Muszlim zsidóellenesség Európában*

Írta: Sausic Attila - Rovat: Hagyomány, Politika

Az egykori európai import, a muszlim országokban gyökeret vert antiszemitizmus időközben exportcikké vált az Európába tartó bevándorlás nyomán.

A “Palestine Solidarity Campaign” által szervezett Izrael-ellenes tüntetés Londonban, 2009. január 3-án (Forrás: Wikimedia Commons)

E határozott állítás bizonytalan pontja, hogy nem léteznek részletekbe menő reprezentatív felmérések az európai muszlim kisebbségek antiszemitizmusáról. Mint Klaus Holz és Michael Kiefer megállapítja:

Szaktudományos körökben évek óta követelnek ilyen tanulmányokat. Finanszírozókat eddig nem sikerült találni, mert azok láthatólag tartanak a politikailag kényes következményektől, amelyekre a – bármilyen eredményre is jutó – felmérések vezetnének. Ez a helytelen visszafogottság nem szolgálja sem a többségi népességben szélesen elterjedt iszlám-, török- és arabellenes előítéletek visszaszorítását, sem pedig az antiszemitizmus elleni küzdelmet, legyen az iszlamista, keresztény vagy szekuláris eredetű.[i]

E tartózkodás mindenekelőtt két félelmet tükröz: miként lenne képviselhető a muszlim kisebbséggel szembeni tolerancia, ha bizonyítást nyerne, hogy arra – Európában elfogadhatatlan – zsidóellenes nézetek jellemzőek, továbbá milyen felháborodást váltana ki az európai iszlám szervezetek részéről az itt élő muszlimok nem csekély részének antiszemitaként való azonosítása?

A szerzők 2010-ből származó figyelmeztetése ma is érvényes; ugyanakkor az utóbbi két évtizedben mégis jó néhány felmérés készült Nyugat-Európában, amelyekből töredékesen ugyan, ám ugyanaz a kép rajzolódik ki: a zsidóellenes nézetek jóval erősebbek a muszlim kisebbségben, mint a többségi társadalomban, de a muszlim közösség mégsem írható le egészében is antiszemitaként. Szintén feltűnő, hogy a zsidóellenesség mértéke eltérő a különböző etnikumok között: ez a beállítottság inkább jellemzi az Európában élő arabokat, mint az itteni törököket, perzsákat vagy afgánokat. További megszorításként említendő, hogy például a Németországba bevándorolt nemzetiségek közül nem feltétlenül a muszlimok a leginkább antiszemiták. Legalábbis egy iskolai tanulók között készült német felmérés arra az eredményre jutott, hogy az egykori Szovjetunióból érkezett bevándorlók között mutatkozik a legmarkánsabb zsidóellenesség.[ii]

„Az antiszemitizmus nem láz, amely mérhető egy hitelesített hőmérővel” – jegyzi meg egy interjúban Werner Bergmann szociológus.[iii] A szociológiai felmérések, már pusztán azért, mert számokban összegződnek, a valóságot szinte matematikai pontossággal tükröző igaz ismeret látszatát keltik; a valóság azonban a ráhelyezett mérőeszköztől függően jelenik meg a megfigyelő előtt, vagyis a felmérések eredménye attól függ, miként teszik fel a kérdéseket, és milyen mércét alkalmaznak. Ez magyarázza a német antiszemitizmus-kutató, Günther Jikeli által említett nyugat-európai felmérések eltérő adatait is.[iv]

Palesztin párti tüntetés Párizsban 2017-ben

Reprezentatív igénnyel, 13 ország 14 ezer lakójának megkérdezésével készült például 2006-ban a muszlim kisebbség és a többségi társadalom viszonyáról a Pew Global Attitudes Project felmérése,[v] amely azonban az antiszemitizmusra nézve csupán egy kérdést tett fel: „pozitív vagy negatív-e” a megkérdezettek véleménye a zsidókról. Nagy-Britanniában a muszlimok 47 százaléka és a maradék lakosság 7 százaléka látta kedvezőtlen színben a zsidóságot. Ez az arány 28 és 13 százalék volt Franciaországban, míg 44 és 22 százalék Németországban.

