Média össztűz Izraelre és a késedelmes válasz

Az izraeli Ynetnews hírportál elmarasztalja az izraeli késlekedést az országra zúduló médiaössztűzzel szemben, melynek csúcspontja volt a 25 nyugati ország külügyminiszterei által kiadott elítélő nyilatkozat.

A Hamasz által közölt adatok alapján a CNN, a BBC, a Guardian lés társai apokaliptikus helyzetről tudósítanak, éhen halt gyerekekről, élelmiszerért sorban állók tucatjainak lelövéséről. A híradókat elöntő képekre az izraeli hivatalosság csak késve és töredékesen válaszol. Mire egy vádat cáfolnak, azt milliók látták a híradókban és az interneten.

Izrael egyre súlyosabb nemzetközi PR-válsággal küzd, miután több halálos áldozatot követelő gázai incidens történt, ahol a jelentések szerint az izraeli erők humanitárius segélyt kereső civileket lőttek le.

A globális média és több mint 25 ország élesen bírálta Izrael katonai akcióit és humanitárius politikáját, miközben az izraeli hatóságok lassan vagy csak korlátozottan reagáltak a nyilvánosság előtt, ami tovább mélyíti a kommunikációs stratégiával kapcsolatos aggodalmakat a folyamatban lévő háború közepette.

Néhány nappal azután, hogy egy gázai katolikus templom elleni támadás világszerte felháborodást váltott ki, és Izrael bocsánatkérésre kényszerült, a Gázai övezetben az IDF műveletei ismét nemzetközi figyelmet keltettek. Vezető hírügynökségek, köztük a Reuters, a CNN, a BBC, a The Washington Post, a The Guardian és a The New York Times a Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztériumra hivatkozva széles körben tudósítottak a segélyosztó pontok közelében megölt palesztinok tucatjairól.

A Hamasz által irányított gázai Egészségügyi Minisztérium arról számolt be, hogy több tucatnyi civilt öltek meg az IDF lövései , miközben az elosztóközpontok közelében humanitárius segélyszállító teherautókra vártak. Izraeli tisztviselők kezdetben késlekedtek a kommentálással, de később azt mondták, hogy a figyelmeztető lövések a csapatokra leselkedő közvetlen veszélyek elhárítását célozták, és vitatták a bejelentett áldozatok számát.

A széles körű médiaössztűz ellenére az izraeli válasz nagyrészt az IDF szóvivőinek rövid nyilatkozataira korlátozódott, és kevés átfogó hivatalos beszámolót adott a növekvő nemzetközi kritikák ellensúlyozására.

A CNN az incidenseket az utóbbi hetek leghalálosabb, segélykérőkkel kapcsolatos incidenseként jellemezte. Az ENSZ Világélelmezési Programja szerint egy segélyszállító teherautókból álló konvoj az IDF tankjai, mesterlövészek és más erők tűz alá került, miközben megközelítették az élelemre váró tömeget.

Izrael public relations kihívásait súlyosbítják az olyan korábbi incidensek, mint a rafahi élelmiszer-osztóközpont elleni halálos támadás. A globális média széles körben mészárlásként számolt be az eseményről, miközben Izrael órákig hallgatott, lehetővé téve, hogy a káros narratívák hivatalos cáfolat nélkül érvényesüljenek. Az IDF későbbi vizsgálatai tisztázták a katonákat a szándékos vétkek alól, de a hírnévnek okozott kár továbbra is fennáll, miközben kivégzésekkel és erőszakos gyilkosságokkal vádolják őket.

E fejlemények közepette több mint 25 ország – köztük Nagy-Britannia, Spanyolország, Svájc, Olaszország, Japán és Franciaország – közös nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélték a segélyek “csepegtetését” és az alapvető szükségleteket kereső civilek “embertelen megölését”. A nyilatkozat felszólította Izraelt, hogy azonnal oldja fel a humanitárius segélyek korlátozását, és minden felet a nemzetközi humanitárius jog betartására szólított fel. Követelte továbbá a Hamász által több mint 650 napja fogva tartott túszok feltétel nélküli szabadon bocsátását.

Az izraeli külügyminisztérium a valóságtól elrugaszkodottnak minősítette a nyilatkozatot, és azzal vádolta a Hamászt, hogy meghosszabbítja a háborút és fokozza a segélyt kérő civilek elleni erőszakot. A minisztérium szerint a Hamász kezdte a konfliktust, és felelős a folyamatos szenvedésért mindkét oldalon.

Ynetnews