A haladó (neológ) zsidóság szellemi útkeresése az 1920-as, 1930-as években és napjainkban.

Alig tíz évvel azután, hogy a deportált zsidók töredéke hazatért a haláltáborok poklából, 1956-ban újabb dilemmák sorával kellett szembesülniük.

Sokadszorra is válaszút elé, megint új életstratégiák kialakítására kényszerültek. Felocsúdni még nem volt idejük, arra … Tovább »

A nagylelkű ember negyvenedet ad. Bet Sámáj szerint harmincadot. Átlagos ember ötvenedet ad, a „rossz” ember hatvanad részt.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. … Tovább »

Csütörtökön, Budapesten adták át a Pesti Vigadó épületében az állami kitüntetéseket és miniszteri elismeréseket augusztus 20. alkalmából.

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »

Szondi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner vonaton menekült el Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott.

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

“Vad bivaly, háziállatnak számít, a kutya vadállatnak. Rabbi Meir azt mondja: háziállatnak. A sertés háziállatnak. Az elefánt és a majom vadállatnak. Az ember mindegyiket használhatja teherhúzásra, szántásra vagy szállításra. “

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) … Tovább »

Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.

“…a szegény, aki kenyérdarabokat vagy datolya szeleteket kapott [alamizsnaként], tizedet fizet külön, mindegyik után.”

Ha abból az okból veszi fel a gyümölcsöt, hogy ne menjen veszendőbe, mentes [a tizedtől].

Január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján az Uránia Nemzeti Filmszínház (1088 Bp., Rákóczi út 21.) a Hajnali láz, Az Eichmann show és a Saul fia című alkotásokkal, valamint Szilágyi Varga Zoltán Mementó című animációjával emlékezik meg az áldozatokról. Január 30-án, az emléknaphoz kapcsolódva műsorra tűzik az 1984-ben Oscar-díjra jelölt Jób lázadását is.

Mikortól szabad a lehullott mag akárkinek? Amikor már a görnyedt hátú szegények mindent felszedtek.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »

“A „neológia” az ortodoxia által a haladókra ragasztott, eredetileg a keresztény teológia és politika polemikus szótárából kölcsönzött címke.”

Debreczeni József regénye alig néhány évvel a második világháború vége után, 1950-ben jelent meg első alkalommal. Riportszerű leírásai miatt az irodalomtörténészek az egyik legautentikusabb táborregénynek nevezték. A Hideg krematórium cím azoknak az embereknek a halálára utal, akik nem a táborok krematóriumaiban égtek el, hanem az út, az erőltetett menet, a kényszermunka, az éhség és a betegség következtében vesztették életüket.

A regény most újra megjelent, magyar és szerb nyelven is.

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

Egy avatás előtt álló rabbinövendék vonzódni kezd a női ruhákhoz…

Egy amerikai szövetségi bíró elutasította, hogy elrendelje egy impresszionista festmény visszaszolgáltatását egy zsidó nő leszármazottjainak, akit 1939-ben kényszerítettek a műalkotás eladására a náci Németországban.

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig