Trump tárgyalással semlegesítené az iráni nukleáris centrifugákat, de kész felrobbantani is azokat

Donald Trump amerikai elnök szerdán jelezte, hogy a Teheránnal kötött megállapodás révén igyekszik „felrobbantani” az iráni nukleáris centrifugákat, de arra is kész, hogy szükség esetén támadással felrobbantja azokat.

Hugh Hewitt konzervatív talk show műsorvezető rádióműsorában adott interjújában arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok azt mondta-e Iránnak, hogy válasszon: vagy átadja nukleáris centrifugáit és urániumát, vagy „lebombázzák”, Donald Trump amerikai elnök azt válaszolta: „Ez ilyen egyszerű”.

Iráni tisztviselők a maguk részéről azt állították, hogy soha nem fogják leszerelni nukleáris centrifugáikat.

„Sokkal jobban szeretnék egy erős, ellenőrzött megállapodást, amelyben ténylegesen felrobbantjuk őket… vagy egyszerűen atommentesítjük őket” – mondta Trump. „Ott csak két alternatíva van, szépen felrobbantani őket, vagy gonoszul felrobbantani őket”.

Korábban azonban, amikor Trumpot arról kérdezték az újságírók, hogy az USA álláspontja az-e, hogy Iránnak korlátozott nukleáris dúsítási programot engedélyezzenek, Trump így válaszolt: “Még nem hoztunk ilyen döntést. Majd fogunk”.

A különálló megjegyzések még inkább aláhúzták a kormány Iránnal kapcsolatos álláspontjának látszólagos tisztázatlanságát, mivel egyes tisztviselők azt mondták, hogy készek megengedni Iránnak, hogy korlátozott dúsítási képességekkel rendelkezzen, míg mások azt mondták, hogy a nukleáris programot teljesen meg akarják semmisíteni.

Trump vasárnap azt mondta, hogy kormánya Iránnal folytatott nukleáris tárgyalásainak célja Teherán atomprogramjának „teljes leszerelése”, de nyitott arra, hogy az iszlám köztársaság polgári célú atomenergiát folytasson.

Trump szerdán Hewittnak tett megjegyzései közelebb tűntek állni Benjamin Netanjahu miniszterelnök álláspontjához, aki szintén azt mondta, hogy hajlandó lenne elfogadni egy olyan megállapodást, amelyben Irán nukleáris létesítményeit fizikailag felrobbantják és lebontják.

Ugyanakkor Trump, JD Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter is nyitottságát fejezte ki, hogy Iránnak polgári célú atomprogramot engedélyezzen, amennyiben az nem tartalmaz dúsítást, és ha külföldről importálja a nem fegyverminőségű uránt, ahogyan azt számos ország teszi. Izrael a közelmúltban nem jelezte, hogy elfogadna-e egy ilyen eredményt.

Az Iránnal folytatott tárgyalásokat vezető Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja nyitottnak mutatkozott arra, hogy Irán akár urándúsítási programmal is rendelkezzen, feltéve, hogy azt a Barack Obama korábbi amerikai elnök által 2015-ben aláírt nukleáris megállapodáshoz hasonlóan egy bizonyos szinten korlátozzák. Trump három évvel később kivonta az Egyesült Államokat abból a megállapodásból, Irán pedig azóta jelentősen bővítette nukleáris dúsítását.

Az Egyesült Államok és Irán a tervek szerint a hétvégén Rómában tartja a tárgyalások negyedik fordulóját.

A tárgyalásokra napokkal azután kerül sor, hogy Omán közvetített egy külön megállapodást az Egyesült Államok és a hutik között, amelyben az Egyesült Államok beleegyezett, hogy leállítja jemeni csapásait, cserébe ha az Irán által támogatott lázadó csoport leállítja az amerikai hajók elleni támadásait a Vörös-tengeren.

Szerdai jelentések szerint Irán azért támaszkodott a hutikra, hogy a fegyverszünetbe való beleegyezéssel előmozdítsa az Egyesült Államokkal folytatott külön nukleáris tárgyalásokat.

Később, szerdán újságíróknak nyilatkozva Trump elmondta, hogy szaván fogja a hutikat, miszerint tiszteletben tartják a kedden bejelentett tűzszünetet.

“A szavukat vesszük… Nagyon keményen lecsaptunk rájuk. Nagyon jól bírják a büntetést” – mondta. „Mondhatnánk, hogy nagy bátorságról van szó”.

Korábban szerdán Vance a washingtoni müncheni vezetők találkozóján azt mondta, hogy az iráni atomprogramról folytatott tárgyalások jó irányba haladnak, kijelentve, hogy Teheránnak lehet polgári célú atomenergiája, de nem végezhet olyan dúsítást, amely atomfegyverekhez vezethet.

“Nem érdekel bennünket, hogy az emberek nukleáris energiát akarnak-e. Nekünk ez megfelel, de nem lehet olyan dúsítási programjuk, amely lehetővé teszi, hogy atomfegyverhez jussanak, és itt húzzuk meg a határt” – tette hozzá Vance.

Irán és az Egyesült Államok április 12. óta folytat nukleáris tárgyalásokat, ez a legmagasabb szintű kapcsolatfelvételük azóta, hogy Washington 2018-ban, Trump első hivatali ideje alatt kilépett a Teheránnal kötött, mérföldkőnek számító megállapodásból.

Amikor arról kérdezték, hogy az Iránnal kötendő leendő megállapodás hasonlóságot mutatna-e a korábbi megállapodással, Vance rámutatott „néhány problémára a korábbi megállapodással kapcsolatban”, azt állítva, hogy annak „ellenőrzési rendszere hihetetlenül gyenge volt”, és lehetővé tette Irán számára, hogy az atomfegyver megszerzéséhez vezető úton maradjon.

„Úgy gondoljuk, hogy van olyan megállapodás, amely valóban integrálná Iránt a világgazdaságba, amely valóban jó lenne az iráni népnek, de azt eredményezné, hogy teljesen megszűnne minden esélye annak, hogy nukleáris fegyverhez jussanak – ez az, ami felé tárgyalunk” – mondta Vance. (Times Of Israel)