Németország: antiszemitáknak nincs állampolgárság

A kormány az állampolgársági vizsga szigorításával kíván fellépni az antiszemitizmus terjedése ellen.

A Hamász tavaly október 7-én Izrael ellen elkövetett irtózatos terrortámadása és annak örömteli ünneplése – főként antiszemita muszlim személyek részéről – Berlinben és más városokban sokkolták a német társadalom nagy részét. Azóta robbanásszerűen megnőtt a zsidóellenes megnyilvánulások száma a neten, az iskolákban és egyetemeken, valamint az utcákon is. Az ú.n. importált antiszemitizmus miatt a politika és sok civil szervezet a honosítási szabályok szigorítását követelte.

Szász-Anhalt tartomány már tavaly saját hatáskörben elrendelte egy nyilatkozat megtételét, amelyben a kérvényezőnek el kell ismernie Izrael Állam létjogosultságát és el kell határolódnia mindennemű antiszemita előítélettől. Nancy Faeser belügyminiszter most szövetségi szinten lépett: döntése alapján tíz, a judaizmussal és Izraellel kapcsolatos kérdéssel egészítik ki a honosítási vizsgát, amelynek sikeres letétele az állampolgárság megszerzésének egyik feltétele. Faeser ezzel a német parlament, a Bundestag tavaly novemberi határozatának tesz eleget. , miszerint a tesztet ki kell egészíteni az antiszemitizmus és a zsidó élet szempontjainak a figyelembevételével.

A kabinet az év elején már egyszer változtatott az állampolgárság megadásának a feltételein: a korábbi nyolc év helyett most már öt év Németországi tartózkodás is elegendő. Sőt, aki bizonyíthatóan különlegesen jól integrálódott a társadalomba, már három év után német útlevélhez juthat.

A jelenleg érvényes kérdőíven mintegy száz lehetséges kérdés közül véletlenszerűen harminchármat választanak ki és tesznek fel. Ezek közül legalább tizenhetet kell tudni helyesen megválaszolni. A módosított feleletválasztós kérdőív a jövőben most például arra is rákérdez, hogy hol találhatók a legnagyobb zsidó közösségek, milyen jogi alapon jött létre Izrael Állam, min alapul Németország különleges felelőssége Izrael iránt, vagy milyen büntetés szabható ki a holokauszttagadókra.

Lehet néhány, részben igencsak naivnak tűnő kérdés feltételével hatékonyan kiszűrni az antiszemita érzelmű személyeket? Továbbá, ha jól felkészült az illető, akkor is adhat helyes válaszokat, ha nem szívleli a zsidókat. A Szombat kérdésére – mi történik akkor, ha valakiről az állampolgárság megszerzése után, esetleg csak évekkel később, bebizonyosodik, hogy megtévesztette a hatóságot? –, a minisztérium szóvivője így válaszolt: „A honosítási bizonyítvány a kiállításától számított tíz évig visszavonható. Ez például akkor jöhet szóba, ha egy állampolgárságot kapott személy utólag antiszemita magatartásával hívja fel magára a figyelmet és kiderül, hogy a honosításkor a szabad demokratikus alaprend és Németország különleges történelmi felelőssége iránti elkötelezettségről téves bejelentést vagy hamis hűségnyilatkozatot tett.”

Felix Klein, a németországi zsidó életért és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős kormánybiztos egyetértéséről számolt be lapunknak: „Nagyon üdvözlöm, hogy a honosítási teszt hamarosan a zsidó életre, Izraelre és a zsidóellenességre vonatkozó kérdéseket is tartalmazni fog. Mert mindenki számára világossá kell tenni, hogy a zsidó élet szerves részét képezi hazánknak, az antiszemitizmus és az Izrael-gyűlölet nálunk elfogadhatatlan”.

Örömét fejezte ki megkeresésünkre Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke is: „A zsidóság több mint 1700 éve szerves része Németországnak és történelmének. Ennek ellenére az antiszemitizmus egyre nagyobb mértékű növekedését tapasztaljuk hazánkban. A szövetségi kormány azt az akaratát fogalmazta meg, hogy antiszemiták ne kaphassanak állampolgárságot. A teszt kiegészítő kérdései hozzájárulhatnak e cél eléréséhez.”

***

Ön helyesen tudna válaszolni?

 

Témakör: Zsidó élet Németországban

 

1) Hány évvel ezelőtt volt először zsidó közösség a mai Németország területén?

1. a) körülbelül 300 évvel ezelőtt
2. b) körülbelül 700 évvel ezelőtt
3. c) körülbelül 1150 évvel ezelőtt
4. d) körülbelül 1700 évvel ezelőtt

 

2) Ki lehet tagja a mintegy negyven zsidó Maccabi sportklubnak?

1. a) csak németek
2. b) csak izraeliek
3. c) csak vallásos emberek
4. d) bárki

 

3) Melyik városban találhatóak a legnagyobb zsidó közösségek Németországban?

1. a) Berlinben és Münchenben
2. b) Hamburgban és Essenben
3. c) Nürnbergben és Stuttgartban
4. d) Wormsban és Speyerben

 

4) Mi a neve a zsidó imaháznak?

1. a) bazilika
2. b) mecset
3. c) zsinagóga
4. d) templom

 

Témakör: Izrael létjogosultsága

 

5) Mi Izrael állam megalapításának a jogalapja?

1. a) az Egyesült Nemzetek Szervezetének a határozata
2. b) a Cionista Kongresszus határozata
3. c) a nyugatnémet kormány javaslata
4. d) a Szovjetunió javaslata

 

6) Mi az alapja Németország különleges felelősségének Izrael iránt?

1. a) az Európai Unió (EU) tagsága
2. b) a nemzeti szocializmus bűnei
3. c) a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvénye
4. d) a keresztény hagyományok

 

Témakör: Antiszemitizmus

 

7) Az alábbiak közöl melyik példa számít antiszemita magatartásnak?

1. a) egy zsidó fesztiválon való részvétel
2. b) az izraeli kormány bírálata
3. c) a holokauszt tagadása
4. d) zsidók elleni focimeccs

 

8) Kikre emlékeztetnek az úgynevezett botlatókövek Németországban?

1. a) híres német politikusokra
2. b) a nemzeti szocializmus áldozataira
3. c) közlekedési balesetek halálos áldozataira
4. d) híres zsidó zenészekre

 

9) Mivel büntethető a holokauszt tagadása?

1. a) a szociális juttatások csökkentésével
2. b) akár száz óra közmunkával
3. c) egyáltalán nem, a holokauszttagadás ugyanis megengedett
4. d) öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel

 

10) Izrael állammal kapcsolatos melyik cselekmény tilos Németországban?

1. a) Izrael politikájának nyilvános bírálata
2. b) Izraeli nemzeti zászlójának kifüggesztése magánterületen
3. c) Izrael politikájának megvitatása
4. d) Izrael megsemmisítésére való nyilvános felszólítás

 

A helyes válaszok: 1d, 2d, 3a, 4c, 5a, 6c, 7c, 8b, 9d, 10d

 

Megjegyzés: a kérdések nem véglegesek.