1884-ben születeti Huszton. Debreceni iskolás korában már írogatott versekét, első kötete Mezőtúron jelent meg 1902-ben. Tizenkilenc éves korában lett budapesti hírlapíró. Ettől kezdve tárcái, karcolatai ezrével jelentek meg. Első jelentékeny verskötetét, amely 1912-ben látott … Tovább »

Aaron Copland halálára

1990. december 2-án New Yorkban meghalt Aaron Copland zeneszerző, karmester és zenei író. Az amerikai zenei élet egyik legmarkánsabb alakját veszítette el benne, aki sokoldalúság dolgában csak Leonard Bernsteinhez volt hasonlítható. Amikor – halála … Tovább »

MÁRCIUSBAN NYÍLIK MEG Kádár Béla ismeretlen rajzainak kiállítása a Chagall Galériában.

Kádár Béla életét és munkásságát még ma is sűrű köd borítja. Az elfeledettségből, mely egy lelkiismeretlen kultúrpolitika következményeként még ma is körülveszi, csak nehezen bontakozik … Tovább »

Éppen 13 éve annak, hogy Munkácsról áttelepült Magyarországra egy fiatal zenész. De miután már Budapesten élt és dolgozott – a fővárosi Operettszínház zenekarában játszott -, még mindig el kellett telnie egy kis időnek, hogy valami egyedit, sajátosat alkothasson.

Hogy rátalált … Tovább »

Egy szép film ürügyén

Nem vagyok filmkritikus, eddig nem írtam filmkritikát. Pszichológus vagyok. Ezért csak arra vállalkozom, hogy Deák Krisztina Eszter-könyv című filmjéhez mint pszichológus szakember szóljak hozzá. Hiteles-e, lélektanilag elfogadható-e Weisler Eszter alakjának … Tovább »

Kísérő szavak egy filmhez

A nemzetek múltjukból építkeznek. A magyar nemzet nemrég emlékezett meg 1956 és 1849 vértanúiról. Vajon kell-e még foglalkozni 34 vagy 140 év előtti tragédiákkal? – ezt a kérdést józanul gondolkodó ember nem teheti föl. Csak olyan népek maradtak fent … Tovább »

Minek nevezze magát egy majdnem tizenhárom éves zsidó félárva 1955 Magyarországán. A fülszöveg szerint erről – az identitás zavarairól – szól Dalos György kisregénye, a Körülmetélés. Meglehet. Valószínűleg nem csak az egyedi azonosság-válságon gondolkodott a szerző, aki darabonként … Tovább »

Édesapám, dr. Kulcsár István 1942-43-ban, két munkaszolgálata között írta a Zsidó gyónást, azzal, hogy a háború után megjelenteti. A kézirat néhány példányát biztonságba helyezte nem zsidó barátainál, s e példányok meg is maradtak.

A felszabadulás után, ha nagyon szorgalmazta … Tovább »

Megjegyzések „Körmendi Balázs” könyvéhez

„A forradalom rohanó ár volt, amivel vitettem magamat. Hiába értékeltem át azóta értékeimet, ha őszinte vagyok, meg kell vallanom, ez volt életem leggazdagabb szaka. A magam életének eleven, perzselő érzése, eszmék birkózása és … Tovább »

Kiss József, a népnemzeti költő

A zsidó gyerek, tollal a kezében születik mondta egyszer egy (nem zsidó) ismerősöm. Lehet benne valami. Ha költő, ha regény-, vagy drámaíró, ha újságíró, még ha ügyvéd, szónok, akkor is csak az a kérdés, milyen nyelven, melyik országban, illetve … Tovább »

 Tíz éve halt meg Anatol Lvovics Kaplan, a század szovjet festőmű­vészetének kiemelkedő alakja. A világnak úgyszólván minden részé­ben ismerik művészetét: kiállított Párizsban, Londonban, Torinóban, Milánóban, Jeruzsálemben, New Yorkban, Becsben, Lipcsében, ami a legnagyobbak … Tovább »

Chagall galéria
Gergely Ödön ex libris-gyűjteménye
Amikor a könyv még nem egy­szeri fogyasztásra, a rögtöni elhají­tásra szánt cikk volt, mint a papír zsebkendő vagy a hírlap, amíg kéz­ben volt, bőrrel vagy szőttessel be­burkolták, könyvjelzőt, esetleg támaszt készítettek … Tovább »

hökkenti meg az olvasót a Pannon Könyvkiadó legfrissebb kötetének címlapján, mert ugyan ki látta már csillagunkat magyar nemzeti triko­lórban? Ez az újszínűség nem vala­mi sandaság, netán beolvasztási szándék, csupán a könyv mondani­valóját szimbolizálja: magyarországi zsidókról … Tovább »

Nem kevésre vállalkozott Szántó T. Gábor első verseskötetében. Egy­szerre hagyományos, modern és posztmodern, formaművész és for­mabontó, mesterei a legmívesebb magyar mesterek Babits Mihálytól Petri Györgyig. Témái – mert több­nyire témaverseket ír – a létlíra két nagy területéről, … Tovább »

Újra egy könyv, amely belefér a politikai konjunktúrába. Mármint Magyarországon (is), ahol több az állítás, mint a zsidókérdés, erőtelje­sebb az antiszemita szorongatás, mint a zsidóellenes manifesztáció. Szerencsére. Egyelőre.
Megpróbáltam Szemjon Reznyik könyvét objektív … Tovább »

Egy kézen megszámolható, há­nyan teremtettek hiteles munkáshő­söket, hiteles realista regényeket a második világháború óta. Kertész Ákos Makra című regényével tűnt fel mintegy húsz éve a magyar iro­dalomban. Akkor emlékeztünk vissza Sikátor című, már korábban nagy sikert … Tovább »

Megnéztem a zsidó apától és arab anyától származó író, Joshua Sobol dokumentumjátékát, a Gettót a Ma­dách Színház társulatának előadásá­ban, Mácsai Pál rendkívül érzékle­tes rendezésében. A darab egy drá­matrilógia első része, amelyet siker­rel játszanak a világ … Tovább »

 Kálmán Tamás főkántor új lemeze
A zsidó kántorművészet és az ope­raéneklés kapcsolatáról még gyer­mekkoromban szereztem első tapasz­talataimat. Akkoriban a fiúárvaház Vilma királynő úti, „fasori” templomába jártunk péntek estén­ként. 1939-ben az egyik istentiszte­leten … Tovább »

Zsidó dallamok a Vigadóban
Boldogult úrfikoromban nem volt ínyemre a kötelező templomlátoga­tás, lett légyen az inspiráció akár iskolai fogantatású, akár drága szü­leimtől eredő. Más volt, ami mégis­csak elvitt – és önként vitt el – Jehova közelébe. A zene, amely gyermekként … Tovább »

Oscar Wilde mondja: „Minden művészet egyszerre felszín és jel­kép.”
Minden festő a vérével fest. Min­den ecsetvonásban benne van ő ma­ga, a családja, a múltja, a jelene és benne van a történelem.
Kovács Johanna. A jelen: kedves, mosolygós, fiatal arc, láthatóan ki­egyensúlyozott … Tovább »