Szombat előfizetés 2017

Antiszemita Bestiárium

Írta: Krekó Péter- Juhász Attila- Molnár Csaba­ (Political Capital Institute) - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

 Hét állítás a magyarországi antiszemitizmus politikai természetéről*

Hogyan jellemezhető a magyarországi antiszemitizmus természete? Milyen dimenziói vannak, és mi táplálja és mi lehet az „ellenszere”? A Political Capital elemzői ezekre a kérdésekre keresik a választ antiszemitizmus és összeesküvés-elméleteket vizsgáló internetes reprezentatív kutatásuk alapján, de korábbi hazai és nemzetközi kutatásokra is visszautalva.  A Szombat októberi számában megjelent tanulmány rövidített változatát honlapunk október 11-én közölte. Itt most a teljes tanulmány olvasható. 

A magyar antiszemitizmus körül az utóbbi években megélénkült hazai és nemzetközi közbeszédben egyszerre van jelen a bagatellizálás és a hiszterizálás. Nagyon fontos ezért, hogy kutatási adatok segítségével megfogalmazzunk néhány tényszerű állítást a hazai antiszemitizmus természetéről.

1)      Az antiszemitizmus nem egydimenziós jelenség.  Az antiszemitizmusról szóló politikai és zsurnalisztikai közbeszéd tövényszerűen leegyszerűsíti az antiszemitizmus jelenségét, azt egyszerű egydimenziós előítéletként láttatva. A valóság ezzel szemben az, hogy nincs még olyan előítélet, ami pszichológiai élmény-jellegét, hatását és kifejezésmódjait tekintve ennyire sokszínű és változatos lenne. Mi jelen kutatásunkban az antiszemitizmust két dimenzióban vizsgáltuk: az archaikusabb ellenségeskedést kifejező nyílt. érzelmi alapú elutasítást egy Kovács András által korábban már használt kérdéssel („Mennyire rokonszenvesek, vagy ellenszenvesek a következő faji/nemzeti kisebbségek – zsidók”), a modernebb, a nyílt érzelmi elutasítás helyett vélekedések formájában megjelenő, sztereotip összeesküvéses antiszemitizmust pedig lengyel kutatók hat állítást mérő skálájával[1] („a zsidók gyakran titokban, a színfalak mögött tevékenykednek”) mértük.

2)      Az antiszemitizmus megosztó. Szemben a cigányellenességgel, melyet korábbi kutatásaink szerint[2] gyakorlatilag politikai táborokon és társadalmi csoportokon átívelő társadalmi konszenzus övez, a zsidóellenességről ez nem mondható el. Kutatásunk szerint számos kisebbségi csoport közül éppen a zsidókhoz való viszony a leginkább polarizált, azaz velük szemben jelennek meg legnagyobb arányban az átlaghoz képest szélsőséges vélemények. Magas volt azoknak az aránya is, akik egyáltalán nem tartják a zsidókat rokonszenvesnek (20%) közel 13 százalék viszont nagyon rokonszenvesnek nevezte őket. Az antiszemita összeesküvés-elméletek[3] terén ugyanezt a megosztottságot láthatjuk (1. ábra):

Kreko4

3)      A többség Magyarországon nem meggyőződéses, nyílt antiszemita. Mind Magyarországon, mind a külföldi politikusok és újságírók véleményében gyakorta elhangzik az a vélekedés, hogy Magyarországon az antiszemitizmus a többség ideológiája. Ha az antiszemitizmust a zsidókkal szembeni nyílt ellenszenvvel azonosítjuk, akkor ez az összefüggés bizonyosan nem állja meg a helyét: Kovács András legutóbbi, 2011-es kutatásai alapján például a nyílt antiszemiták (akik szerint „a zsidók ellenszenvesek”) aránya nem haladja meg a társadalom egynegyedét. A Political Capital 2013 júliusában végzett felmérése szerint (melynek eredményei a magyar internetező népességre vonatkozóan reprezentatívak, tehát közvetlenül nem hasonlíthatóak össze Kovács András kutatásaival – lásd. a részletes módszertant lent) a megkérdezettek 28 százaléka számára nem rokonszenvesek a zsidók, 34 százalék számára viszont igen.  Figyelemreméltó, hogy míg az előítéletesség általában az idősebbekre jellemző, kutatásunk szerint az antiszemitizmus esetében épp fordított a helyzet: a zsidókkal szembeni ellenérzés az életkor előrehaladtával csökken. Míg a 18-39 évesek közel harmada számára ellenszenvesek a zsidók, addig 60 év felettieknek mindössze 13 százaléka tartotta őket ellenszenvesnek. Mindez egybevág azokkal az eredményekkel is, melyek szerint a Jobbik szavazói körében a fiatalok erősen felülreprezentáltak – ezen adatok alapján az antiszemitizmusra építő jobboldali radikalizmusnak komoly stratégiai tartalékai vannak Magyarországon. Az sem kizárható természetesen, hogy az egyéb okokból (pl. cigányellenessége  vagy rendszerellenessége kapcsán, esetleg annak „divatos” jellege miatt) a Jobbikhoz csapódó fiatal szavazók a Jobbiktól „tanulják” az antiszemitizmust[4]. Fontos azonban, hogy a „mekkora az antiszemiták aránya a társadalomban?” kérdésre adott válasz alapvetően függ attól, hogy tesszük fel a kérdést. Vizsgálatunkból jól látszik, hogy a politikai diskurzusokban gyakran előkerülő antiszemita összeesküvés-elméletek mögött jóval könnyebb többséget kimutatni (ld. 2. ábra és 4. ábra).      

