Rendőrség kontra antirasszisták – amerikai zsidók nehéz választása

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A tragikus minneapolisi eseményt követő, színes bőrű tüntetők és fegyveres rendőrök közötti összecsapások a zsinagógákat és zsidó intézményeket kínos helyzet elé állították. Talán a tiltakozó mozgalom mellé álltak volna, ugyanakkor a korábbi antiszemita támadások Pittsburghben, a kaliforniai Powayben és a New Jersey állambeli Jersey Cityben megmutatták, mennyire rászorulnak a bűnüldöző szervek segítségére.

New York-i rendőrök 2018-ban egy zsinagóga előtt, melynek falát ismeretlenek antiszemita graffittikkel mázolták össze

Tamar Manasseh chicagói afroamerikai rabbinövendék és erőszak-ellenes aktivista mondja a fehérekről: „Védettnek érzik magukat, én nem hibáztatom őket. Mi viszont úgy érezzük, hogy minket senki sem véd. Olykor-olykor pedig olyanoktól védenek bennünket, akiket barátainknak tartunk.”

A zsidó szervezetek hagyományosan szoros kapcsolatban állnak a rendészettel, legtöbbjük a rendőröket barátnak tekinti, nem ellenségének. Vezetőik hálásak azért, hogy a rendőrség gyorsan reagál az antiszemita támadásokra. Abraham Foxman, aki sokáig volt a Rágalmazásellenes Liga (ADL) vezetője, és számos biztonsági program szervezője, nyilatkozza: „Léteznek előítéletek, létezik elfogultság. Tudnunk kell kezelni mindkettőt.” A maga részéről támogatja a rendőrség átvilágíthatóságát és elszámoltathatóságát, „de végül is az afroamerikai közösségnek ugyanolyan joga van a védelemre, mint nekünk.”

Az ADL kidványának címoldala

Az ADL sokat tesz a szakadékok áthidalásáért. Hosszú ideje vív harcot a polgári jogok érvényesítéséért, és fejezi ki szolidaritását a tüntetőkkel. A rendőri brutalitás elleni hatékony törvénykezésre hív föl. Antirasszista sabati vacsorákat rendez. Mindazonáltal távol áll tőle, hogy támogassa a rendészet költségvetésének csökkentését, amely követelés egyre terjed a tiltakozással. Az ADL prospektus borítóján két rendőrtiszt képe látható, az aláírás pedig: „Védjük zsidó intézményeiteket”. Az ismertetőben az áll: „Ismerkedjünk meg a bűnüldöző szervekkel, még mielőtt a problémák fölmerülnek. Hívjuk meg a rendőröket edzőtermeinkbe, sabat estére, közösségi központjainkba, ismerkedjünk meg velük.”

A zsidó intézmények védelmének legfontosabb koordinátora a 2004-es alapítású Secure Community Network (SCN). Első számú célja a bűnüldözés támogatása, a zsinagógák, iskolák és közösségi központok biztonsági tervének kidolgozása. Vezető munkatársai a rendészeti szervek korábbi dolgozói közül kerülnek ki.

Az SCN a biztonsági terv első lépéseként a rendőrségi kapcsolat kialakítását javasolja, de nem föltétlenül fegyveres őrök alkalmazását az épületek előtt. A csoport elismerését fejezte ki a rendészetnek a további vérontás megakadályozásáért Pittsburgh, Poway és Jersey City esetében.

Az SCN ügyvezető igazgatója Michael Masters, aki a chicagói körzet belbiztonsági osztályán szolgált. Szerinte a zsidó közösség kapcsolatai a bűnüldözéssel a színes bőrű zsidóknak is biztonságot nyújtanak. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy nem vagyunk monolit csoport. A zsidó közösségen belül hihetetlen sokszínűség tapasztalható.

Az ADL fontos szerepet játszik a szélsőségek és előítéletek elleni küzdelemben. A rendészeti képzés terén a legnagyobb nem kormányzati szervezet az USÁ-ban; eddig mintegy 150.000 fő képzésében nyújtottak segítséget. Van, akit a terrorizmus elleni harcra képeztek ki, másokat a gyűlölet bűncselekmények kezelésére és a burkolt előítéletek kezelésére is. Az egyik program a Holokauszt Múzeum meglátogatása volt Washington D.C.-ben, ahol bemutatták, hogy a népirtás idején a rendőrség hogyan vett részt a rasszista cselekményekben. Az ADL Center on Extremism szélsőségesekről rendszeresen szolgáltat adatokat az FBI-nak.

Jonathan Greenblatt, a szervezet vezérigazgatója kijelentette: „Fontos, alapos és szisztematikus munkára van szükség a bűnüldözés területén, hogy visszaszerezzék a bizalmat, és megelőzzék a mostaniakhoz hasonló tragédiákat. Jelentős reformokat kell végrehajtani, hogy a bűnüldözési igazságszolgáltatásból eltűnjön az intézményi rasszizmus.”

Matt Nosanchuk, aki az Obama adminisztráció összekötője volt a zsidóság felé, és jelenleg a New York Jewish Agenda érdekvédelmi csoport vezetője, a rendőrség reformját a törvényhozással hozza kapcsolatba. „A biztonság nem jelentheti a fekete zsidók és a színes bőrűek kirekesztését. A rendészeti szervek olyan gyakorlatot honosítsanak meg, amely megakadályozza, hogy a rendszerszerű rasszizmus eszközeivé váljanak” – nyilatkozta.

Vannak zsidó aktivisták, akik a rendőrség költségvetésének csökkentését javasolták. A Jews for Racial and Economic Justice a New Yorki rendőrség évi 6 milliárd dolláros büdzséjét legalább 1 milliárddal csökkentené. Leo Ferguson a csoport tagjaként azt nyilatkozta, hogy a zsinagógáknak jó kapcsolatokat kellene kialakítani a környék más sérülékeny csoportjaival. Ez hatékonyabb lenne a fehér nacionalizmus és gyűlölet keltette erőszak ellenében. Hosszú távon biztosan hatékonyabb, mint a zsinagóga előtt várakozó rendőrautó.”

Carin Mrotz, egy minneapolisi zsidó szervezet, a Jewish Community Action aktivistája, aki támogatta a város rendőrségének feloszlatását, elmondta, hogy a fehér zsidók – a mélyen húzódó, valóban létező antiszemitizmustól való félelmükben – a rendőrség védelmét keresik. „Elégedettek a rendészeti szervekkel, történetileg nemzedékeken át húzódó traumák alapozzák meg félelmeiket. A mostanihoz hasonló támadások közepette nehéz egy jövőbeli másféle világról álmodozni.”

támogatás
Pop up banner

Címkék:Amerika, antirasszisták, rendőrség, zsidó szervezetek, zsinagógák

[popup][/popup]