Egy 2012-es ugyancsak reprezentatív felmérés[vi] németországi muszlim és nem muszlim fiatalok között szintén csak annyiban érintette az antiszemitizmus kérdését, hogy a közel-keleti konfliktusról alkotott vélemények iránt tudakozódott. A 14 és 32 év közötti muszlimok mintegy 25 százaléka, a nem muszlim fiataloknak viszont kevesebb, mint 5 százaléka értett egyet azzal a két kijelentéssel, hogy „jobb lenne, ha a zsidók elhagynák a Közel-Keletet”, és hogy „egyedül Izrael felelős a közel-keleti konfliktusok keletkezéséért és fennmaradásáért”. Mindkét felmérésből kirajzolódik az imént említett két vonás: a muszlim kisebbség a többségi társadalomnál jóval erősebben, ám távolról sem egységesen képvisel antiszemita beállítottságokat.

Az antiszemita nézetek bemutatásához a továbbiakban két nem reprezentatív tanulmányból idézek részletesebben. Ezek mélyinterjúkkal igyekeznek fényt deríteni már Európában született vagy legalábbis itt nevelkedett muszlim fiatalok véleményére a zsidóságról. Előnyük az, hogy konkrétan ábrázolják, milyen meggyőződésekben és megfogalmazásokban jelenik meg a muszlim antiszemitizmus, és nem csupán helyeslik vagy elutasítják a zsidóellenesség szociológusok által megfogalmazott, készen tálalt jellemzőit.

 

„Persze, hogy a zsidók uralják a világot.”

Az Izraelben született, Londonban és Berlinben dolgozó antiszemitizmus-kutató, David Ranan 2018-ban megjelent könyve[vii] mintegy hetven Németországban élő, túlnyomórészt itt született, közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező muszlim fiatal interjúit tartalmazza.

Mint az interjúkból kiderül, értelmiségi beszélgetőpartnerei sem mentesek a családi tradícióként közvetített, az online közösségi oldalakon megjelenő hamis hírek által táplált, továbbá a hivatalos muszlim propaganda részéről terjesztett előítéletektől. A szociális státusz érzékelhető következménye viszont, hogy az interjúalanyok gyakran némi távolságtartással és kétellyel tolmácsolják a muszlim körökben keringő előítéleteket.

Egy húszéves, már Németországban született török származású egyetemista, leendő közgazdász szerint:

Semmi bajom a zsidókkal, nem is tudom, milyen zsidók támogatják Izraelt, ha egyáltalán. De megpróbálom bojkottálni azokat a márkákat, amelyek gyártói ártanak másoknak. Nem iszom Colát, és nem is vásárolok a cégtől semmit. […] Azt mondják, a Coca-Cola egy zsidóé, aki Izraelt finanszírozza, amiben nem vagyok biztos, de mégis rossz lelkiismeretem lenne, mert azt gondolom, lehetne úgy is. A Nike is ilyen (nevet, mert Nike tornacipőt visel), igen, de ez az utolsó pár, amit hordok…[viii]

Egy plakát Londonból, 2016 (Forrás: Wolrd Jewish Congress)

Mint más megnyilatkozásokból is kitetszik, bizonyos cégek bojkottja markáns eleme a németországi muszlim kisebbség Izrael-ellenes magatartásának. Muszlimok között makacsul tartja magát a légből kapott nézet, hogy az Aldi és a Lidl tulajdonosai zsidó származásúak, és nyereségük egy részét átutalják Izraelnek.[ix]

Egy 22 éves egyetemista lány szavaiból is kiderül, hogy széles körben elterjedt meggyőződésről van szó, még ha ő maga nem azonosul is a híresztelésekkel:

Törökországi, de itteni barátnőim is távolságot tartanak a zsidókkal szemben. Szóval a zsidók nekik rögtön abszolút borzalmasak, abszolút rosszak, olyanok, akik az egész világot uralják, és egy ideig úgy volt: „Ne vásárolj szombaton az Aldiban, mert a nyereség Izraelbe folyik, ahol azon fegyvereket vesznek, és megölik a palesztinokat!” Miért az Aldi? Mert az Aldi egy zsidóé. És a Lidl is. És minden nagy márka a zsidóké és az egész világ a zsidóké! Hogy ezt elhiszem-e? (nevet) Én azt gondolom, jól utána kell nézni a dolognak, mielőtt az ember véleményt formál, és főleg, mielőtt terjeszti azt![x]

