ZSVK közgyűlés és elnökbuktatási kísérletek a Mazsihiszben

Pillanatfelvétel a munka ünnepén

A náci lágerekben felszabadult zsidók életéről szól Dunai Andrea levélregénye.

Itai Brun dandártábornok, az Izraeli Katonai Hírszerzés Kutatási Részlegének vezetője kijelentette, hogy a szíriai hadsereg valóban bevetett kémiai fegyvereket a polgári lakosság ellen.

„Amennyire mi tudjuk, a szíriai kormányerők több esetben is bevetettek halálos kémiai fegyvereket, … Tovább »

Gólem színházi fesztivál a  Jurányi inkubátorházban

Holokauszt-túlélő szülők gyermekeiként, mivel kevés élő rokonuk volt, a „kompresszió törvénye” szerint környezetükből gyűjtöttek maguknak rokonokat, nagybácsikat, unokatestvéreket, nagyszülőket. Ezeknek a gyakran furcsa, bogaras, különc embereknek az volt a közös vonásuk, … Tovább »

Amikor a magyar zsidó közösségek életben maradt tagjai visszatértek városaikba a második világháború után, veszteségeiket az odaveszettek névsorát feltüntető emlékművekkel örökítették meg. Később, felismervén a kőtáblák elégtelenségét, elkezdték leírni és összegyűjteni … Tovább »

Részlet az izraeli író könyvfesztiválra megjelenő regényéből.

„Ha egy mosógéphez írok használati utasítást, abban is van humor és van holokauszt”

A 60 éves Fehér László három kiállítása

Március 26-án száz éve született Erdős Pál, aki talán a legtöbbet tette azért, hogy a magyar matematika világhírű legyen. 

November 6-án mutatkozott be Londonban a film angol változata, melynek főszereplője Rachel Weisz hangján szólalt meg, 10-én pedig a Zsidó Filmfesztiválon vetítik a Kino-ban 15.30-kor. Groó Diana filmrendezővel Regina című kreatív dokumentumfilmjéről beszélgetett Szántó T. Gábor.

Az alábbi Joseph Roth-írás egy levélből és a hozzáfűzött kommentárból áll; mindkettőt Roth írta. (Naphtali Kroj az író, vele ellentétes tulajdonságokkal bíró „alteregója”).
A mű tulajdonképpen a nagy ívűre tervezett, Galíciában töltött gyermekéveknek emléket állító … Tovább »

Csepel városközpontjában, 80-120 ember számára. Kicsi, külvárosi, de a miénk.
Az utolsó zsinagógát 1936-ban avatták föl Budapesten. Az 1938-ban elfogadott első zsidótörvény után azonban többé senkinek nem volt kedve zsinagógát építeni. A perspektívák eltűntek. Aztán a zsidók … Tovább »