Összesen 1,314 találat (941 - 960) : Nyelv és Tudomány .
Vajda Mihállyal beszélget Csáki Márton
2007. Október Vajda Mihály – Misuként talán többen ismerik – filozófus. Tizennégy, politikai és filozófiai esszéket tartalmazó kötetéből mindössze kettő jelenhetett meg a rendszerváltás előtt. Reform-marxista „elhajlásai” … Tovább »
Aliza Bin-Nounnal, az új izraeli nagykövettel Shiri Zsuzsa beszélget. 2007. szeptember / Shiri Zsuzsa David Admon, Izrael budapesti követe távozott posztjáról. Hivatalosan ez nem függ össze azzal, hogy az izraeli rendőrség vizsgálatot folytat ellene, különféle, a nagyköveti poszttal … Tovább »
S. Nagy Katalinnal beszélget Várnai Pál / 2007. szeptember
1945-46-ban igen sok tisztességes kiállítást rendeztek az elpusztított, öngyilkosságot elkövető, vagy a borzalmakat túlélő művészek munkáiból. Szomorú, hogy a szocializmus évei alatt ezek a nemkívánatos témák közé … Tovább »
Gustav Mahlert a legnagyobb zsidó zeneszerzők között szokták emlegetni, de felmerül a kérdés, hogy valóban zsidó zeneszerző-e? Mennyiben kötődött a zsidó kultúrához, mennyire figyelhetünk meg zenéjében zsidó motívumokat? Míg a keszthelyi kántor fia, Goldmark Károly zenei munkásságában … Tovább »
2007.09.10. “…A köztársasági elnök meghallja azok hangját, akik valóban félnek. Elismerem, és védelmembe veszem azok félelmét, akik célpontjai és elszenvedői voltak a faji megkülönböztetésnek és üldözésnek, akiket halálra szántak, kitaszítottak a nemzetből és elhurcoltak … Tovább »
2007. augusztus 21. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben (Tanulmányok a transzcendensről V.) szerk. Pócs Éva, Balassi Kiadó, 2007. 615 oldal + 32 oldal képmelléklet 4.000 Ft 2005 májusában Siklóson gyűltek össze az immár 12 éve rendszeresen … Tovább »
2007. augusztus 9. Azt mondja, a magyar politika olyan, mint a magyar ember: ha veszít, rettenetes pánik, hisztéria tör ki rajta, összevissza beszél badarságokat. A Popper Péterrel készült beszélgetés első részét most, a másodikat jövő heti számunkban olvashatják. … Tovább »
2007. július 11. “Viselkedésünk, gondolatvilágunk és nézeteink egésze bizonyos szempontból nem más, mint annak a kultúrának és gondolatvilágnak a lenyomata, amely szerint évezredeken keresztül éltek felmenőink: (Köves Slomo) – Ön március 15-én a Mazsihisszel ellentétben … Tovább »
2007. július 5. Üldöztetés-embermentés-újrakezdés címmel a holokauszt emlékének szentelt két tanácskozás előadásaiból jelent meg kötet; A Raoul Wallenberg-kutatás új irányai és A koncentrációs táborok emlékezete című idei konferenciák anyagából készült kiadványt csütörtökön … Tovább »
2007. július 2. A kutatók nemzedékek óta vitatkoznak arról, hogy Kumrán kizárólag az esszénusok kolostora volt-e, vagy eredetileg a görög hódítókat legyőző makkabeusok erődjének épülhetett, illetve esetleg egy gazdag zsidó család villája volt, amelyet később az esszénusok gyülekezeti … Tovább »
2007. június 14. “Hagyod-e, hogy szárba szökkenjen és megerősödjön a fasizmus, vagy úgy döntesz, hogy letöröd, kerül, amibe kerül?”. A Népszabadság Online egy bloggere nyílt levélben szólította fel Gyurcsány Ferencet az antiszemitizmussal szembeni hathatós fellépésre. Az alábbiakban … Tovább »
