A törvényhozó bíró
Aharon Barak, Izrael Állam egy éve hivatalban lévő legfelsőbb bírája politikai csaták kereszttüzében áll. A polgári jogok kiterjesztése, a végrehajtói hatalom megnyirbálása, a törvények bírói kontrollja tiszteletet ébreszt a jogállam híveiben, viszont irritálja a törvényhozást és felbőszítette az expanzióban lévő ultraortodoxokat, akik már halálos fenyegetéseket is küldtek neki.
Barak dominanciája az izraeli jogásztársadalomban példa nélküli. Ma az emberek jellemezni akarják öt, olyan szavakat használnak, mint az „ilui”, ami a jesivák világában a zseni héber megfelelője. Barak az izraeli jog hat különböző ágában írt könyvet, vagy társszerzője volt legalább egy-egy ilyen témájú jelentős műnek. Az ügyvédek rendszeresen az ő munkáiból vett idézetekkel érvelnek előtte a bíróságon.
Barak egyik legfőbb törekvése, hogy a korlátozottnak vélt polgári jogi törvényeket átfogó rendszerré alakítsa, és – Izrael történetében először – bevezesse a törvények bírói felülvizsgálatát. Már eddig is közreműködött az Izraeli Legfelsőbb Bíróság egyik kulcsszerepének kibővítésében: mint egyfajta alkotmánybírósághoz, az állampolgár közvetlenül is fordulhat ide, ha valamely kormányzati intézkedést kifogásol (Izraelben nincsen alkotmány). Korábban az állampolgár csak akkor nyújthatott be keresetet a bírósághoz, ha közvetlenül érte sérelem, most, jórészt Baraknak köszönhetően, a bíróság elfogad bármely beadványt, amit közérdekűnek ítél.
Barak működése óta gyakorlat az is, hogy a bíróságok kormánydöntéseket helyeznek hatályon kívül. Kikényszerítette rendőrségi vizsgálat alatt álló vezető politikusok lemondását, kinevezéseket akadályozott meg, főügyészeket bírált felül. Intézkedései néhány politikussal nyílt konfliktushoz vezettek: tavaly az ortodox pártok Barak vallásellenességére hivatkozva megkísérelték a törvényhozással megakadályozni főbírói kinevezését.
1993-ban egy Barak által felállított esküdtszék elfogadott egy beadványt, amely a korábban korrupcióval vádolt Arje Deri belügyminiszter lemondását követelte. Tavaly pedig, miután Mihaél Ben-Jair főállamügyész berekesztett egy vizsgálatot Rafi Peled rendőrfőnök ügyében, aki jókora árengedményekkel vett igénybe szállodai szolgáltatásokat, Barak egyik esküdtszéke utasította Ben Jairt, hogy kezdje újra a vizsgálatot. Pelednek le kellett mondania.
Ezek az ügyek csak azért juthattak el a Legfelsőbb Bírósághoz, mert kiszélesedett az állampolgárok keresetindítási joga, és ebben Barak főszerepet játszott.
Az állampolgári jogok e lankadatlan harcosa azonban nem szabad ember többé… Az utóbbi hetekben halálos fenyegetéseket kap telefonálóktól, akiket felbőszít a Legfelsőbb Bíróság július közepén hozott határozata, miszerint a jeruzsálemi Bar-Ilan utcát sabatkor nyitva kell tartani, ellentétben Jichak Levy közlekedésügyi miniszter döntésével, aki úgy rendelkezett, hogy az utcát zárják le az imák idejére. Ezen kívül még legalább hat ultraortodox lap kezdett kampányba ellene, s a biztonsági szolgálat attól fél, hogy ez erőszakot szít.
Baraknak már korábban is volt szüksége védelemre. 1982-ben tagja volt annak az állami vizsgálóbizottságnak, amely a Szabra és Sabla menekülttáborokban történt tömegmészárlást vizsgálta ki, és amely bírálta a Likud minisztereket és a hadsereg személyzeti főnökét. Akkor is kapott halálos fenyegetéseket, ajtaja elé fegyveres őrt kellett állítani.
A legnyugtalanítóbb a Barak elleni kampányban annak hasonlósága a Rabin ellen tavaly ilyenkor folyt rágalomhadjárathoz. Az ultraortodox tlasavua c. hetilap akkor több oldalon kíméletlenül támadta a miniszterelnököt. A rendőrség már lenyomozott legalább két, halállal fenyegető telefonhívást, amelyek nyilvános telefonfülkéből, Jeruzsálem ultraortodox részéből érkeztek. Bár nem találták meg a telefonálókat, az egyikük bejelentette, hogy Barakra már kimondták a kabbalista „pulza denura” átkot, ugyanazt, amit Rabinra is, halála előtt egy hónappal.
A Hasavua egyik vezércikkírója most azt írja Barakról, hogy „ő az izraeli zsidó élet fenntartása ellen szőtt rafinált összeesküvés vezető embere, ne tüzeljetek vaktában! Erre az emberre kell összpontosítani a harcot, őrá, aki veszélyt jelent a demokráciára és a szabadságra…” Jichak Kadourie rabbi, az idős kabbalista, akinek természetfölötti erőt tulajdonítanak, és akinek Netanjahut támogató magatartása vélhetőleg hatással volt a választási eredményekre, úgy véli: „Senkinek sem kell megölnie vagy megátkoznia Barakot, mert majd Isten megbünteti.”
A biztonságiak úgy vélik, kevésbé valószínű, hogy az ultraortodox közösségből egy olyan merénylő kerül ki, mint ahogy ez a vallásos cionista tábor esetében történt. Az ultraortodoxokra többnyire erősen felügyelnek a jesivákban, aztán pedig rögvest kiházasítják őket. A vallásos cionista férfiakkal ellentétben nem szolgálnak a hadseregben, nem tanulják meg a fegyverek kezelését. Ám létezik az egyedülálló férfiaknak egy mostanában vallásossá lett jelentékeny csoportja, akik megjárták a hadsereget. És feltűnt egy újfajta büszkeség is az izraeli eredetre („ultraortodox szabre”), amely öntudatosan és bátran szidalmazza a cionista államot. Mindez növeli egy „fekete ortodox merénylő” feltűnésének valószínűségét.
Címkék:1997-01