2. ábra: Zsidók iránti előítéletek a pártokkal szimpatizálók körében

Ellenszenvezők

Semlegesek

Rokonszenvezők

NT/NV

A teljes mintában

28

26

34

12

Fidesz-KDNP (N=261)

33

27

22

18

MSZP (N=56)

31

15

45

9

Jobbik (N=129)

75

15

7

3

E14-PM (N=107)

14

26

48

12

LMP (N=37)

14

37

36

13

DK (N=49)

14

33

48

5

Bizonytalanok (N=333)

10

31

44

15

 Krekó1

 4)      Az antiszemitizmus az elmúlt években jelentősen nőtt Magyarországon. Kovács András kutatásaiból[5] tudjuk, hogy a kétezres évek első évtizedének végén jelentősen növekedett mind a zsidókkal szembeni ellenszenv, mind a szélsőséges, akár a diszkriminációt is támogató antiszemiták aránya. A zsidókat ellenszenvesnek tartók köre 1993-tól 2006-ig 10 és 14 százalék között ingadozott, 2010-ben viszont már 28 százaléknyian voltak, 2011-ben pedig 24 százaléknyian. Az Anti-Deflamation League módszertanilag sokat és joggal vitatott kutatásából[6] annyi óvatos következtetés talán levonható, hogy Magyarországon növekedett az antiszemitizmus az elmúlt években, és ez nem a válsággal összekapcsolódó összeurópai jelenség, hiszen a vizsgált hét európai országból leginkább kettőben (Franciaország és Magyarország) volt kimutatható. Az antiszemitizmus hullámzásában bár van szerepe a gazdasági válságoknak, azok hatása nem automatikus, hanem leginkább a helyi politikai kontextustól függ. Főként attól, hogy van-e olyan politikai erő, mely a gazdasági-társadalmi válságok okaként a zsidókat jelöli meg.

5)             Az antiszemitizmus politikailag érzékeny. Kovács a hazai antiszemitizmus kapcsán megjegyzi, hogy valószínűleg nem a zsidókkal szemben ellenérzéseket táplálók aránya növekedett meg hirtelen, hanem azoké, akik a felmérés során vállalták korábban palástolt zsidóellenes érzületeiket, annak nyílt közéleti megjelenésének, a „Jobbik-hatásnak” köszönhetően. Az, hogy az antiszemitizmus politikailag indukált jelenség, abból is jól látszik, hogy a politikai pártok között milyen jelentős eltérések mutathatóak ki az előítéletes és az összeesküvéses antiszemitizmus terén. (ld. 1. ábra, 1. táblázat). Mindkét dimenziókban toronymagasan vezetnek a Jobbik javarészt fiatal szavazói. A jobbikos internethasználók háromnegyede (!) nyilatkozott úgy, hogy nem rokonszenvesek a zsidók. A többi párt szavazóinak körében ez a szám jóval kisebb: a Fidesz-KDNP táborában 33, az MSZP hívei között 31, a DK, az Együtt-PM és az LMP szavazói körében pedig egyaránt 14 százalék az ellenszenvezők aránya.

