére gondol, vagy az eljegyzési lakomára az apósa házában, és közben eszébe jut, hogy maradt hámec a házában. Ha visszatérhet, hogy elégesse a hámecet, visszatér és elégeti. Ha nem, elégeti gondolatban. Ha idegenek fenyegetik az életét, vagy folyó, vagy útonállók, vagy tűzvész, vagy földrengés, gondolatban elégeti. Ha a szombat határát kell kijelölni, azonnal visszatér és megteszi.

 

3/8

Már elhagyta Jeruzsálemet, és eszébe jutott, hogy áldozati állat húsa van nála, és Cofim-ot is már elhagyta, ott helyben elégeti. Ha nem, visszatér a főváros határába és elégeti ún. áldozati máglyán. Milyen mennyiségű (áldozati hús, vagy hámec) miatt tér vissza? Rabbi Meir szerint mindkettő esetében tojásnyi mennyiség miatt, Rabbi Jehuda szerint olajbogyónyi mennyiség esetén. Bölcsek szerint: szent hús esetén olajbogyó, hámec esetén tojás-nagyságú.

[1] Mivel hámecnek számítanak.

[2] Kutah – kenyérféle.

[3] Káret: a túlvilágból való kitiltás. Életben nem hajtják végre.

[4] „Néma”: keletlen tészta.

[5] Hálá: a papoknak felajánlott tészta. Tisztátalan: félő, hogy hámec lesz.

[6] Szeur (héb.) még nem telt meg teljesen.

[7] Se korbács, se káret nem jár neki.

[8] Tücsök csápja: a rajta lévő repedések nagysága.

[9] Időben: a szombatnak megfelelő módon pusztítják el a hámecet.

 

[popup][/popup]