A kétely szellemétől érintetlen társadalmi rétegek felfogása jelenik meg viszont egy tizennyolc éves érettségiző muszlim diák szavaiban:

Azt mondják, a McDonald‘s a zsidóké… az egész világ a zsidóké. Azt mondják, ne menj a McDonald‘s-ba, ne vegyél Coca-Colát, mert az a zsidóké. Azt is, hogy a márkák hatvan százaléka Izraelé. Honnan származik ez? A muszlim testvéreimtől. Ezt mindenki tudja. Az összes pénz Izraelbe megy, és Izrael bombázza Palesztinát. Törökországban is észrevették, hogy a Coca-Cola pénze Izraelbe megy. Nem tudom, ez honnan ered, ezt egyszerűen mindenki tudja, tudja az anyám, az apám, a nagymamám, a nagypapám, mindenki tudja. Ezt csak úgy mondogatják egymásnak, úgy, mint az összeesküvés-elméleteket. Állítom, hogy a világot Rothschild és Rockefeller kormányozza. Nem tudom megmagyarázni, de hiszek benne. […] Ezek zsidók, akik a világot kormányozzák… fogalmam sincs, nem tudom, miért hiszek ebben…[xi]

Tiszta formában nyilvánul meg a mindent átható zsidó befolyásról vallott meggyőződés egy már Németországban született palesztin részéről is:

Persze, hogy a zsidók uralják a világot. Miért nem kritizálja senki Izraelt? Miért tesz Izrael azt, amit akar? […] És ha úgy is lenne, hogy Izraelt kritizálják, miért nem tesz senki semmit Izrael ellen? Az egész világ tudja, ha szándékosan megölnek négy gyereket a strandon, de senki nem tesz semmit. Izrael tovább bombázhat. […] Az izraeli külügyminiszternő szó szerint azt mondta, hogy nem a palesztin férfiakat kell megölnünk, hanem a nőket, hogy ne hozzanak kígyókat a világra. De ha ezt esetleg nem is mondta, ha ezt kitalálták, ő akkor is egy szélsőjobboldali politikus – miért nem kritizálják Izraelt ebben az összefüggésben jobboldali államként?[xii]

Mozgósító plakát Londonból

Mint az interjúkból kiderül, a világméretű zsidó befolyás populáris elképzelése már nem valamely „elméleti” alapvetésre, például a Ción bölcseire hivatkozik, hanem Izrael időszerű politikájához és annak támogatásához kötődik az állítólag zsidó befolyás alatt álló nyugati világ és média által.

A zsidó világösszeesküvés mellett – a középkori keresztény vérvád metamorfózisaként – megjelenik az interjúkban a muszlim antiszemitizmus azon jellemző meggyőződése is, hogy Izrael palesztinok belső szerveinek eltávolításával elégíti ki azokra irányuló szükségleteit. Az imént idézett palesztin erről a következőket mondja:

Azt nem említik, hogy nálunk naponta, óránként mészárlások folynak, hogy szervkereskedelem folyik palesztin foglyokkal. Az utóbbi nem mese! Nem képzelődés! Reggel felébred egy palesztin, és látja a sebhelyet, ahol kivették a veséjét. Ezt mindenki tudja! […] Azt hiszi, a szüleim, a nagynénéim és a nagybátyáim, akik ezt átélték, az anyósom, az egész rokonságom, tényleg azt hiszi, hogy ők hazudnak nekem? […] Elég történetet hallottam a szervkereskedelemről. És van elég ország, ahol beszámoltak erről. Láttam embereket, akiknek kivágták a belső szerveit.[xiii]

