Ponyvák a sötétből – Antiszemita és cionista ritkaságok aukciója

2007. május 15. – Nem mondom, az én gyomromban is volt egy kis gombóc – ismeri el Antal Károly, a pesti Múzeum Antikvárium ügyvezető igazgatója. Pedig eredetileg ez sem lenne több, mint egy szakmai érdeklődésre számot tartó kamaraárverés: 260, főként a két világháború között megjelent politikai kiadványt, brosúrát, kiáltványt bocsátanak aukcióra. Köztük a komoly üzletágnak számító antiszemita mozgalom korabeli “gyöngyszemeit”, keresett és felkapott “alapműveket”.

A most kalapács alá kerülő, kuriózumnak számító gyűjtemény alapját egy, a húszas és harmincas években népszerű kiadó hagyatéka adta. Akkor Antal hirtelenjében nem is tudta, mihez kezdjen az ölébe hullt kiadványokkal, “ilyesmit ugyanis az ember nem tesz ki a kirakatba”. Egyetlen lehetőség körvonalazódott: addig gyarapítani a különlegességeket is tartalmazó kollekciót, amíg egy tematikus árverést nem rendezhet belőle. Az anyag többi részét gyűjtőktől, hosszas cserék után szerezte be. S csak reménykedett, hogy a cionizmust és antiszemitizmust bemutató és gerjesztő kiadványok senki önérzetét nem fogják megsérteni.

Bár eddig is hozzá lehetett jutni efféle nyomtatványokhoz – az árveréseken például a semleges tételek közé csempészték be az értékesebb példányokat -, de csak ilyesmivel foglalkozó árverést még nem tartottak. Pedig a gyűjtők számára egy-egy ilyen jellegű kiadvány, éppen ritkasága miatt – hiszen számtalan példányt bezúztak, megsemmisítettek a háború után – becsesebb lehet, mint egy XVII. századi latin nyelvű könyv.

– Mi azt szeretnénk, ha az árverés abban segítene, hogy nyugodtan merjünk erről az időszakról beszélni és gondolkodni – magyarázza Antal. Mert hiába szabadította fel a Széchényi könyvtár a rendszerváltás után a hasonló kiadványok példányait, az elmúlt tizenhét év sem hozott változást: ma is szemlesütve beszélünk a történelmünk eme vonatkozásairól. Pedig nagyszüleink sorsa, sőt a sajátunk is kiolvasható a brosúrákból: arra kapunk magyarázatot, hogy miként fajulhattak el az eleinte még csak “szellemi irányzatként” induló eszmék és elvek. Mindkét oldal alapvetéseit megismerhetjük: a támadó és a védekező fél érveit és ellenérveit is. Még akkor is, ha a gyűjteményt összegző katalógusba a legvadabb borítókat nem is válogattak be, hiszen ezek ma is visszatetszést keltenének. Ám ez is jellemző a korra: minél gyomorforgatóbb volt a borító, annál nagyobb haszonra számíthatott a kiadó.

A kiadványok zöme három és tízezer forint közötti kikiáltási árról indul, de van közöttük egy-egy 45 és 20 ezer forintot érő ritkaság is. (Horthy Miklósnak a magyar nemzethez intézett kiáltványára 15 ezer forintról lehet licitálni.) A Kossuth Klubban péntek délután ötkor sorra kerülő árverésen főként intézményekre (köztük a New York-i Zsidó Könyvtárra) és gyűjtőkre számítanak. De már az is nyereség lenne, ha – mint ahogy Raj Tamás főrabbi fogalmaz a katalógus előszavában – az aukció hozzásegítene az önvizsgálathoz, a jobb megértéshez. Vagyis az aszemita – amelyben mindegy, hogy ki hova és milyen kultúrához, valláshoz tartozik – látásmód eléréséhez.

Papp Sándor Zsigmond

(Forrás: www.nol.hu)