Mónus sérelmezi, hogy lefoglalták a Mein Kampfját

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

Gárda-per szigorú biztonsági intézkedésekkel
Forrás: Népszabadság Online

2008. május 19. A Magyar Gárda perében a második tárgyalást tartották ma a Fővárosi Bíróságon. Nyolc beavatkozó jelezte eddig, hogy peres félként kíván részt venni az ügyészség kontra Magyar Gárda polgári perben; a gárda ügyvédje bejelentette, kezdeményezik, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz. A tárgyalást június 30-ára elhalasztották.

A szervezet feloszlatásáért indított eljárást az ügyészség kezdeményezte azért, mert álláspontja szerint a a gárda az egyesületi törvénybe ütköző módon működik. A FB soron kívül tűzte ki áprilisra az első tárgyalást, amit az igazságügyi miniszter kérésére március 12-re hoztak előre.

A tárgyalás első tíz perce után a bíró megkérte a fotósokat és a tévéseket, hogy fejezzék be munkájukat és kapcsolják ki kameráikat, illetve mikrofonjaikat.

Három ellenőrző ponton keresztül lehetett bejutni. A Markó utca FB épülete előtti szakaszát mindkét irányból rendőrkordonok zárták le, melyeken már csak az előzetesen kérvényezett és kiadott regisztráció birtokában lehetett átjutni. Ezután a bírósági épület kapujában és a tárgyalóteremnél is volt ellenőrzés. Az újságírók csak fél óra alatt jutottak be, rendzavarás sem az épület előtt, sem a tárgyalóteremben nem történt.

A tárgyalás megkezdése előtt a kordonokon kívül egy mellékutcában, 50 méterre az FB épületétől zárt alakzatban felsorakoztak a Magyar Gárda tagjai is.

Beszáll több szervezet is a perbe

A nyolc beavatkozó közül a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és az Országos Cigány Önkormányzatnak (OCÖ) már engedélyezte a bíróság, hogy a felperes Fővárosi Főügyészség oldalán részt vegyen az ügyészség által a Magyar Gárda feloszlatásáért indított polgári perben. Szintén a felperesi oldalhoz kíván csatlakozni a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), az alperesi oldalhoz pedig többi között a Magyarok Világszövetsége, Mónus Áron és a Jobbik Magyarországért, amelynek elnöke az a Vona Gábor, aki a Magyar Gárda Egyesületet is vezeti.

A bíróság az újonnan beavatkozni kívánók perbe lépéséről később dönt. A perbe beavatkozás feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel közvetlenül összefüggő jogos érdekét, melynek előmozdításáért az egyik oldal pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban.

A Mazsihisz jogi képviselője a tárgyaláson arról beszélt, hogy a gárda tevékenysége és a hozzá köthető, egymásra épülő kijelentések ellentétesek az emberi méltósághoz fűződő joggal és sértik a magyar zsidókat is. Az egyesület tevékenysége félelmet ébreszt az idős zsidó emberekben, akik olyan történelmi eseményeket éltek át, melyek nem ismétlődhetnek meg – fűzte hozzá Egri Oszkár.

Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke arról szólt, hogy a roma és a magyar társadalom szembeállítására alkalmas kijelentések, a cigányság egészével szembeni diszkrimináció és megfélemlítő felvonulások köthetők a gárdához.

A felperesi oldalon beavatkozni kívánó MEASZ képviselője szerint a Magyar Gárda nem felel meg a független demokratikus állam követelményeinek.

Értékteremtő tevékenységet akarnak

A Jobbik, mint beavatkozó nevében Vona Gábor amellett érvelt, hogy a Magyar Gárda a Jobbikkal közös “értékteremtő tevékenységet” kíván folytatni.

Az MVSZ pedig arra hivatkozással kíván belépni a perbe, hogy nagy értékű ingatlanokat adna bérbe a gárdának.

A tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás, a gárda ügyvédje kifejtette: az egyesület tevékenysége nem ad okot arra, hogy feloszlassák, nem követtek el olyan jogsértést, amely az egyesülési jog ilyen súlyos korlátozását indokolná.

A gárda ügyvédje szerint az a szimbólumrendszer, azok a külsőségek és vélemények, amelyek az egyesülethez köthetők, nem adnak alapot a feloszlatásra, még ha egyes társadalmi csoportokban rossz érzést keltenek is, mivel “effajta ízlésterror” beláthatatlan következményekkel járó folyamatot indíthat el.

Gaudi-Nagy Tamás indítványozta az eljárás felfüggesztését és azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a perben alkalmazni kívánt jogszabályhelyek az alaptörvénnyel ellentétesek.

A Fővárosi Bíróság mérlegelheti, hogy figyelembe veszi-e a gárda kezdeményezését.

Vona ragaszkodik a cigánybűnözés kifejezéshez

A Magyar Gárda Egyesület elnökeként Vona Gábor a tárgyaláson arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyesület és a Magyar Gárda mozgalom “testvéri, együttműködő”, de mégis független szervezetek. Az egyesület egyetlen tagja sem gárdista és a gárda tagjai sincsenek az egyesületben – mondta.

Hangsúlyozta, hogy nem követtek el jogsértést. “Elismerem és vállalom, hogy az egyesület működése megosztja az embereket, hiszen nem vagyunk egyformák, de ez értéke a társadalomnak” – jelentette ki.

Vona Gábor közölte: az egyesület nevében üdvözöli a Magyar Gárda mozgalom tavaly decemberi, tatárszentgyörgyi rendezvényét. Azt sikeres, a demokratikus párbeszéd szempontjából előremutató, korszakos jelentőségű rendezvénynek nevezte, “amely senkinek a jogait, szabadságát és a méltóságát nem sértette”.

A “cigánybűnözés” kifejezés használatát az egyesület nevében továbbra is fenntartják, de azt “kriminológiai fogalomként használták és nem kollektív ítéletként a cigányságra vonatkozóan” – mondta.

Dósa István, a Magyar Gárda országos főkapitánya tanúkénti meghallgatásán azt mondta, hogy ő a gárda mozgalom vezetője, és az egyesülettel, valamint a Jobbikkal “nincs közvetlen direkt kapcsolatuk”. “Nem vagyunk párthadsereg” – hangsúlyozta.

Azzal kapcsolatban, hogy a mozgalmat többen kirekesztéssel vádolják, közölte: “a gárda nem tesz különbséget ember és ember között”. A tárgyalás június 30-án folytatódik.

Mónus Áron sérelmezi, hogy mi történt Hitler művével

Az alperesi oldalon beavatkozni kívánó Mónus Áron a tárgyalóterem közönségének élénk derültsége közepette arról panaszkodott a bíróságnak, hogy 2007 nyarán ötször betörtek a tanyájára és a rendőrség nem tudta megvédeni, de a gárdisták “kileshették volna a tolvajokat”.

“Nekem tehát személyes érdekem fűződik a Magyar Gárda fennmaradásához” – hangoztatta Mónus, aki azt is sérelmezte, hogy Hitler Mein Kampfjának általa készített fordítását lefoglalta a magyar rendőrség, így a köteteket “Soros György boltjában” drágábban árulhatták.

Korábban a médiában is megjelent, hogy a Soros magyar származású tőzsdei befektető anyagi támogatásával létrejött Közép-Európai Egyetem (CEU) könyvesboltjában kapható volt – tanulmányi segédanyagként – a Mein Kampf történészek elemzésével ellátott angol nyelvű kiadása.

[popup][/popup]