2007. június 11. Kolozsváron, a deportáltak templomaként számon tartott Horea úti zsinagógában került sor tegnap a Holokauszt Emléknapja című, évente szokásos megemlékezésre, amely a város összes lakói számára nyilvános alkalmat kínál az 1944 májusa óta elmaradt részvét és … Tovább »
2007. június 3. Hatvankét évvel a II. világháború befejezése után a közvélemény még mindig kevéssé ismeri a német koncentrációs táborokban végzett orvosi kísérleteket – hangsúlyozta Alfred Pasternak, akinek Embertelen kutatás – Orvosi kísérletek a német koncentrációs táborokban … Tovább »
Gadó János / 2007. június Az angolszász világ nyilvánosságában hónapok óta csapkodnak a hullámok egy tanulmány nyomán, mely az Izrael körüli szűnni nem akaró küzdelmekben új frontot nyitott – vagy inkább felhívta a figyelmet egy mind nagyobb súlyúvá terebélyesedő frontvonalra. … Tovább »
Dr. Szende István / 2007. május
Az egykori Habsburg birodalom fővárosában, Bécsben, ma mindössze 7000 fő a zsidó közösséghez tartozók száma, míg a náci megszállásig körülbelül 180.000 zsidó vallású lakos élt a városban. Az első feljegyzés a bécsi zsidóságról az első … Tovább »
Isaac Bashevis Singer és Arthur Koestler. Két totálisan eltérő személyiség, életút, írói világ. Egy jógi és egy komisszár. Ha még idejében el nem menekülnek a kontinensről, valószínűleg csak egy helyen találkozhattak volna: valamelyik haláltáborban. Eltekintve attól, hogy zsidók voltak, nehéz lenne bármilyen megfontolás alapján egy mondatban említeni őket. Az apropót az adta, hogy egyszerre jelent meg róluk egy-egy monográfia, és ezek párhuzamos olvasása árnyalhatja előbbi ítéletünket.
2007. május 5. Aki már látta egyszer a drezdai Hygiene Múzeumban berendezett vándorkiállítást, az örökre gyanakvó marad. Hiszen ki tudja, hogy melyik kastély vagy melyik ház rejteget magában mosolygó orvosokat és egy gázkamrát. Talán a piros pöttyös labdákat a legnehezebb elfelejteni. … Tovább »
2007. május 03. A nemrég rendezett Holokauszt Emléknap alkalmából jelent meg angolul egy Csehszlovákiában élt zsidó fiú holokausztról írt naplója, amely Anna Frank írásához hasonlóan egy tinédzser szemszögéből mutatja be a borzalmakat. A napló egy újabb mű azok sorában, amelyek … Tovább »
Egy kötetben, azaz egyszerre olvasni egy életmű összegyűjtött verseit valahogyan mindig regényszerű, városszerű élmény. Regényszerű, hiszen olyan, mint egy indigóra másolt önéletrajz. Az Útérintő esetében az időbeli fesztáv, az első vers és az utolsó darab születése között majdnem hatvan évet fog össze. Már az elképesztő, hogy ekkora idő így kézbevehető, hát még az, hogy Gergely Ágnes költészete micsoda mítikus és konkrét idősíkokat hidal át, szertefutó rendezettségével.Egymás után olvasva a maga idejében külön-külön szerkesztett, és kiadott verseskönyveket, tendenciákat, elmozduló, valahonnan valamerre tartó irányokat vélünk felfedezni.
„Ez az én hazám, itt akarok élni, ne vegyétek el népem szabadságát” – énekli Tallin óvárosának főterén egy hatalmas gyerekkórus: száz meg száz szőke gyerek, élükön egy észt nemzeti viseletbe öltözött karnaggyal. A megakoncert végén a karnagy – aki mintha egy Andersen meséből lépett volna elő – az angol királynőhöz lép, és mélyen meghajol.