Schmidt Mária és eszmetársai a köztévében is mennybe menesztették Csurka Istvánt, mondván, hogy alapjában véve mindenben igaza volt.

Csurka 90 – Ez itt a kérdés, 2024. december 4.

Golyófogónak jó leszek! – vélte Csurka István író, politikus, aki 90 évvel ezelőtt született. De miért állt a Döglött aknák sikeres szerzője politikusnak a rendszerváltoztatás idején, és miért támadták jobbról és balról is kérlelhetetlenül? Vendégek: – SCHMIDT MÁRIA – Széchenyi-díjas történész, főigazgató, Terror Háza Múzeum – LÁNCZI ANDRÁS – Széchenyi-díjas filozófus, vezető, MCC Politikai Filozófia Európai Centrum – BÉKÉS MÁRTON – történész, igazgató, XXI.

Schmidt Mária Terror Háza-főigazgató szerint “az egész antiszemita bélyeg és ez az egész dolog, … Tovább »

Képzelt interjú Kolozsváry Sándorról

Ki volt Kolozsváry Sándor?

Bánffyhunyadon született (ma Románia), 1896-ban. Édesapja 1897-ben változtatta a nevüket Grünről Kolozsváryra. Édesanyja, Farkas Fáni, korán meghalt. A fővárosi Iparművészeti Iskolában, Münchenben … Tovább »

Aki szobrot kap, a kánon részévé válik. Legalábbis a szoborállítók kimondott, vagy kimondatlan szándékai szerint. Aligha lehet kétségünk afelől, hogy az idén 90 éve született Csurka István (1934-2012) is a kánonképzés tárgyává vált.

A Csurka Emlékév (feltehető) záróakkordja … Tovább »

A Budapesti Zsidó Hitközség 2024. november 28-i közgyűlése kérdések és hozzászólások nélkül zajlott le. A kevesebb, mint egy órán át tartó eseményt Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg. Darvas István főrabbi nyitóimájával folytatódott a közgyűlés, … Tovább »

Ez volt a XX. Század Intézet által szervezett Csurka-konferencia tételmondata.

Az 1989 utáni korszakban senki nem tett annyit a zsidógyűlölet újjáélesztéséért, mint Csurka István. Több mint két évtizeden át ontotta írásait az általa szerkesztett Magyar Fórum hasábjain, … Tovább »

1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.

Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »

„Itt az ideje újraértékelni Csurka István politikusi, írói és gondolkodói arcélét, kiemelni életművének azon elemeit, amelyek szellemi muníciót képeznek napjainkban is.” Emlékkonferenciát szervez a Schmidt Mária vezette XX. Század Intézet az MDF-es, majd később MIÉP-es politikus … Tovább »

A Radnóti Színház, a Gólem Színház, a Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Cseh Centrum együttműködése a Gólem Színház és Zsidó Előadóművészeti Központban.

Színlap:

Mintha élne

3 egyfelvonásos Kafka nyomán

Száz éve hunyt el Franz Kafka, de figurái … Tovább »

Ha Floris Frigyes ma élne, meglepően gyakran feltűnne a sajtó valamelyik bugyrában.

Hol szalagcímként reklámoznák: „Megnyitotta a Vörösmarty téren gyönyörű kávéházát!” ,„Európában már az ötödik bonbon-üzlete!”, Mecénása a tehetséges iparművésznek” … Tovább »

Pistáról nincsen fényképem, az első családon kívüli szerelmemről. Ez talán azért lehet, mert nem ismertem őt túl jól, és mert tízéves korában meghalt. Szent Istvánról, Magyarország első keresztény királyáról, impozáns bazilikát neveztek el Budapest belvárosában – szentté … Tovább »

Konferencia az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara szervezésében november 27-28-án a Rumbach zsinagógában. Az esemény létrejöttét a Mazsihisz támogatja.

“Mivel minden történelmi korszak valamilyen módon … Tovább »

Az alábbi interjúban egy neve elhallgatását kérő, kettős kirekesztettséggel szembenéző holokauszt túlélő beszél élete sorsdöntő eseményeiről.

1932-ben Budapesten, a mai Szent István körúton, az Edison kávéház a süketnémák rendelkezésére bocsájtott egy alagsori helyiséget. … Tovább »

Immár második alkalommal mutatkozik be a Nemzeti Színház – Kaszás Attila termében a Kazán István Kamaraszínház. Erről beszélgetünk Kriszt László rendezővel.

– Egy kicsinyke kamaraszínház hogyan jut el a Nemzeti Színházba?
Egyrészt a kitartó több évtizedes szakmai munkának … Tovább »

A bonyhádi evangélikus főgimnázium küzdelme a Volksbund és az antiszemitizmus ellen.

Mint azt a Szombat hírül adta Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2024 november 18. hétfő 12.30 órakor avató ünnepség keretében Üres padok emlékjelet helyez el a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus … Tovább »

November 7-én, csütörtökön hivatalában fogadta Dr. Hankó Balázs, kulturális és innovációs miniszter Prof. dr. Grósz Andort, a Magyarországi Zsidó Hitközségek (Mazsihisz) elnökét, Dr. Kunos Pétert, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatóját, valamint Darvas István főrabbit, az Országos … Tovább »

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2024 novemberében a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban és a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban helyez el Üres padok emlékjelet.

Az „ÜRES PADOK” programot franciaországi példa nyomán a Holokauszt Emlékközpont … Tovább »

Hős. A Magyar értelmező kéziszótár megfogalmazása szerint jelenthet egyrészt „halálra elszánt vitéz katonát”, „csodálatos tetteket véghezvivő (mesebeli) személyt”, esetleg „bátorságával vagy helytállásával példamutató embert”.[1]

A 21. század csodák, bátorság, … Tovább »

A holokauszt 80. évfordulója kapcsán tartott előadást a B.A.Z megyei levéltár igazgatója a Miskolcon és környékén 1944-ben elkövetett tömeggyilkosságokról.

A konferenciáról a minap.hu portál tudósított.

A Holokauszt 80 Emlékév adott apropót arra, hogy egy holokauszt … Tovább »

A Clio Intézet és Budapest Főváros Levéltára 2022. október 19-20-án rendezte meg A magyar holokausztkutatás legújabb eredményei című konferenciát. A kétnapos, harminc előadó részvételével zajló rendezvényt a holokausztkutatás egyik legmeghatározóbb alakjának számító Randolph … Tovább »

A kiskőrösi zsinagóga épülete melletti téren a tavalyi évben avatták fel a Holokauszt emlékművet, mely a Benyik család felajánlásából és néhány további támogató hozzájárulásából valósulhatott meg. Az emlékmű közel 80 évvel a deportálások után, a tragédia 422 kiskőrösi … Tovább »