Megjelent a Szombat októberi száma

Írta: Szombat - Rovat: Kiemelt, Szombat magazin

Máramarossziget egykor és ma: Szerdócz Ervin, Szántó T. Gábor. „Progresszív” antiszemitizmus Európában. Egy példa: a Holocaust 70. évfordulója Pécsett, Salamon Maimon, egy modernizálódó zsidó a 18. században, Interjúk: Berkovits György, Pier Marton, Debra Winger.

Szombat_2014_08_oktober_borito

Gadó János: A „progresszív” antiszemitizmus Európában
Az immáron ciklikusan ismétlődő gázai hadműveletek ugyancsak ciklikusan ismétlődő Izrael- és zsidóellenes agresszióhullámokat váltanak ki Európában. Kialakultak bizonyos érzékelhető mechanizmusok, miközben folyamatos újításnak, „progressziónak” is tanúi vagyunk.

Lázár György: Izrael és Amerika kapcsolata változóban
Yair Lapid, Izrael pénzügyminisztere nemrég kijelentette, hogy Izrael kapcsolata az Egyesült Államokkal „stratégiai kincs”, és azt semmiképpen nem szabad veszélyeztetni. Lapid joggal aggódik, az Obama-adminisztráció kapcsolata, enyhén szólva, feszült a Netanjahu-kormánnyal. Mi történt?

Szerdócz Ervin: A varázs emelvényétől az emelvény varázsáig
Szülővárosom Máramarossziget. „Sziget” – a név önmagában misztikus. Az erdők rengetegében megbújt sziget. Számomra az eszmélés és a mélységek örvényének dichotómiája. A Jeruzsálemi Szentély idején a Főpap ruhájának két misztikus kellékét, az Urimot és a Tumimot a Talmud szintén két szigettel azonosítja. A várost három folyó határolja: a Tisza, az Iza és a Mára teszi szigetté.

Szántó T. Gábor: Máramarosi napló
Utazás előtt Erdélyt megjárt, vagy onnan elszármazott barátokkal, ismerősökkel konzultálunk, így áll össze bédekkerünk. Medvék és martalócok ellen konyhakést helyezek a hidegélelem mellé. Sicher was sicher, hiába röhög a család. Ám amit Erdélyben keresünk, az már nincs, vagy megfoghatatlan. Akárha puszta kézzel sebes folyóba nyúlnánk, s a víz kifolyna ujjaink között. Mégis: belemárthatjuk kezünket.

Goldmann Tamás: „Honnan tudják Pécsett, hogy Mária zsidó volt?” – Szubjektív beszámoló a soá 70-ik évfordulójának pécsi megemlékezéséről
Súlyos vita alakult ki az országban az emlékezetkultúráról, s mi szerettünk volna úgy részt venni ennek pozitív reprezentálásában, hogy közben ne csorbuljon helyi politikai acsarkodással ennek a három napnak a méltósága. A bizottság nagyon fontosnak tartotta, hogy több társadalmi szinten és műfajban mutassuk be azt a veszteséget, amely Pécs városát érte zsidó közösség majdnem teljes kiirtásával.

„Ha látomásod támad, fejtsd meg!” – Berkovits Györggyel beszélget Várnai Pál
Mintegy 1200 oldalas, két kötetből álló V. és Ú. című regényén Berkovits György 18 évig dolgozott. Az első könyv címe Díszcserje (kis)asszony, a másodiké Jelzőművész. A kritikák történelmi, társadalmi, szerelmi, lélektani, család- vagy tudatregényről írtak.

Salomon Maimon: Barátság és rajongás
Salomon ben Josua Maimon (1753-1800), német zsidó filozófus, a zsidó felvilágosodás (Haszkala) jelentős alakja, Kant követője és kritikusa. Német nyelvű önéletrajza, melyből a részlet származik, még nem jelent meg magyarul.

„A szavak idővel változnak” – Pier Marton filmrendezővel Szarka Zsuzsanna beszélget
– Pályaívedben meghatározó, hogy nincsenek nagyszüleid. A holokauszt nálad örökség, tanúság, emlékezet. Második generációs túlélőként milyen volt az élet Párizsban? Találkoztál antiszemitizmussal?
– Hogy nem voltak nagyszüleim: nagy különbség volt. A hiányt mélyen éltem meg, de szavak nélkül; mintha a csend teremthetné a legnagyobb fájdalmat. A holokauszt szó még nem létezett a fejünkben. Csak a háborúról volt szó. Nem volt egy „öntudatos közösség”, és a gyerekek előtt nem beszéltek. Olyan körökben éltünk, ahol mindenki menekült volt: akcentussal beszélő idegenek, zsidók, egy néger család volt a szomszéd. Nagyon ritkák voltak a francia nevek a szüleim köreiben. Arra, hogy valaki nem jött vissza a háborúból inkább csak csendesen céloztak.

Kriston László: A bohózattól a holokausztig – Zsidó témák a Torontói Filmfesztiválon
Jobban sültek el a zsidó humort felvillantó alkotások, mint a vérkomoly opuszok a gigantikus, közel négyszáz filmet felvonultató kanadai filmmustrán, ahol minden színész és rendező nyíltan az Oscar-jelölésekre hajt.

„Nem az őseinkért élünk” – Beszélgetés Debra Winger, háromszoros Oscar-jelölt hollywoodi színésznővel
A Becéző szavak, A törvényszéki héják, az Árnyékország üdvöskéje ortodox magyar családban született Clevelandben – sokáig itt élt a legnagyobb magyar diaszpóra az Egyesült Államokban. Igazi világsztár volt, aztán eldobta a hírnevet. A nyáron a kolozsvári Transsylvania Filmfesztivál vendégeként látogatott el először Kelet-Európába.

Fenyves Katalin: Transzcendencia, hétköznapiság
Bár az elmúlt években nem csekély számú újabb publikációt olvashattunk a magyarországi ortodoxiáról, az áttörést e kérdésben mégis Glässer Norbert Találkozás a Szent Igazzal című, tavasszal kiadott könyve hozta meg. Ez a munka radikális újdonságokat vezet be a téma kutatásába – és mindenkinek érdemes elolvasnia, akit nem csupán alkalmi érdeklődésből foglalkoztat a magyarországi zsidók története.

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra! Vagy olvassa digitálisan!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.)
Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.)
Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.)
Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. )
Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.)
Olvasók boltja (XIII. ker. Pannónia u. 35-37.)
Fröchlich Cukrászda (VII. ker. Dob u. 22.)
Concerto Hanglemezbolt (VII. ker. Dob u. 31/B.)
Nyitott Műhely (XII. ker, Ráth György utca 4.)
Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

Telefon/Fax (munkanapokon délután): 311-6665
E-mail: [email protected]
Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide


2014. október / XXVI. évfolyam 8. szám

Letöltés (PDF)

Címkék:2014-10, Borító

[popup][/popup]