Míg a Jobbik és a Fidesz szavazói az előítéletes antiszemitizmusban nagyon távol vannak egymástól (a Fidesz és az MSZP szavazói pedig viszonylag közel), az összeesküvéses antiszemitizmus terén a jobboldali pártok közti különbség jóval kisebb. Az antiszemita összeeesküvés-elméletekben való hiedelem jól láthatóan valódi választóvonal a magyar politikában, egyfajta politikai kód, ami a bal- és jobboldali pártokat elválasztja egymástól. A Jobbikosok és a Fideszesek sokkal inkább hajlamosak hinni abban, hogy a zsidók titokban világhatalomra törnek (és ezzel együtt hajlamosabbak egyetérteni olyan általános összeesküvés-elméleti állításokkal is is, mely szerint „Titkos társaságok fenyegetik társadalmunk stabilitását”).  Ez nyilván nem független az utóbbi évek azon belpolitikai diskurzusaitól, amelyeket – főként a jobboldalon – egyre inkább eluraltak az IMF-fel, EU-val, Bilderberg-csoporttal, médiával, civil szervezetekkel, stb. kapcsolatos összeesküvés-elméletek. Az összeesküvés-elméletek persze általában is népszerűek a társadalomban: a társadalom 26 százaléka egyszerre hisz az általános és az antiszemita összeesküvés-elméletekben (3. ábra).

De a zsidóellenesség politikai motiváltságáról a nem csak az egyes pártok szavazóinak vizsgálata árulkodik, hanem más adatok is. Lengyel kutatások[7] és már Kovács András kutatásai is kimutatták a zsidókkal szemben érzett antiszemitizmus és konspirációs sztereotípia rendre megerősödik a választási években, ami ismét csak a politikai közbeszéd jelentőségére hívja fel a figyelmet.

 3. ábra: Az általános és az antiszemita összeesküvés-elméletekről alkotott véleménycsoportok[8] (százalékos arányok a teljes mintában,)

NEM összeesküvés hívők

Összeesküvés hívők

NEM összeesküvéses antiszemiták

37

4

Összeesküvéses antiszemiták

16

28

 

6)      Az antiszemitizmus fő veszélye nem az erőszak. Az antiszemitizmus még a sajnálatos módon növekvő számú erőszakos atrocitás[9] ellenére sem nevezhető hétköznapi emberi kapcsolatokban megnyilvánuló problémának – szemben például a cigányellenességgel, mely az etnikai erőszak kockázatát hordozó konfliktusokban, nap mint nap jelen van a társadalom egyes tagjai között, éppen ezért politikailag sokkal nehezebb kezelni. Az antiszemitizmus sokkal inkább szimbolikus ideológiai funkciót tölt be, és éppen ezért könnyebb is lenne politikailag kezelni. Vitathatatlan, hogy a kormány egyes esetekben bátor és politikailag kockázatoi tettet hajt végre azzal, hogy kategorikusan elítéli az antiszemitizmust, például a Gyöngyösi-ügy alkalmával vagy a Zsidó Világkongresszuson (tekintettel arra is, hogy a Fidesz táborában, mint ahogy fent látjuk, bőven „volna igény” az antiszemitizmus bizonyos típusaira). A burkolt antiszemita üzenetekkel való játszadozás, (ld. például Nyírő József és Wass Albert esetét a Tarlós István legutóbbi megjegyzését a DK-sokról, akiknek a bibliája mindig az Ószövetségnél nyílik ki, vagy a Tormay Cécile-szobor kormánypárti politikusok általi felavatását vagy aTormay Cécile utca ötletét, de a sor tetszőlegesen folytatható) azonban nemcsak hogy annulálja ezeket a törekvéseket, de kontraproduktív is, hiszen a szélsőjobboldal erre válaszul egyre vehemensebben igyekszik megszólítani azokat, akiket kódolt üzenetek már nem elégítenek ki, és akiknek egyre nagyobb „dózisra” van szükségük a nyílt zsidóellenességből. A kormányoldal ezen lépései joggal háborítják fel az efféle szimbolikus gesztusokra érzékeny zsidó közösséget (de persze nem csak őket), miközben politikai hasznot nem hajtanak. Valójában pedig nincs arról szó. hogy hivatalos politikává vált volna az antiszemitizmus. Sokkal inkább arról, hogy a magát forradalmiként meghatározó kormányoldalon gyakran érezhető a „liberális kánonnal” való tudatos szembefordulás, aminek része a politikai ellenoldal és értelmisége tudatos provokációja is, amihez ezek a szimbólumok sokszor csak eszközt szolgáltatnak.. Mégis téves és rossz válasz az antiszemitizmus túlreagálásaMár csak azért is, mert ennek következménye, a zsidó közösségben állandósult félelem és/vagy elvándorlás éppen az, amit az antiszemiták el akarnak érni.

4.

