Összesen 32 találat (1 - 20) : Balla Margit.
A 19. század második felében Veszprém társadalmának egyik nevezetes famíliája a Cholnokyaké volt. Az apa, idősebb Cholnoky László (1840?–1901) jogvégzett ember volt, ügyvédként, ügyészként majd főügyészként a helyi közélet egyik prominense. Három nevezetes fia, Viktor (1868–1912), … Tovább »
“Nem sokkal a forradalom leverése után szüleim komolyan fontolgatták a disszidálás gondolatát. Sőt apu állítólag meg is állapodott a kerületi rendőrkapitánnyal, hogy szerez nekünk egy teherautót, arra mindent cuccunkat felpakolhatjuk, és irány Bécs. Cserébe annyit kért csak, hogy … Tovább »
Gábor Mariann festőművész életútja – pályakép.
Gábor Marianne ötéves korában, 1922-ben – amikor még sem írni, sem olvasni nem tudott – váratlanul lerajzolta édesapját. Nem tehetséges gyerekrajz, hanem figyelemre méltó mű készült, amely méltán megérdemli az egyes sorszámot … Tovább »
Az ismert feminista újságíró, a New Yorkban élő, magyar származású Susan Faludi 2004-ben emailt kapott hetvenhat éves apjától, akivel addigra már elhidegültek egymástól és alig érintkeztek. Az apa a levél szerint nemrég tért vissza Thaiföldről, ahol férfiból nővé operálták, és ahol Istvánról Stefánie-ra változtatta a nevét.
Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.
Az eseményen posztumusz kitüntetést adományoztak Mózsa Ödönnek, Ács Andrásnak és Juliannának, valamint lányuknak, Margitnak, Csáki Katalinnak, Balla Alajosnak, Bozsik Rozáliának, Gedei Istvánnak, Gosztonyi Ervinnének, Nemes Tibornénak, Vági Margitnak, továbbá Víg Józsefnek és feleségének, Máriának.
A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.
„Fulladj meg, bassza meg!” – kiáltja dühében Gáli József elbeszélője unokatestvérére 1943 nyarán. Majd így folytatja: – „Ez meg is történt a következő nyáron. Gázban, június 29-én, Péter-Pálkor, a kivagonírozásunk napján.”
A Waldsee 1944 című csoportos nemzetközi kiállítás a II. világháborúban meggyilkolt 565 000 magyar zsidónak állít emléket. A soha meg nem válaszolt 1944-es auschwitzi levelezőlapok művészek közreműködésével képeslappá változnak. A projekt 2004-ben indult, újabb és újabb munkákkal folyamatosan gazdagodik. A magyarországi holokauszt 70. évfordulóján 110 művész alkotását állítják ki a 2B Galériában.
A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban.
Sokan vannak, akik arabul beszélnek, de nem muzulmánok. De előfordult valaha is, hogy egy arabul beszélő zsidó azonosulni akart volna egy olyan nemzettel, mely a cionizmust legfőbb ellenségének tekinti?
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület zsidó oktatásért alapított Várhegyi György díját idén Verő Tamás, a Frankel Leó úti zsinagóga rabbija és felesége, Verő Bán Linda vehette át az egyesület vezetőitől.
2007. augusztus 21. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben (Tanulmányok a transzcendensről V.) szerk. Pócs Éva, Balassi Kiadó, 2007. 615 oldal + 32 oldal képmelléklet 4.000 Ft 2005 májusában Siklóson gyűltek össze az immár 12 éve rendszeresen … Tovább »
2007. június 18. A Lauder Javne Iskola gyermekei Balla Margit rendezésében-díszleteivel-filmbejátszásaival és lelkesítésével bemutatták a Kolibri Színházban Simon Tamás (1935. dec. 2. –1956. márc. 26.) Don Juan című verses drámáját. A Szamovár eszpresszó … Tovább »
Újságíró, divatos ügyvéd, vörös katona, kávéházak állandó vendége, Karinthy és Hatvany báró barátja. Szibériai garnizón című 1927-ben megjelent, a szibériai hadifogolytáborokat elsőként ábrázoló, tizennégy nyelvre lefordított regényéről ismert Markovics Rodeon (szül. … Tovább »
Pesti SúlÚj generáció friss energiákkal
Ha az ember ortodox zsinagógába látogat, tapasztalataim szerint a legtöbb helyen néhány idős emberrel találkozik. Ezért is teljesen egyedülálló jelenség a Pesti Súl, ebben, a Visegrádi utcai lakásból kialakított kis imaházban egy, … Tovább »
„Nekem szülőhazám…”
Ámos Imre, Beck Ö. Fülöp és Sugár Andor tárlata
A Zsidó Nyári Fesztivál Keretében immár hagyományosan a Budapest Galéria ad otthont évről-évre a „Nekem szülőhazám…” elnevezésű tárlatsorozatban három-három néhai alkotó műveinek. … Tovább »
Budapest
„A centrumban vagyunk”
A 22-es busz lassan kanyarodik fel a Budakeszi úton. Az egyik kanyar után meglepetésszerűen bukkan elő a semmiből a Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános, Közép- és Szakiskola ultramodem épülettömbje. Az épületegyüttes uralkodik … Tovább »
Zsidó sorsok magyar színpadon
Konferencia-összefoglaló
1999. december 4-5-én rendezte meg szerkesztőségünk a Zsidó sorsok magyar színpadon című konferenciát. Tizenöt előadást hallgatott meg a rendkívül heterogén közönség: a publikum soraiban újságírók és színházi szakemberek … Tovább »
Nagy András
Sorsok és színpadok
A „Zsidó sorsok magyar színpadon”
című konferencia elé
Kováts Adél mászik a falon, nem is mászik, inkább lebeg, odatapad, átfordul, zuhan, megáll, ügyessége szinte akrobatikus – majd leereszkedik, enged a gravitációnak, de csak egy kissé, … Tovább »