Schmidt Mária szerint Csurkát azért antiszemitázták, mert a zsidó szót máig nem lehet kiejteni
Schmidt Mária és eszmetársai a köztévében is mennybe menesztették Csurka Istvánt, mondván, hogy alapjában véve mindenben igaza volt.
Csurka 90 – Ez itt a kérdés, 2024. december 4.
Golyófogónak jó leszek! – vélte Csurka István író, politikus, aki 90 évvel ezelőtt született. De miért állt a Döglött aknák sikeres szerzője politikusnak a rendszerváltoztatás idején, és miért támadták jobbról és balról is kérlelhetetlenül? Vendégek: – SCHMIDT MÁRIA – Széchenyi-díjas történész, főigazgató, Terror Háza Múzeum – LÁNCZI ANDRÁS – Széchenyi-díjas filozófus, vezető, MCC Politikai Filozófia Európai Centrum – BÉKÉS MÁRTON – történész, igazgató, XXI.
Schmidt Mária Terror Háza-főigazgató szerint “az egész antiszemita bélyeg és ez az egész dolog, ami a Csurkával szemben megfogalmazódott, azért alakult ki, mert Magyarországon részben a Rákosi-rendszer, részben a Kádár-rendszer alatt, és ez a mai napig tart egyébként, a zsidó szót nem lehet kiejteni, és ez tabusítva van, és ő ezt a tabut megtörte”.
Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója alig egy hete a Terror Háza Múzeumban szervezett a 90 éve született Csurka István emlékére egy konferenciát, majd annak szellemiségében a köztelevízió egyik műsorában folytatták beszélgetést az egykori, antiszemita kijelentéseiről is ismert MDF- és MIÉP-képviselőről – számolt be a 444.hu.
Gulyás István, az Ez itt a kérdés műsorvezetője azt mondta, Csurkát az első pillanattól kipécézték, azóta állt vele szemben „az antiszemitavád”, amikor pedig az SZDSZ megalakult, ez hatványozottan jelent meg.
Schmidt Mária szerint Csurka ismerte a kulturális elitet, és leleplezte a játékot, miszerint a posztkommunisták (MSZP) és a legnagyobb, antikommunista ellenzékük (SZDSZ) szemben állnak egymással, holott ez egy tábor volt. Schmidt szerint Csurka másik „halálos bűne” az ellenségeinek a szemében a döntő fontosságú média szerepének a felismerése volt, és már az első szabad választások előtt megszerezte a médiát magának a „másik oldal”. (Klubrádió)
Kapcsolódó cikk:
Csurka István mellszobra – egy antiszemita író-politikus közéleti kanonizálása