Szíriai gáztámadás – mit lép Amerika?

Írta: Fóti Tamás - Rovat: Politika

 

Washingtonnak „alig van kétsége afelől, hogy Szíriában Aszad hadserege vegyi fegyvereket vetett be” – közölték amerikai hivatalos források vasárnap, hozzátéve, hogy nem hiteles Damaszkusz pozitív válasza az ENSZ-ellenőrökkel való együttműködésre, mert az túl későn érkezett.

rt_syria_nerve_gas_kb_130822_16x9_992

A vegyi fegyver áldozatai Damaszkuszban.

A rendelkezésre álló titkosszolgálati és egyéb, többek közt a szövetségesektől kapott információk elemzése nyomán jutottak arra a következtetésre, hogy a kormánycsapatok ideggázt vetettek be a polgári lakosság ellen augusztus 21-én – közölte egy névtelenséget kérő amerikai magas rangú tisztviselő a Reuters hírügynökséggel. Hozzáfűzte, hogy Barack Obama elnök a folyamatosan beérkező információk kiértékelése alapján dönt arról, hogy mi legyen Washington válasza a vegyi támadásra.

 

Damaszkusz együttműködik?

A szíriai külügyminisztérium a damaszkuszi televízióban beolvasott közleményben jelentette be: a kormány hozzájárul, hogy az ENSZ munkatársai felkeressék a vegyi támadás állítólagos helyszínét. Némi zavart keltett, hogy a közlemény – tévesen – augusztus 22-i időpontról beszél (valójában a támadás 21-én történt), a helyszín mindazonáltal Damaszkusz elővárosa. Az ENSZ-szakértők egyébként éppen három nappal a támadás előtt érkeztek Szíriába, hogy kivizsgáljanak több, kisebb, szintén vegyi fegyverekkel elkövetett támadást. Az ellenőrök azóta nem hagyták el szállásukat. Angela Kane, az ENSZ leszerelési főképviselője vasárnap reggel megállapodott – a közelebbről nem ismertetett részletekről – Valid Moallem szíriai külügyminiszterrel.

A támadás, mint ismert, hajnali órán történt, több száz ember halálát okozta, feltételezések szerint a kormányerők által kilőtt rakéták tartalmazták az ideggázt. Ilyen mértékű gáztámadást utoljára Szaddám Huszein az iraki kurdok ellen hajtott végre negyedszázada.

obama_600

Barack Obama mérlegel

Katonai beavatkozás?

Hogy pontosan mi a washingtoni válasz, annak rövid időn belül ki kell derülnie. Pénteken az amerikai elnök még visszautasította a fegyveres beavatkozást, ám azóta láthatóan növekszik a katonai lépést sürgető, Washingtonra nehezedő nyomás. Párizs és London is határozott, Damaszkuszt elítélő nyilatkozatot adott ki, bár Németország – alighanem a közelgő parlamenti választásokra való tekintettel – a válság tárgyalásos rendezését hangsúlyozta.

Izrael szintén közvetlen beavatkozást sürget: „Ez nem mehet tovább” – mondta Benjámin Netanjahu kormányfő a kabinet vasárnapi ülését követően, és amerikai irányítás alatt történő lépéseket követelt, bár ezek természetéről nem szólt. Cipi Livni igazságügyi miniszter szerint az amerikai fellépés egyenes következménye lenne, hogy „elejét vennék a vegyi fegyverek ismételt bevetésének”. Juvál Steinic hírszerzési miniszter a katonai rádióban szintén arról beszélt, hogy a vegyi támadás választ követel, és meglehetősen csekély esélyt adott arra, hogy amerikai katonai beavatkozást követőn Szíria Izraelen állna bosszút, bár – mint mondta – a hadseregnek erre a helyzetre is fel kell készülnie.

Az esetleges amerikai katonai lépés ellen emelt szólt Moszkva. Irakra célozva óva intett a múlt hibáinak ismétlésétől. Aszad pedig a katonai beavatkozás esetére azzal fenyegetőzött, hogy az egész Közel-Keletet „tűzgolyóval borítaná lángba”, és legfőbb szövetségese, Irán helyettes vezérkari főnöke a Fehér Házat fenyegette meg „súlyos következményekkel”.

Iranian-Revolutionary-Guard-Corps-commanders

Irán fenyegetőzik

Izraeli dilemmák – melyik a rosszabb?

Mindazonáltal Izraelben is vannak óvatosságra intő hangok, amelyek megértik, ha Obama nem kap rögtön fegyverhez. A Jerusalem Post kommentátora „zavarba ejtőnek” nevezi a vegyi fegyver bevetésének időzítését. Obama ugyanis éppen egy esztendeje figyelmeztette Damaszkuszt, hogy átlépné a vörös vonalat a nem-hagyományos fegyvernem bevetésével, ami amerikai katonai beavatkozást vonna maga után. Elgondolkodtató, hogy éppen akkor került sor a vegyi fegyver alkalmazására, amikor már Szíriában tartózkodnak az ENSZ szakértői, ezért – véli a szerző – talán korai a tűzparancs kiadását Aszadnak tulajdonítani.