  Összeesküvés-skálák átlagos értékei a pártok szavazótáborában

krekotábla_2

7)      Az antiszemitizmus nem elsősorban a zsidóságra nézve veszélyes

A jelenlegi magyarországi antiszemitizmus erősödésével nem az 1930-as évek tértek vissza, nincs veszélyben a zsidóság fizikai és vagyoni biztonsága, a zsidóellenesség célja nem is elsősorban az erőszakra és közvetlen diszkriminációra való buzdítás, hanem egy torz, önfelmentő ideológiai magyarázat megalkotása. A kortárs összeesküvéses antiszemitizmus „axiomatikus” jelleget öltve végső, könnyen értelmezhető magyarázatot ad az állampolgárok és az ország problémáira, történelmi traumákra (Trianon), belpolitikai konfliktusokra, etnikai feszültségekre, vagy éppen a gazdasági válságra. Az antiszemitizmus a „nemzet ópiuma”, amely minden problémát és kudarcot eltol és azokért a t a zsidó világösszeesküvést teszi felelőssé.Ezzel zártabbá, arrogánsabbá és paranoiddá teszi a nemzeti közösséget, megakadályozza, hogy az a politikai és történelmi hibákból tanulva fejlődjön

Összefoglaló az adatfelvételről és a mintáról

A kutatás alapját a Tárki által 2013. július 4-17. között végzett online kitöltős felmérés adja. Ennek során a kiinduló cím mintát a Tárki 8000 fős e-mail adatbázisa jelentette (ők egy korábbi személyes adatfelvétel során adták meg az elérhetőségüket). Az adatfelvétel után kapott minta utólagos súlyozással életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint a Tárki háromhavi összevont Omnibusz adatbázisában szereplő 18 éves és idősebb internetező lakossághoz lett illesztve (ők a felnőtt lakosság 58 százalékát jelentik). Az így kialakult 1000 fős adatbázis erre a csoportra, mint alapsokaságra nézve reprezentatívnak tekinthető. A módszertannal kapcsolatban megjegyzendő, hogy egyrészt a mintavétel nem volt véletlenszerű, hiszen az alapsokaságból csak az adatbázisban szereplő 8000 embernek volt esélye a bekerülésre. Másrészt az online kitöltésből adódóan nem ellenőrizhetők a válaszadóknak saját magukról, szocio-demográfiai profiljukról adott képe. A teljes felnőtt lakosságra reprezentatív kutatásokkal való összevetés során figyelembe kell venni, hogy az internet-reprezentatív mintában jelentősen felülreprezentáltak a fiatalok, a 60 év feletti korosztály pedig csupán 9 százalékkal képviselteti magát. A legmagasabb iskolai végzettség vonatkozásában is jelentősen eltér a internet-reprezentatív minta eloszlása. A teljes felnőtt mintához viszonyítva az internetező lakosságban az általános iskolai végzettségűek aránya csupán mintegy hatoda, a középfokú végzettségűek részaránya ugyanakkor két és félszerese, a diplomásoké pedig másfélszerese. Korábbi kutatások alapján mindkét háttérváltozó erősen befolyásolja az antiszemitizmussal kapcsolatos véleményeket. Ezek alapján a korosztályi eltérések inkábbnövelhetik, , az iskolai végzettség esetében tapasztalt eltérések pedig csökkenthetik az antiszemitizmusra vonatkozó arányokat a jelen mintában. Fontos ugyanakkor az internetes minta jellege is. Mivel az internetes mintavétel esetében az egyénnek az antiszemita véleményét nem kell senki „arcába mondani”, feltételezhető, hogy a válaszadók nyíltabban vállalják az antiszemita véleményeiket. Fontos továbbá (és ezért is érdemes ezt a kérdést az internetes mintán vizsgálni), hogy mivel az antiszemitizmus legfőbb fórumai az interneten lelhetők fel, a rendszeres internetezők körében az antiszemitizmus magasabb lehet.

 

A felnőtt és az internetező felnőtt lakosság demográfiai eloszlása (százalékos arányok a KSH adatai, illetve a Tárki háromhavi összevont Omnibusz adatbázisa alapján)

Felnőtt lakosság

Internetező felnőtt lakosság

Nem

Férfi

46,6

47,8

53,4

52,2

Kor

18-39

39,7

57,6

40-59

34,0

33,6

60+

26,4

8,9

Iskolai végzettség

Alapfok

57,3

9,8

Középfok

29,1

70,2

Felsőfok

13,6

20,0

Településtípus

Budapest

17,9

21

Város

49,0

51

Község

33,2

29

 

Pártpreferenciák a felnőtt és az internetező felnőtt lakosság körében (százalékos arányok a Tárki júliusi személyes adatfelvétele[10] és az online kutatás alapján)

 

Felnőtt lakosság

Internetező felnőtt lakosság (N=1000)

Fidesz-KDNP

26

26 (N=261)

MSZP

11

6 (N=56)

Jobbik

8

13 (N=129)

Együtt2014-PM

4

11 (N=107)

LMP

2

4 (N=37)

DK

2

5 (N=49)

 

Az antiszemita összeesküvés-elmélet skála tételei (százalékos arányok az összes megkérdezett körében, Cronbach-Alfa=0,98)

1  egyáltalán nem értek egyet

2

3

4

5  teljesen egyetértek

NT/NV

A zsidók gyakran titokban, a színfalak mögött tevékenykednek.