Az izraeli szervkereskedelem nem csupán népi legenda, terjesztésében szerepet játszanak egyes tévécsatornák is. Kiemelkedő példaként említhető a Zahra kék szemei című, 2004 végén, 2005 elején Iránban sugárzott hétrészes sorozat. Főszereplője, egy Jichak Cohen nevű izraeli tábornok már az első részben előadást tart a szervátültetés Izraelben elért eredményeiről. Mint baljós módon hamarosan kiderül, Cohen fiának, a beteg Theodornak új szemekre lenne szüksége. A problémát egy palesztin kislány, Zahra elrablása oldja meg: egy izraeli kórházban kiveszik a kislány szemét, és beültetik Theodornak. Időközben Zahra tanára és annak testvére tudomást szerez a gaztettről, s így a történet megnyugtatóan zárulhat a muszlim nézők számára: a testvér, egy bizonyos Iszmail robbanóanyaggal megrakodott teherautóval a tábornok házába hajt.

A sorozatot bemutató Sahar TV1 fogható volt Európában, és az intézkedés, hogy a csatornát levették a hálózatról Franciaországban, csak oda vezetett, hogy attól kezdve egy másik, ezúttal török adó vetítette a filmet szinkronizált változatban Európa-szerte. A sorozat népszerűségét mutatja az európai muszlimok körében, hogy 2006-ban nehézségekbe ütközött a kereslet kielégítése a belőle készült DVD iránt.[xiv]

David Ranan interjúinak feltűnő vonása, hogy nem jelennek meg bennük a muszlim antiszemitizmus vallási gyökerei. A szerző így összegzi tapasztalatait:

Az általam készített interjúkban sokan osztották a zsidókkal kapcsolatos előítéleteket, hittek az összeesküvés-elméletekben, és gyakran nyilvánítottak heves Izrael-ellenes véleményeket – de egyikük sem nevezte meg a Koránt zsidóellenes érzelmei eredeteként vagy magyarázataként.[xv]

(Részlet a szerző készülő, az európai muszlim kisebbségekről írott könyvéből. 2. rész.
Az 1. részt lásd itt.,
a 3. részt lásd itt.)

Jegyzetek, hivatkozások:

[i] STENDER–FOLLERT–ÖZDOGAN 2010, 137.

[ii] STENDER–FOLLERT–ÖZDOGAN 2010, 218–219.

[iii] https://www.nzz.ch/judenfeindliche_haltungen_nehmen_kaum_zu_wohl_aber_straftaten-1.1940432

[iv] Günther Jikeli: Antisemitismus und Diskriminierungswahrnehmungen junger Muslime in Europa. Klartext, Essen, 2012 (= JIKELI 2012), 37–42.

[v] https://www.pewresearch.org/global/2006/06/22/the-great-divide-how-westerners-and-muslims-view-each-other/

[vi] https://www.phil-fak.uni-duesseldorf.de/fileadmin/Redaktion/Institute/Sozialwissenschaften/BF/Lehre/SoSe_2015/Islam/Lebenswelten_junger_Muslime.pdf

[vii] David Ranan: Muslimischer Antisemitismus. J. H. W. Dietz, Bonn, 2018 (= RANAN 2018).

[viii] RANAN 2018, 131.

[ix] https://de.alt.fan.aldi.narkive.com/e9hjz1Zt/wo-kaufen-sie-ein-bei-aldi-lidl-spar-metro-tengelmann-oder-otto

Wird ALDI den halben Gewinn nach Israel schicken?

Seit Tagen kursiert ein Statusbeitrag auf Facebook, indem die Supermarktkette ALDI genannt wird. Angeblich wir der Gewinn eines bestimmten Tages nach Israel geschickt. Bereits 2009 gab es diese Behauptung und so wie auch damals, handelt es sich hier wieder um eine Falschmeldung. Im Statusbeitrag steht: Morgen wird die Supermarkt kette ALDI den halben Gewinn was […]

[x] RANAN 2018, 139.

[xi] RANAN 2018, 140.

[xii] RANAN 2018, 129–130.

[xiii] RANAN 2018, 130.

[xiv] STENDER–FOLLERT–ÖZDOGAN 2010, 132.

[xv] RANAN, 113.

 

  1. rész: A zsidók olyanok, mint a gonosz fája
támogatás
Pop up banner

Címkék:antiszemitizmus, Európa, Iszlám, iszlám antiszemitizmus

[popup][/popup]