Szerinte a szíriai szemben álló felek nem a jót és a rosszat testesítik meg, hiszen nyugati szemszögből nézve a felkelők talán még rosszabbak, mint Aszad. Az al-Kaidához közel álló bandák koalíciója egyre nagyobb területek fölött szerzi meg az ellenőrzést, beleértve nagyobb városokat is. Aszad bukását követően a Nyugat szemben találja majd magát a szélsőséges szunnita milíciák vezette rendszerrel, amelynek esze ágában sem lesz párbeszédet folytatni a nyugati hatalmakkal, nem is beszélve Izraellel. Mindezeket figyelembe véve, a legjobb egyelőre kivárni a vizsgálatot, amely fényt deríthet a támadást kivitelezők kilétére – hangsúlyozza a kommentár.

szir dzsihad

Dzsihad harcosok Szíriában. Nem jobbak, mint az Aszad-rezsim.

Murszi avagy a tábornokok?

Az amerikai Foreign Affairs külpolitikai folyóirat az egyiptomi válsággal foglalkozó írása egy másik, Izraelt érintő dilemmára hívja fel a figyelmet. Zack Gold szerint Izrael elszántan lobbizik annak érdekében, hogy szövetségei támogassák Egyiptomban a Muzulmán Testvériségnek (MT) és Murszi államfőnek hadat üzent tábornokokat. Tény, írja Gold, Izraelnek jó oka van tartani az iszlamistáktól, akikről feltételezik, hogy a zsidó állam elpusztítására törnek. Csakhogy Murszi alatt éppenséggel intenzívebbé váltak a két ország titkosszolgálatai közötti kapcsolatok, amelyek különösen a múlt hétfői rafahi merénylet nyomán értékelődnek fel. A Sínai-félszigeten, a Gázai övezet mentén fekvő határvárosban 25 egyiptomi rendőrt gyilkoltak meg.

Izrael számára a kairói események lehető legrosszabb forgatókönyve, ha kaotikus állapotok alakulnak ki déli határa közelében. A Sínai-félszigeten viszonylagos nyugalom uralkodott 1982 óta, amikor a terület visszakerült Egyiptomhoz. Jóllehet, a terrorizmus, a csempészet és a határsértő provokációk nem éppen Mubarak bukásával kezdődtek, ám a rendőrállam megszűnte 2011 után teljességgel törvényen kívüli állapotokat eredményezett a Sínai-félszigeten. A biztonsági körülmények Murszi július 3-i eltávolítását követően azonban drámaian megváltoztak, az egyiptomi rendőröket, katonákat sorozatosan érik a halálos merényletek. Az erőszak rövidesen átcsaphat izraeli területre, hiszen a dzsihádisták úgy tekintenek a zsidó államra, mint amely muszlimok földjeit bitorolja.

Különösen igaz ez a Gázai övezetben aktív dzsihádistákra, akik nem bánnák, ha sikerülne összeugrasztani Egyiptomot Izraellel – állítja a szerző, aki felidézi, hogy a Sínai-félszigeten tevékenykedő arab terrorista csoportok 2011-ben és 2012-ben számos alkalommal az egyiptomi hadsereg egyenruhájában és járműveiben követtek el Izrael-ellenes merényleteket, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy az izraeli válasz majd az egyiptomi katonák ellen irányuljon. Mindazonáltal Izraelnek minden oka megvan arra, hogy továbbra is tartson a délről érkező fenyegetéstől. Bár meghiúsította augusztus 8-án az Eilat elleni merényletet, amikor néhány órára le kellett zárnia a turistaparadicsom repülőterét, egy héttel később a „Vaskupola” rakétavédelmi rendszer elfogott egy rakétát, amelynek – első alkalommal – az üdülőhely volt a célpontja. És noha Izrael örülhet a sikeres akciónak, de a tény, hogy egyáltalán igénybe kellett vennie a Vaskupolát, éppen elég aggodalomra ad okot.

APphoto_Mideast Egypt Sinai

Egyiptomi katonák a gázai határon. Izrael a hadsereget támogatja Murszi ellenében.

Murszi alatt a két ország viszonya nyilvánvalóan nem volt baráti, de legalább stabilnak lehetett nevezni. Megbuktatása óta viszont a Muzulmán Testvériség ismét Izraelt okolja Egyiptom belső problémáiért, és bírálja a két ország biztonsági erőinek együttműködését a Sínai-félszigeten. Teszi ezt immár annak tudatában, hogy lekerült válláról az ország irányításának felelőssége.

 

 

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]