Összesen 448 találat (341 - 360) : S. Nagy Katalin.
EszterTáska
Mindig izgalmas élmény önéletírásokat olvasni, mert a tudomány által jelentéktelennek tekintett apró részletek, „semmiségek” gyakran többet árulnak el az adott korról, mint a komoly történelmi szakmunkák. Ráadásul a személyiség rejtegetett titkait is leleplezi … Tovább »
Újraélem az életem
Részlet Kemény Edit önéletírásából
„Két évvel ezelőtt kezdtem el írni az életem történetét. Arra gondoltam, hogy ha már pontosan emlékszem mindenre, ami velem történt, miért ne írnám le? A gyerekkoromat, a Fiatalságomat, amibe közbeszólt a háború… … Tovább »
Nőnap a Mazsikében
A Mazsike és az EszterTáska nőnapi rendezvényén zsúfolásig megtelt a Garay utcai klubterem. Nők, férfiak, fiatalok és idősebbek egyaránt szeretettel hallgatták a néhol komoly, néhol humoros, néhol tudományos beszélgetést a női nemről. Vendégeink … Tovább »
Esztertáska
Dalos Rimma költőt mutatjuk be nőnapi számunkban. Rimma január 31-i Esztertáska-estünk vendége volt: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyönyörűen felújított szalonjában hallgathattuk kétnyelvű felolvasását, és hozzá egy kis régi-új Kurtág-zenét.
Eszter táskájából … Tovább »
Esztertáska
Fenákel Judit írónő emlékei kerülnek ezúttal elő Eszter táskájából: az írónőt új regénye kapcsán kedvelt témánkról, a női emlékezet és a női hang mibenlétéről faggattuk.
Másik cikkünk praktikus tanácsokkal is kíván szolgálni azoknak a fiatal szülőknek, … Tovább »
Portré, szemből
Fenákel Judit új könyve, A fénykép hátoldala a legutóbbi Könyvhéten jelent meg.
Első pillantásra megtetszett nekem, a borítója miatt: elsárgult-megbarnult régi fotókból rakták össze, és ki ne szeretne turkálni, kutatni a véletlenszerűen előbukkant, … Tovább »
„Sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok”
Mezei Andrással beszélget Várnai Pál
Mezei András költő, prózaíró, folyóirat-szerkesztő, egyesületek és társaságok megteremtője, közéleti személyiség.
– 1966-ban jelent meg regényed, a Csodatévő. Beszédes cím, hiszen a holocaust … Tovább »
Esztertáska
A Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológia Tanszékének Társadalmi nem- és Kultúrakutató Központja által november 22-23.-án megrendezett nagy, reprezentatív és úttörő társadalmi gender/nem/nemtan konferencián majd minden Esztertáska tagunk részt vett; Pető Andrea … Tovább »
Esztertáska
Előző számunkban a női irodalom sajátosságairól beszélgettünk, ezúttal azt tudakoljuk nyelvész beszélgetőtársunktól, hogy valóban másképpen kommunikálunk-e mi nők, mint a férfiak. Folyton utazó Esztertársunk ezúttal Mexico City-ben járt, és az ottani zsidó … Tovább »
Az elveszett gyerekkor
Volt egyszer egy legendás zsidó elemi iskola, a Hollán Ernő és a Sziget utca sarkán, az Újlipótvárosban. Ott tanultak azok a valahai diákok is, akik nemrégiben a világ legkülönbözőbb tájairól érkeztek Budapestre, rendkívüli találkozóra. Ötvennyolc … Tovább »
Esztertáska
Van-e női irodalom?
Május végén kerekasztal beszélgetésen cseréltünk eszmét a „Mi a női irodalom?’ kérdésköréről. Témánkkal a Zsidó Múzeum időszakos, „A Zsidó nő” c. kiállításához kapcsolódtunk.
Meghívott vendégeink; azok hatan, akik az asztal … Tovább »
„Az én-jeim mellérendelésekben léteznek egymás mellett…”
Fabó Kinga költővel beszélget Pécsi Katalin a női identitásokról, a versbeli identitásokról és a szerepekről
Véleményed szerint létezik-e speciális női irodalom?
– Először a besorolhatóságról … Tovább »
Esztertáska
Éppen hogy véget ért az idei Zsidó Nyári Fesztivál, melyen mi is kivettük a részünket. A zsidó nő c. nagy sikerű kiállítás utolsó napján tartottuk meg az „Elmeséletlen történetek” első felolvasását, a Zsidó Múzeumban. Felhívásunkra számos kézirat és … Tovább »
Az első udvarlóm
Katz Katalin 1956-ban, tízévesen alijázott szüleivel Budapestről. Pszichológusként végzett, hosszú évek óta a jeruzsálemi Héber Egyetemen tanít, a Szociálismunkás-képző szakon. Rendszeresen jár Budapestre szakmai rendezvényekre. Szűkebb szakmája mellett … Tovább »
Bruck Edith-ről, az Olaszországban élő, magyar származású írónőről hosszú évek óta nem hallott a magyar olvasó.
A „Ki téged úgy szeret” c. regénye 1959-ben szenzációként hatott az olasz könyvpiacon: a szerzőnőt úgy emlegették, mint „az életben maradt Anna Frankot”. … Tovább »
A rabbi lányának esete a szerelmesregényekkel
(Pearl Abraham: A rabbi lánya, Ulpius-Ház Könyvkiadó, 2002, 1780 Ft Fordította: Szűr-Szabó Katalin. Eredeti cím: The Romance Reader. Eredeti megjelenés: Putnam’s Sons, 1995.)
Ez az a zsidó regény, amire régóta vártunk! A hagyományos … Tovább »
Egy név – egy áldozat
Holocaust emléknap, 2002
Az idei Holocaust emléknap eseményei közül kiemelkedett a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére a Terror Háza előtt tartott megemlékezés: mintegy nyolcvan ember olvasta föl két órán keresztül a Vészkorszak … Tovább »
Esztertáska
Megállíthatatlanul itt a tavasz és ettől bennünk is egyre nő a lelkesedés. Pécsi Katalin a stockholmi Paideia intézet szervezete Női irodalom Hetéről közöl riportot. Pető Andrea, firenzei tanulmányúton lévő Esztertársunk küldött egy lelkesítő és elgondolkodtató … Tovább »
Haszid lektűr
Chaim Potok regényei
(Chaim Potok: A kiválasztott, ford. Dezsényi Katalin, 299 oldal, 1980 Ft.
Chaim Potok: Az ígéret, ford. Dezsényi Katalin, 360 oldal, 1980 Ft.
Chaim Potok: Hevem: Asher Lev, ford. Loósz Vera, 323 oldal, 1980 Ft.
Chaim Potok: Fények könyve, ford. … Tovább »
A 16 óra című rádióműsorban Dorogi Katalin kérdezte a megemlékezésen megjelent Pokorni Zoltánt, a FIDESZ elnökét és Lendvai Ildikót, az MSZP alelnökét. Részleteket közlünk az interjúkból.
Pokorni Zoltán
Ha valaminek szimbóluma a holocaust, akkor annak, hogy a modem technológia … Tovább »