Van valami elementáris közvetlenség Etgar Keret novellanyitányaiban. Úgy szólít meg az első mondat, mintha a haverod hívna fel és kezdene panaszkodni, hogy aztán nem tudod letenni a telefont. Ahogy a könyvet sem. 

Az a tény, hogy a legutolsó kivégzés a roma Holokauszt
évfordulójának éjjelén történt, nyilván nem véletlen.  

Kőszeg Ferenc az Élet és Irodalom július 3-i, 27.
számában, nemrég megjelent fontos és izgalmas könyve, a K. történetei kapcsán
adott interjút. A beszélgetés során szóba hozza Komlós Aladár A zsidó lélek
című, eredetileg 1929 júniusában, a Korunk folyóiratban megjelent írását,
melyet Komlós válogatott tanulmányainak kiadásakor szerkesztőként nem javasolt
felvenni a kötetbe, s erről magával a szerzővel is vitatkozott.

Június 29-én a parlamentben a Fidesz nem szavazta meg a kormánynak a holokauszt-tagadás szankcionálását célzó alkotmánymódosító javaslatát. Ehelyett saját javaslatát terjesztette be, amely hangsúlyozottan együtt említi a náci és kommunista bűnöket. A magyar politikai életet olyannyira a konfrontáció légköre hatja át, hogy ez az ügy, amelyet tőlünk nyugatra teljes egyöntetűséggel ítélnek meg a civilizált politikai erők, nálunk csak tovább szítja az ellentéteket. Mi ennek a kérdésnek a jelentősége és milyen esély van rendezésére a mai Magyarországon?

Egy esztendő a múlt félhomályából: 1938. Az amerikai Time magazin címlapján Hitler az év embere. Még tart a spanyol polgárháború. Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszus. Bekopogtat a feltartóztathatatlan történelem: Anschluss, müncheni egyezmény, első bécsi döntés s a magyar csapatok bevonulása a Felvidékre. Kristályéjszaka és az első hazai zsidótörvény. Szálasi és Rákosi egyaránt a szegedi Csillag börtön lakója. Csak kőhajításnyira a II. világháború hetven évvel ezelőtti kitörése. Mi éltette vajon a (mindhalálig) reményt – az illúziók kergetésén kívül – az „idillikus” utolsó békeévben? Nem kizárt, hogy önmagát ismétli a történelem.

Magyarországon nincs olyan, közös tulajdonságokkal, érdekekkel, értékekkel, vagy bármi mással jól körülhatárolható közösség, amelyet úgy általában zsidóságnak nevezhetnénk. A közbeszédben a vallásos zsidók és a zsidó származású/identitású magyar állampolgárok halmazát értik alatta.

Bizonyára nem kevesen vannak az itt megjelentek és a most megnyíló kiállítás jövendő látogatói között, akiknek ez a mikroszkopikus metszet az Israel Museum hatalmas anyagából több mint egy érdekes és szép kiállítás: akik személyesen kötődnek Jeruzsálemhez, Izraelhez, a közel-keleti régiségekhez, a zsidó hagyomány és az európai művészet Jeruzsálemben összegyűjtött tárgyaihoz. Néhány évtizedes távlatból nézve, volt már a Szépművészeti Múzeumban több közel-keleti vendégkiállítás: az ókori Iráq és Egyiptom, a keresztény (kopt) Egyiptom, ásatási leletanyag Núbiából, római kori Tunéziából, hogy csak néhányat említsek.

Az Olajfák hegyén című összeállításban többek között Mezei András, Ignotus, Lászlóffy Aladár versei hangoznak el Pindroch Csaba előadásában.
 

Egy brit akadémikus alaposan megváltoztatja a Franz Kafkáról kialakult képet. James Hawes a British Libraryben kutatva jutott hozzá azokhoz a könyvtári dokumentumokhoz, amelyekből az Excavating Kafka (Kafka kiásása) című könyve táplálkozik.

Az eddig leghosszabb ideig érlelt láger-regény Gosztonyi János új könyve. Tulajdonképpen megmenekülésének csodával határos, olykor azon is túli története.
 

Ezt a levelet nem azért írom, hogy békét kössek a magyarországi jobboldallal. Nem azért, hogy rokonszenvet ébresszek magam iránt, hogy „jó pontokat szerezzek” a küszöbönálló hatalomváltás előtt. Nem azért, hogy összefogásra buzdítsak, hogy kiegyezésre törekedjem, még csak azért is csak kevéssé, hogy meggyőzzem a jobboldalt erről vagy arról, és nem azért, hogy kerülő úton érveket hozzak föl ellene, vagy szelídebb retorikával megismételjem a szokásos hadüzeneteket és harci riadókat.

„Úgy döntöttem, mindenekelőtt a magyar miniszterelnökökről nem fogok beszélni. Sem a köddé váltról, sem az átmenetiről, sem az eljövendőről. Továbbá nem fogok beszélni se büdöscigányozásról, se parasztmagyarozásról. Meg azokról se, akik szerint na jó, jó, de azért az egyik mégiscsak érthető.

Semmilyen valós alapja sincs annak az állításnak, hogy a jelenlegi gazdasági válság a legnagyobb volna az 1929-33-as világválság óta; ez egy sokak által szajkózott mítosz – állapítja meg Peter Zeihan tanulmánya, melyet az amerikai biztonságpolitikai elemzőközpont, a Stratfor tett közzé. 

Leo Kleinschmidt barátaihoz indul feleségével, Gizellával a frissiben hozomra vett, hiányzó önérzetét pótló, túlságosan hivalkodó autóján, hogy hatalmas lakásban baloldali egyetemista szokásaikat dédelgetve összeverődjön az egykori RAF-szimpatizánsokból, lengyel Solidarnosc-aktivistákból álló vidám társaság.

Lugosi Viktória legújabb könyvének bemutatóján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke mondott beszédet, melyben “egyszerű olvasóként” ismertette a művet. Az alelnök üdvözölte, hogy a Dafke végkifejlete nem a zsidó könyvekre jellemző vonalat követi, és pozitívként értékelte azt is, hogy a történet szereplői “nagy ívben lesz*rják a pénzt”.

Ha nem, ideje megszerezni, hiszen a Tóraórák zsúfoltak. Iratkozz be. Hagyomány, művészet, testi és önképző osztályaink várják a lelkes jelentkezőket.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége június 1-jével dr. Peremiczky Szilviát nevezte ki a Magyar Zsidó Múzeum igazgatójának.
 

Nemrég került bemutatásra a kolozsvári Tranzit házban a Budapesten megjelenő Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat 2008 decemberi lapszáma, amely az erdélyi magyar-zsidó élet sajátosságaira fókuszál.
 

Egy online újság szerzője szerint azért nem kell törvényesen tiltani a holokauszt-tagadást, mert a holokauszt tagadói idióták, és kész. Soraimmal nem a kérdés jogi vonatkozásait próbálom eldönteni, hanem egy félreértést szeretnék eloszlatni: a holokauszt-tagadók hangadói nem idióták, és pontosan tudják, hogy volt holokauszt.
 

Neológia a kezdet dinamizmusának és a jelen merevségének feszültségében (1)    A “Frankel” (Fotó: Shäffer László) Közösségünk jubileuma, a „Frankel” egykori avatásának „járcájtja” egybeesik Elul havának kezdetével. E hónap hagyományosan a számvetés … Tovább »