22

11

9

11

28

20

A zsidók gyakran titokban találkoznak, hogy megbeszéljenek nekik fontos dolgokat.

22

9

11

8

18

32

A zsidók uralni akarják a világot.

30

10

6

6

24

23

A zsidók döntő szerepre akarnak szert tenni a nemzetközi pénzügyi intézményekben.

18

8

9

12

34

19

A zsidók ki akarják terjeszteni befolyásukat a világgazdaságban.

20

9

10

12

33

16

A zsidók közös céljaikat titkos megállapodások révén akarják elérni.

24

11

11

8

18

29

Az általános összeesküvés-skála tételei (százalékos arányok az összes megkérdezett körében, Cronbach-Alfa=0,91)

1  egyáltalán nem értek egyet

2

3

4

5  teljesen egyetértek

NT/NV

Titkos társaságok fenyegetik társadalmunk stabilitását.

35

14

9

6

16

20

A legtöbb ember nincs is tudatásban annak, hogy életünk nagy részét titkos összeesküvések befolyásolják.

32

10

10

11

19

18

Egyes pénzügyi körök összefogtak, hogy romba döntsék Magyarország gazdaságát, elősegítve az az ország gyarmatosítását.

35

6

11

12

24

13

Akik mindenütt összeesküvéseket látnak, valójában csak képzelődnek.*

21

10

16

11

28

14

*fordított tétel

 

A két skálát az őket felépítő tételek súlyozatlan átlagával számoltuk, így a skála értékek az 1-5 intervallumba esnek, ahol a nagyobb szám erősebb egyetértést fejez ki az összeesküvés-elméletekkel.



[1] Bilewicz, M.; Krzeminski, I. (2010). AntiSemitism in Poland and Ukraine: The Belief in Jewish Control as a Mechanism of Scapegoating. International Journal of Conflict and Violence, Vol 4, No 2.

[2] Bernát Anikó, Juhász Attila, Krekó Péter, Molnár Csaba (2013): A radikalizmus és cigányellenesség gyökerei a szélsőjobboldal szimpatizánsai körében. In: Kolosi Tamás and Tóth István György (szerk.): Társadalmi riport 2012. Budapest: TÁRKI: 355–376

[3] A skála részletes leírását lásd a cikk végén.

[4] András Kovács: Hungary. Journal for Study on Antisemitism, 2013/2 http://www.jsantisemitism.org/pdf/jsa_4-2.pdf

[5] Az antiszemita nyelv legitimmé vált a közbeszédben, Szombat, 2012. január 04. http://www.szombat.org/politika/4338-az-antiszemita-nyelv-legitimme-valt-a-kozbeszedben

[7] Kofta, M.; Sedek, G. (2005). Conspiracy Stereotypes of Jews During Systemic Transformation in Poland. International Journal of Sociology, vol. 35, no. 1, Spring 2005, pp. 40–64.

[8] A besorolás a két skála értékei alapján történt. A válaszadókat a skála közepét jelentő 3-as érték mentén bontottuk két részre, így alakult ki a következő négy csoport: (1) sem az általános, sem az antiszemita elméletekben nem hisz; (2) az általános elméletekben hisz, de az antiszemita elméletekben nem; (3) az általános elméletekben nem hisz, de az antiszemita elméletekben ige; (4) mindkét elmélet-típusban hisz.

[9] Antiszemita incidensek Magyarországon, 2012. http://antisemitism.org.il/webfm_send/57

Címkék:2013-10, antiszemitizmus-kutatás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Netanjahu: történelmi hiba, Zarif: csak az első lépés. Folytatódik az iráni urándúsítás

A megállapodás világos utalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy Iránban folytatódik az urándúsítás, ami sokáig a megegyezés fő akadálya volt. "Úgy...

“…aki homoszexuális …és közben érinti a Tórát…”

Többen is lemondásra szólították fel Feldmájer Mátét, a Mazsihisz korábbi elnökének fiát, miután az a szervezet több mint százfős levelezőlistáján...

Close