„Aki német állampolgárságért folyamodik, annak el kell ismernie Izrael létjogosultságát”

Aki Szász-Anhalt tartományban folyamodik német állampolgárságért, annak ezentúl egy nyilatkozatban el kell ismernie Izrael Állam létjogosultságát és el kell határolódnia az antiszemita előítéletektől. Ennek hátteréről kérdezte Tamara Zieschang tartományi belügyminiszter asszonyt, a CDU politikusát Polgár György.

Zieschang novemberben adott ki egy rendeletet, amelyben utasította a tartomány honosítással foglalkozó hatóságait, hogy a német állampolgárságot kérvényező személyektől egy nyilatkozat megtételét követeljék meg. Eszerint: „Kifejezetten elismerem a különleges német felelősséget Izrael Állam létjogosultsága iránt, és elítélek minden antiszemita törekvést”. Ezen kívül ki kell jelentenie, hogy nem támogat és nem vesz részt olyan megmozdulásokban, amelyek Izrael létjogosultsága ellen irányulnak. A rendelet szerint, aki erre nem hajlandó, attól megtagadják német állampolgárságot.

 

Miniszter asszony, hogyan jött létre ennek a gondolata?

Az elmúlt hónapokban két új zsinagógát avattak fel Szász-Anhalt tartományban, Dessauban és Magdeburgban. Az, hogy újra kibontakozóban van nálunk a zsidó élet, egy ajándék. Ez azonban a zsidóság biztonsága szavatolásának a felelősségével is jár. Különösen igaz ez a 2019-es hallei zsinagóga elleni szélsőjobboldali terrortámadás után, ami fordulópontot jelentett a számunkra. A honosítási hatóságokban most még erősebben tudatosítjuk, hogy alaposan meg kell vizsgálniuk, mutatkoznak-e antiszemita vagy idegengyűlölő beállítottságra utaló jelek az állampolgárságért folyamodó személyeknél. Emellett írásban el kell ismerniük Németország Izrael Állam iránti különleges felelősségét és Izrael létjogosultságát.

Miért követelnek meg ilyen nyilatkozatot?

A Hamász terrorszervezet Izrael elleni barbár támadását követően a szövetségi és a tartományi kormányok és parlamentek nem csupán fenntartás nélküli szolidaritásukat fejezték ki Izraellel és polgáraival. Megerősítették azt is, hogy Izrael létjogosultsága Németország államérdeke. De nem elég csak beszélni az államérdekről, hanem ezt állami cselekvéssé kell váltanunk. Ezért aztán logikus, hogy Izrael létjogosultságával és Németország különleges felelősségével az állampolgársági eljárás során is foglalkozzunk, és azt egyértelmű kötelezettségvállalás tárgyává tegyük.

Mit vár ettől a rendelettől?

A nyilatkozat megtétele egy hosszú állampolgársági eljárás végén esedékes. Ezért fontos a számomra, hogy az állampolgársági vizsgát kiegészítsük a németországi zsidó életért érzett különleges felelősségére és Izrael létjogosultságára vonatkozó kérdésekkel. Szász-Anhalt kezdeményezésére valamennyi tartomány belügyminisztere egyhangúlag felszólította a szövetségi kormányt, hogy az állampolgársági vizsgát egészítse ki a megfelelő részekkel. Mindenkinek, aki német állampolgár szeretne lenni, tisztában kell lennie az Izrael Állam iránti különleges felelősségünkkel. Erről meg is kell kérdezni, hogy a végén hitelesen elkötelezhesse magát.

Hogyan lehetséges ez államigazgatási szempontból? Nem szövetségi hatáskörbe tartozik az állampolgárság megadása? Ráadásul az államérdek nem jogszabály.

A Német Szövetségi Köztársaság alkotmányos illetékességi rendszere szerint a szövetségi törvényeket a tartományok saját hatáskörben hajtják végre. Ide tartoznak a különböző közigazgatási eljárások, ebben az esetben az állampolgárság megadása. A tartományok belügyminiszterei között széleskörű az egyetértés, hogy Izrael létjogosultságát a honosítási eljárásokban figyelembe kell venni.

Nem sérti ez a véleménynyilvánítás szabadságát?

Nem. Eddig is mindenkinek szóbeli nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy tiszteletben tartja az Alaptörvényt és a német törvényeket, mielőtt megkapta az állampolgárságot. Ennek része az emberi méltóság és a vallásszabadság védelmének az elismerése. Ez pedig kizárja a zsidógyűlöletet és a zsidó állam elleni támadások pártolását. Végső soron az antiszemita magatartás és Izrael létjogosultságának nemzetközi jogot sértő tagadása nem más, mint annak a jele, hogy illető az Alaptörvényt nem veszi komolyan.

Nincs sokkal több gondjuk a jobboldali szélsőségesekkel, olyanokkal, akiknek nincs is migrációs hátterük?

Fontos, hogy az egyik témát úgy rendezzük, hogy a másik ne maradjon elintézetlenül. Az állampolgársági kérdéssel párhuzamosan többek között ezért támogatom mindazon megfontolásokat, amelyek arra irányulnak, hogy a jelenlegi büntetőjogot – ahol szükséges – úgy módosítsuk, hogy Izrael létjogosultságának nyilvános tagadását büntetőjogilag jobban rögzítsük, és ezáltal Németország-szerte egységesebben büntethessük.

És ha valaki csalárd módon megtéveszti a hatóságokat, azaz mégsem tartja magát a nyilatkozathoz?

Aki a honosítási eljárás során csalárd módon megtévesztette a hatóságot, annak már ma is visszavonható az állampolgársága. Hiszen az állampolgárság megadása végső soron egy közigazgatási aktus, és ha ez hamis adatokon vagy alattomos félrevezetésen alapul, visszavonható.

Tapasztalt vagy vár valamilyen ellenállást az Alternatíva Németországnak (Alternative für Deutschland) párt részéről?

Teljesen lényegtelen a tartományi kormány intézkedései szempontjából, hogy egy szélsőjobboldali párt hogyan reagál.

Elképzelhetőnek tartja, hogy országosan is bevezetik ezt a fajta kötelezettségvállalást?

Sok jel utal erre. Más tartomány is osztja a nézetünket, miszerint Izrael létjogosultságának tagadása összeegyeztethetetlen az Alaptörvényben rögzített szabad demokratikus alaprenddel, és hogy a német állampolgárság megadása ilyen esetekben szóba sem jöhet.