Egyikünk sem hitt komolyan a dologban, mégis megtörtént: az immár évek óta minden augusztus végén megrendezésre kerülő (most már a tizenegyedik alkalomnál tartó) Zsidó Nyári Fesztivál képes volt felfrissülni, újat nyújtani.

Nem szeretjük a szurkolókat. Hangosak, lármásak, fasiszták, magyarán éppen itt lenne az ideje annak, hogy a derék rendőrök jól elagyabugyálják a neveletlen suhancokat –gondolja egy derék, törvénytisztelő állampolgár. 

A brit filozófus szerint a liberalizmus megfosztotta az életet etikai értelmétől. A liberálisok erkölcsön csak jogok és kötelességek együttesét értik. Régen az erények adták az erkölcs tartalmát. Talán egy új vallás visszahelyezi jogaiba az erényt.

A holokauszt zsidó, egyetemes és magyar tragédia. Megtörténtét tagadni és az áldozatok tudományosan megállapított számát politikai vagy ideológiai okokból kisebbíteni morálisan és történelmileg elfogadhatatlan” – szögezik le a Kommentár folyóirat idei 3. számában, Tizenkét állítás a Soáról címmel megjelent tézisek.

Megtámadtak egy magyar színházat, egy kabarét, bántalmazták a szereplőket, a közönség tagjait, az előadás rendezőjét Budapesten 2008. szeptember 28-án este. Mindig így volt, mindig így lesz. Néha van szünet. Verésszünet. Ölésszünet.
 

Forrás: Hírszerző “Pöttyös az inged? Buzi-e vagy?Fested a hajad? Buzi-e vagy?Piros a cipőd? Buzi-e vagy?Mit eszel? Mignont? Buzi-e vagy?Füvet szívsz bazze’? Buzi-e vagy?Kefíret iszol? Buzi-e vagy?Ilyen törpe, szar a kutyád? Buzi-e vagy?Szemüveges vagy? Buzi-e vagy?Nem eszel húst? Buzi-e … Tovább »

Nem kicsit voltam fáradt ma délután, mégis úgy döntöttem, elmegyek a Kommentár által szervezett vitaestre. Kár volt.

Az utóbbi időben rájár a rúd a radikális jobboldalra, mintha röpke egy év leforgása alatt a Magyar Gárda mozgalmat és összes csatolt szervezetét utolérte volna a kisgazda-effekt. 

I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye

A Szombat márciusi számában közölte Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) izraeli ortodox zsidó vallásfilozófusnak a zsidó–keresztény párbeszéd lehetetlenségéről szóló provokatív írását, mellyel érdemi indíttatást kívánunk nyújtani épp e párbeszédnek.

 
Szíve joga Pajor Tamásnak, a két évtizede újpünkösdista frontkeresztényként ismert egykori – saját megvallásában annak idején zsidó gyökerei dacára antiszemitizmussal kacérkodó – híres-hírhedt punkzenésznek, hogy lazán elintézze József Attila sorsát és munkásságát a Szombat szeptemberi számában.

A Sirályban szombaton bemutatták Toepler Zoltán Gecy című
botránydarabját ifj. Sebő Ferenc rendezésében, amiről kiderült, hogy nem is
botrányos. A Gecy inkább humoros, mint provokatív, és sokmindent elmond az
undorító világról, amiben élünk.

Lapunk múlt heti számában írtuk meg: az Expressz hirdetési újság internetes portálján valaki egy cég nevében „zsidók kiirtását” vállalja. 

Az ÉS-ben ismét fellángolni látszik a “Kasztner-vita”. Két nem történész, Sárközi Mátyás és Fischer István is foglalkozott a II. világháborús magyar cionista ellenállás hazánkban és Izraelben is egyik legvitatottabb vezetőjének, Kasztner Rezsőnek 1944-es tevékenységével. (Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról, 2008/34., aug. 22.; Fischer István: Kalapáccsal?, 2008/36., szept. 5.)

Vasárnap este neonácik támadták meg a Sirályt, ahol ifj. Sebő Ferenc
rendezésében a Budapesti Zsidó Színház és a Városi Színház
színtársulata a Gecy című Toepler Zoltán darabot mutatta be előző este.
A premiert egy gerillamarketing-kampány előzte meg, melynek során az
alkotók többek között vicces ál-werkfilmekkel próbálták felhívni a
figyelmet a Gecyre.

Ki hősnek tartja, ki árulónak. A zsidómentő Kasztner Rezső meghurcolása, meggyilkolása és politikai rehabilitációja után több mint 50 évvel sem hagyja nyugodni a nemzetközi közéletet. 

Nem a bevonult Werhmacht tábornokai, ezredesei, alezredesei, századosai diktálták az iramot. Az ütemet és a ritmust meghatározó energia egyik középpontja a budai hegyekben a Majestic panzió melletti villa (zsidó tulajdonosa „önként” fölajánlotta az SS számára), benne egy szoba, a szobában pedig az izgága Eichmann volt. 

A második zsidótörvény története ismert, számos történeti feldolgozás olvasható róla. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, szükséges megjegyezni: ez a Teleki Pál közreműködésével készült törvény (preambulumát maga a politikus írta) folytatta a magyar zsidóság numerus clausus-szal megkezdett, az 1938-as első zsidótörvénnyel folytatódó kirekesztését a magyar közéletből, a kulturális és gazdasági színtérről. 

A Belváros mihamarább testvérvárosi kapcsolatokat kíván létesíteni Jeruzsálemmel, vagy annak egy negyedével – fejtette ki Rogán Antal V. kerületi polgármester, aki részt vett a Jeruzsálemben szeptember közepén rendezett nemzetközi polgármesteri konferencián. A hvg.hu ottani tudósítója további terveiről, izraeli benyomásairól faggatta az önkormányzati vezetőt.

A második világháború alatt elkobzott, harminckét képből álló gyűjteményt visszaadják a zsidó jogász örököseinek, és a képek egy részét az állam visszavásárolja.